Skip to main content
Európai UniógazdaságInternetjogpolitikatársadalom

Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (2023. április 25.)

Szerző: 2023. április 29.No Comments

Tartalomjegyzék

  1. Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról
  2. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a felhasználókra
  3. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a vállalkozásokra
  4. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a tagállamokra
  5. Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

1.  Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztók és az áruk, szolgáltatások és tartalmak összekapcsolásában közvetítő szerepet betöltő digitális szolgáltatások kötelezettségeit szabályozza. Ezek közé a szolgáltatások közé tartoznak az online piacterek is.

A jogszabály javítja a fogyasztók és alapvető jogaik védelmét az interneten, szilárd keretet hoz létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, valamint az egész Unióra kiterjedő egységes keretet teremt.

Az Európai Parlament és a Tanács 2022. április 23-án politikai megállapodásra jutott az új szabályokról, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az Európai Unió Hivatalos Lapjában való 2022. október 27-i kihirdetését követően 2022. november 16-án hatályba lépett.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Unió-szerte közvetlenül alkalmazandó rendelet. A közvetítők kötelezettségei közé tartoznak többek között a következők:

  • A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az illegális árukat és szolgáltatásokat is ideértve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan új mechanizmusok bevezetését írja elő, amelyek segítségével a felhasználók bejelentést tehetnek, ha jogellenes online tartalommal találkoznak, a platformok pedig arra specializálódott „megbízható bejelentőkkel” együttműködve azonosíthatják és eltávolíthatják a jogellenes tartalmakat.
  • Az online piactereken az eladók nyomon követésére vonatkozó új szabályok a bizalom erősítése és a csalók könnyebb felkutatása érdekében; egy új kötelezettség szerint az online piacterek kötelesek a meglévő adatbázisokkal összevetve véletlenszerűen ellenőrizni, hogy a weboldalaikon kínált termékek vagy szolgáltatások megfelelnek-e a követelményeknek; a termékek nyomonkövethetőségének folyamatos javítása fejlett technológiai megoldások alkalmazásával.
  • Hatékony biztosítékok a felhasználók számára, beleértve a platformok tartalommoderálással kapcsolatos döntéseivel szembeni fellebbezés lehetőségét is azon újonnan kötelezővé tett előírás alapján, miszerint a felhasználókat az általuk feltöltött tartalmak eltávolítása vagy korlátozása esetén tájékoztatni kell.
  • Átfogó átláthatósági intézkedések bevezetése az online platformok esetében, beleértve a szerződési feltételekkel kapcsolatos bővebb tájékoztatást, valamint a különféle tartalmak vagy termékek felhasználók számára történő ajánlásához használt algoritmusok átláthatóságát.
  • Új kötelezettségek a kiskorúak védelmére minden platformon az EU-ban.
  • Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok üzemeltetőinek arra vonatkozó kötelezettségei, hogy kockázatalapú fellépéssel megelőzzék a rendszereikkel való visszaéléseket, beleértve kockázatkezelési módszereik független ellenőrzését is. A platformoknak lépéseket kell tenniük a dezinformáció vagy a választási manipuláció, a nők elleni online erőszak vagy a kiskorúakat érintő online veszélyek kockázatának csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok arányban legyenek a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozásokkal, ezért az intézkedéseket független ellenőrzéseknek kell alávetni.
  • Új válságelhárítási mechanizmus bevezetése a népegészségügyet és a biztonságot fenyegető súlyos veszély, például világjárvány vagy háború esetén.
  • Az online platformokon gyermekekről profilalkotással vagy a személyes adatok különleges kategóriái, például etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy szexuális irányultság alapján készült célzott hirdetések tilalma. Az online platformokon és a véleményformálók kereskedelmi kommunikációjában megjelenő valamennyi hirdetés fokozott átláthatósága.
  • Az úgynevezett „sötét megoldások” használatának tilalma az online platformok felületein. Ez azokat a félrevezető trükköket jelenti, amelyekkel a felhasználókat megtévesztő módon nem kívánt döntések felé terelik.
  • Új rendelkezések, amelyek hozzáférést biztosítanak kutatók számára a kulcsfontosságú platformok adataihoz a platformok működésének és az online kockázatok alakulásának ellenőrzése érdekében.
  • A felhasználókat új jogok illetik majd meg, ideértve azt a jogot, hogy panaszt tegyenek a platformnál, peren kívüli vitarendezést kérjenek, saját nyelvükön panaszt tegyenek a nemzeti hatóságoknál, vagy kártérítést kérjenek a szabályok megsértése miatt. A fogyasztói képviseleti szervezeteknek is lehetőségük lesz arra, hogy súlyos jogsértések esetén megvédjék a felhasználói jogokat.
  • Egyedi felügyeleti struktúra. A (45 millió felhasználót elérő) online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőmotorok esetében az elsődleges szabályozó szerv a Bizottság, míg más platformok és keresőmotorok a székhelyük szerinti tagállamok felügyelete alá fognak tartozni. A Bizottság hasonló végrehajtási hatáskörökkel fog rendelkezni, mint a trösztellenes eljárások esetében. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.
  • A társjogalkotó megerősítette és aktualizálta a közvetítők felelősségére vonatkozó szabályokat, beleértve az általános nyomonkövetési kötelezettségek egész Európára kiterjedő tilalmát.

