„
- 2026-tól kezdve fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása
- 2027-től az épülethasználatból és a közlekedésből eredő kibocsátásra is kiterjed majd az új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) hatálya
- Új mechanizmus a kibocsátásáthelyezés ellen, amely védi az uniós ipart és fokozza a globális klímavédelmet
- Szociális klímaalap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségéhez korlátozottan hozzáférők támogatására
Az EP a reform mellé állt: számadás a kibocsátásról a tengerhasznosításban és a légi közlekedésben is, mechanizmus az importáruk karbonintenzitásának ellensúlyozására, szociális klímaalap.
Az Európai Parlament kedden az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag több kulcsfontosságú jogszabályjavaslatát is elfogadta, amelyekről még 2022 végén született elvi megállapodás az uniós országokkal. A tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja
A kibocsátáskereskedelmi rendszer megújítását 413 szavazattal, 167 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Az új szabályok szerint a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak 2030-ra nagyobb mértékben, összesen 62 százalékkal kell majd csökkenteniük az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását (a 2005-ös szintet alapul véve). 2026-tól kezdve emellett fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, hogy az 2034-re teljesen megszűnjön. Az új rendszer 2027-től (illetve ha kivételesen magasak az energiaárak, 2028-tól) az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából eredő kibocsátást is beárazza.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról további részletek a tagországokkal létrejött megállapodást követően kiadott sajtóközleményben olvashatók.
A képviselők azt is megszavazták (500 szavazattal, 131 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett), hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül ezentúl a tengerhasznosítási ágazat ÜHG-kibocsátásaival is el kelljen számolni. 463 szavazattal, 117 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett elfogadták továbbá a légi közlekedési ágazat kibocsátásával kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát. Ezzel 2026-tól már a légi közlekedési ágazat sem jutna ingyenes kibocsátási egységekhez, és egyre nagyobb arányban kellene fenntartható légijármű-üzemanyagokat használnia.
Új mechanizmus a kibocsátásáthelyezés megakadályozására
A Parlament 487 szavazattal, 81 ellenszavazattal és 75 tartózkodás mellett elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) bevezetését, hogy a nem uniós országok is ösztönzést kapjanak a klímavédelemre, illetve hogy elejét lehessen venni az uniós és globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék).
A mechanizmus a vasra, az acélra, a cementre, az alumíniumra, a műtrágyákra, az elektromos áramra és a hidrogénre vonatkozik, de adott esetben azt a közvetett kibocsátásokra is alkalmazni kell. Az ilyen árukat importáló cégeknek állniuk kell a gyártó országban fizetett szén-dioxid-árnak és az uniós kibocsátási egységek árának a különbözetét.
A mechanizmus bevezetésére az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésével azonos ütemben kerül majd sor 2026 és 2034 között.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusról további részletek a tagországokkal létrejött megállapodást követően kiadott sajtóközleményben olvashatók.
Szociális klímaalap az energiaszegénységben élők támogatására
A képviselők 521 szavazattal, 75 ellenszavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadták azt a tagállamokkal korábban létrejött megállapodást, amely 2026-ra szociális klímaalap felállítását irányozza elő annak érdekében, hogy az éghajlatvédelmi átállás a társadalom minden tagjával szemben méltányos legyen. Az alap az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásoknak és mikrovállalkozásoknak, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan hozzáférőknek kíván pénzügyileg segíteni a változásokból adódó nehézségeik leküzdéséhez. Az alap tervezett 86,7 milliárd eurós költségvetésének nagy része (65 milliárd euró erejéig) az ETS II kibocsátási egységeinek aukciójából származik majd, 25 százalékát pedig a tagországok saját forrásaikból állják.
Az alappal kapcsolatban további részletek a tagországokkal létrejött megállapodást követően kiadott sajtóközleményben olvashatók.
A következő lépések
A jogszabályjavaslatokat most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követően lépnek majd hatályba.
E jogszabályok elfogadásával a Parlament az állampolgárok részéről, az Európa Jövőjéről szóló konferencia keretében elfogadott következtetések keretében (3(1), 3(8), 3(9), 11(1) és 11(7) számú javaslatok) megfogalmazott, a zöld átállás felgyorsítására vonatkozó elvárásokra válaszol.További információ
- Az elfogadott szövegek itt lesznek olvashatók (2023.04.18.)
- Az eljárás adatai (angolul): A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS)
- Az eljárás adatai (angolul): Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus
- Az eljárás adatai (angolul): A Szociális Klímaalap
- Az eljárás adatai (angolul): Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata a légi közlekedés tekintetében
- Az eljárás adatai (angolul): Tengeri szállítás
- EP Multimédia Központ: szabadon felhasználható kép- és hanganyag
”
Forrás:
Klímavédelem: zöld út a 2030-as célértékek teljesítéséhez szükséges szabályoknak; Európai Parlament; 2023. április 18.