Meghatározza-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, hogy mi minősül jogellenesnek az interneten?

Nem. Az új szabályok egyrészt uniós szintű előírásokat határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan, másrészt új kockázatértékelési keretrendszert hoznak létre az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében annak felmérésére, hogy az általuk kínált szolgáltatásokon keresztül miképpen terjednek a jogellenes tartalmak.

A jogellenes tartalom fogalmát más uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok határozzák meg – például a terrorizmussal összefüggő tartalmat, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Amennyiben egy bizonyos tartalom csak egy adott tagállamban minősül jogellenesnek, főszabály szerint azt csak azon a területen szabad eltávolítani, ahol jogellenes.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az ágazatspecifikus jogszabályok helyébe lép-e?

Nem. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály horizontális szabályokat határoz meg az összes szolgáltatásra, valamint a jogellenes tartalmak valamennyi típusára vonatkozóan, beleértve az árukat és szolgáltatásokat is. Nem helyettesíti, nem módosítja, hanem kiegészíti az olyan ágazatspecifikus jogszabályokat, mint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv, a fogyasztóvédelmi vívmányok vagy az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló rendeletjavaslat.

Milyen szabályok előzték meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, és miért kellett azokat aktualizálni?

A 2000-ben elfogadott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározza az Unión belüli digitális szolgáltatásnyújtás fő jogi keretét. Ez a horizontális jogi keret a digitális szolgáltatások szabályozásának sarokköve az európai egységes piacon.

Az elmúlt több mint 20 év során jelentős változások mentek végbe, és a szabályokat ennek megfelelően tovább kellett fejleszteni. Az online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmet az Unión belül és kívül, és új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt. Ugyanakkor gyakran fordulnak elő visszaélések is ezeken a platformokon jogellenes online tartalmak terjesztése, illetve illegális áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Néhány óriásplatform az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált. Ezek különös kockázatot jelentenek a felhasználói jogok, az információáramlás és a közéleti részvétel szempontjából. Ezenkívül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem határozott meg semmilyen együttműködési mechanizmust a hatóságok között. A „származási ország” elve azt jelentette, hogy a felügyeletet a székhely szerinti országra bízták.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szabályaira épül, és az online közvetítők kapcsán felmerülő konkrét kérdésekkel foglalkozik. A tagállamok jelenleg eltérően szabályozzák ezeket a szolgáltatásokat, ami akadályokat gördít az Unión belül terjeszkedni és növekedni kívánó kisebb vállalkozások elé, és eltérő szintű védelmet eredményez az európai polgárok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszünteti az eltérő szabályozásból eredő szükségtelen jogi terheket, kedvezőbb környezetet teremtve az innováció, a növekedés és a versenyképesség számára, és megkönnyítve a kisebb platformok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások növekedését. Ugyanakkor valamennyi uniós felhasználó számára egyenlő védelmet biztosít, mind a jogellenes árukkal, tartalmakkal vagy szolgáltatásokkal szembeni biztonságuk, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.

Mi a jelentősége a közvetítők globális szintű szabályozásának?

Az új szabályok fontos lépést jelentenek az európai értékek online térben történő védelmében. Tiszteletben tartják a nemzetközi emberi jogi normákat, és hozzájárulnak a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság hatékonyabb védelméhez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a hatékony beavatkozás, a jogszerű eljárás és az alapvető jogok online védelme tekintetében; egyúttal megőrzi a közvetítők felelősségének kiegyensúlyozott megközelítését, valamint hatékony intézkedéseket állapít meg a jogellenes online tartalmak és a társadalmi kockázatok kezelésére. Ezzel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre vonatkozó szabályozási megközelítés referenciáját kívánja megteremteni globális szinten is.

Vonatkoznak-e ezek a szabályok az Unión kívüli vállalatokra?

A szabályok megkülönböztetés nélkül alkalmazandók az Unió egységes piacán működő összes szereplőre, ideértve az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező, az egységes piacon szolgáltatást nyújtó online közvetítőket is. Az Unióban székhellyel nem rendelkező vállalkozásoknak jogi képviselőt kell kinevezniük, ahogy az sok vállalat esetében más jogi eszközökben vállalt kötelezettségeik részeként már most is fennáll. Ugyanakkor az online közvetítők számára is előnyös lesz a felelősség alóli mentességek körüli egyértelmű jogi helyzet és az Unión belüli szolgáltatásnyújtás egységes szabályozása.

Tartalmaz-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a digitális gazdaság adóztatására vonatkozó rendelkezéseket?

Nem, a digitális tevékenységekből származó bevételekre kivetendő átmeneti digitális adóra vonatkozó bizottsági javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz képest önálló kezdeményezés. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem tartalmaz az adóztatás területére vonatkozó rendelkezéseket.

2.  A felhasználókra gyakorolt hatás

Hogyan részesülnek az új szabályok előnyeiből a polgárok?

Az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak az európaiak mindennapi életében. A szabályok biztonságosabb online élményt teremtenek a polgárok számára, hogy szabadon kifejezhessék ötleteiket, illetve kommunikálhassanak és vásárolhassanak az interneten, mivel kevesebb illegális tevékenységgel és veszélyes áruval találkoznak, miközben alapvető jogaik védelme is biztosított. Többek között az alábbi előnyökről beszélhetünk:

  • Jobb szolgáltatások a fogyasztók számára: Az online piactereknek azonosítaniuk kell üzleti felhasználóikat, és tisztázniuk kell, hogy ki értékesít vagy nyújt szolgáltatást; ez segíteni fog a tisztességtelen kereskedők felkutatásában, és megvédi az online vásárlókat az illegális termékektől, például a hamisított, illetve veszélyes áruktól. Az online piactér üzemeltetője, amennyiben tudomására jut, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás jogellenes, köteles tájékoztatni a terméket vagy szolgáltatást vásárló fogyasztókat a) a jogellenesség tényéről, b) a kereskedő kilétéről és c) a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Ezenkívül véletlenszerűen ellenőrizni fogják a platformjukon értékesített termékek dokumentációját, és fokozottabb mértékben kell majd a termékek jobb nyomon követhetőségét szolgáló megoldásokat alkalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy egyre kevesebb olyan áru jusson el az európai fogyasztókhoz, amely nem felel meg a követelményeknek.
  • Új felhasználói jogok: Ezzel egyidejűleg a polgárok is bejelentést tehetnek, ha jogellenes tartalmakkal találkoznak, ideértve a termékeket is, és az általuk létrehozott tartalmak eltávolítása esetén megfellebbezhetik az online platformok által hozott döntéseket: a platformok kötelesek értesíteni a polgárokat a meghozott döntésekről, a döntés meghozatalát alátámasztó indokokról, és gondoskodniuk kell a döntés megfellebbezésére szolgáló mechanizmus meglétéről.
  • Átláthatóbb hirdetések: Emellett a felhasználók több információt fognak kapni az online platformokon megjelenő hirdetésekről – például arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért. A platformokon a továbbiakban már nem jelenhetnek meg viselkedésalapú célzott hirdetések kiskorúak számára, és a felhasználók nem kaphatnak személyes adatok különleges kategóriáit – például etnikai hovatartozást, politikai nézetet vagy szexuális irányultságot – felhasználó profilalkotás alapján hirdetéseket.
  • Nagyobb felelősség hárul az óriásplatformokra: Külön szabályok vonatkoznak azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőmotorokra, amelyek több mint 45 millió felhasználót érnek el, tekintettel arra, hogy ezek a platformok rendszerszintű hatást gyakorolnak a nyilvános vita, a gazdasági tranzakciók, valamint az információk, vélemények és ötletek terjesztésének lehetőségeire. A platformokon megjelenő ajánlott tartalmakat illetően a felhasználóknak lehetőségük lesz módosítani az alkalmazott kritériumokat, de választhatják azt is, hogy nem szeretnének személyre szabott ajánlásokat kapni. A polgároknak nem kell elfogadniuk mindent, amit ezek a vállalatok mondanak; a jövőben független ellenőrök és ellenőrzött kutatók jelentései révén ellenőrizhetik e vállalatok tevékenységeit.
  • Egyértelműbb következmények: A felhasználók kártérítést kérhetnek a közvetítő szolgáltatóktól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak a szolgáltató általi megsértése miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

Milyen intézkedéseket rögzít a jogszabály a jogellenes tartalom elleni fellépés érdekében?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket fog meghatározni a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan nem csak a jogellenes tartalmak, de az illegális áruk és szolgáltatások elleni fellépéshez is:

  • A felhasználók egyszerűen és hatékonyan bejelenthetik a jogellenes tartalmakat.
  • A javaslat kiemelt csatornát hoz létre a különleges szakértelmüket és kompetenciájukat bizonyító megbízható bejelentők számára, hogy prioritást élvezzenek a jogellenes tartalmak bejelentésekor.
  • Amennyiben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a tagállami hatóságok elrendelhetik az Unióban működő platformok számára, székhelyüktől függetlenül, hogy távolítsák el a jogellenes tartalmakat. Az online óriásplatformoknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk szolgáltatásaik általános szervezése szintjén annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat a jogellenes tartalmaktól, áruktól és szolgáltatásoktól.

Hogyan fogja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megvédeni az embereket a nem biztonságos vagy hamisított áruktól?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket fog meghatározni a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan az illegális áruk elleni fellépéshez is:

  • A platformoknak kötelező eljárásokat kell bevezetniük az illegális áruk eltávolítására.
  • Az online piacterek kötelesek lesznek nyomon követni kereskedőiket („Ismerd az ügyfeledet”). Ez biztonságos, átlátható és megbízható környezetet teremt a fogyasztók számára, és visszatartja a platformokkal visszaélő kereskedőket attól, hogy nem biztonságos vagy hamisított árukat értékesítsenek.
  • Az online platformoknak továbbá úgy kell kialakítaniuk online felületeiket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a fogyasztókkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek.
  • Egy megbízható bejelentőkre épülő új rendszer is rendelkezésre fog állni, például a hamisított áruk ellen küzdő márkatulajdonosok számára, hogy gyorsabban és könnyebben lehessen bejelenteni és eltávolítani a hamisított árukat.
  • A hatóságok számára új eszközök állnak majd rendelkezésre, amelyekkel közvetlenül elrendelhetik a nem biztonságos termékek eltávolítását.
  • A piacterek továbbá kötelesek lesznek minden elvárható erőfeszítést megtenni annak véletlenszerű ellenőrzése érdekében, hogy a termékek vagy szolgáltatások szerepelnek-e jogellenes minősítéssel valamelyik hivatalos adatbázisban, és meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket.
  • Az online óriásplatformokról ellenőrzött kockázatértékelést fognak készíteni, amely magában foglalja annak elemzését is, hogy az adott platform mennyire sebezhető az illegális áruk megjelenésével szemben, és a szervezeti szinten hozott kockázatcsökkentő intézkedéseiket is évente ellenőrizni fogják.

Milyen védelmet nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kiskorúak számára?

Az új szabályok értelmében a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok szolgáltatóinak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kiskorúak magánéletének magas szintű védelmét és fokozott biztonságát szolgáltatásaik használata közben.

Emellett az új szabályok értelmében az említett szolgáltatók nem használhatnak olyan, kiskorúaknak szánt célzott hirdetéseket, amelyek a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók személyes adatainak felhasználásával készített profilalkotáson alapulnak, amennyiben a szolgáltatás használójáról kellő bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy kiskorú.

Hogyan lehet hatékonyan kezelni a káros, de nem jogellenes tartalmakat?

A káros, de nem jogellenes tartalmakat nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a jogellenes tartalmat. Az új szabályok – a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett – csak a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy az ilyen tartalmak eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket írnak elő.

Ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felelősségét az olyan rendszerszintű problémák tekintetében, mint a világjárványok során terjedő dezinformáció, megtévesztés és manipuláció, a kiszolgáltatott csoportoknak okozott sérelmek és más újonnan megjelenő társadalmi károk. Miután a Bizottság nyilvántartásba vette a 45 millió felhasználót elérő online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat, az említett platformok és keresőmotorok üzemeltetőinek éves kockázatértékelést kell készíteniük, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatás kialakításából eredő és használata során felmerülő kockázatok csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok ne korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Az intézkedéseket emellett független ellenőrzésnek kell alávetni.

Emellett a javaslat olyan társszabályozási keretet határoz meg, amelyben a szolgáltatók magatartási kódexek keretében léphetnek fel az illegális tartalmak vírusjellegű terjedésével, valamint a manipuláló és visszaélésszerű tevékenységekkel kapcsolatos negatív hatások kezelése érdekében, amelyek különösen károsak a szolgáltatás kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóira, például a gyermekekre és a kiskorúakra nézve.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a káros online tevékenységekre vonatkozó társszabályozási keret létrehozását támogatja, amely magatartási kódexeket, például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex felülvizsgálatát vagy válságkezelési protokollok készítését is magában foglalna.

Hogyan őrizhető meg az egyensúly az alapvető jogokkal, például a véleménynyilvánítás szabadságával?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály központi eleme a véleménynyilvánítás szabadságának védelme. Ez magában foglalja az emberek véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságának a kormányzati beavatkozással szembeni védelmét is. A jogellenes online tartalmak elleni horizontális szabályok kidolgozása során gondosan ügyeltek az arányosságra, ezért azokat a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony jogorvoslathoz való jogot védő szilárd biztosítékok kísérik annak érdekében, hogy a jogellenes online tartalmak eltávolítása se elégtelen, se túlzott mértékű ne lehessen.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtámadják az online platformok által az egyes tartalmak eltávolítására vonatkozóan hozott döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tartalommoderálási döntések átláthatóságára vonatkozó szabályokra is tartalmaz javaslatokat. Az óriásplatformok esetében a felhasználóknak és a fogyasztóknak lehetőségük lesz jobban megismerni, hogyan hatnak társadalmunkra ezek a platformok, amelyek kötelesek lesznek csökkenteni az említett kockázatokat, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát érintő kockázatokat is. A platformok felelősségre vonása független ellenőrző szervek által készített jelentéseken, valamint a szakemberek és a nyilvánosság általi ellenőrzésen keresztül történik majd.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt valamennyi kötelezettséget, beleértve a válságelhárítási mechanizmust is, az arányosságra gondosan ügyelve alakították ki az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében.

Hogyan lép fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a dezinformációk ellen?

A tartalommoderálásra, a hirdetésekre, az algoritmikus folyamatokra és a kockázatcsökkentésre vonatkozóan javasolt szabályok révén a jogszabály biztosítani kívánja, hogy a platformok – és különösen az óriásplatformok – elszámoltathatóbbak legyenek, és vállalják felelősségüket az általuk hozott intézkedésekért és az általuk hordozott rendszerszintű kockázatokért, ideértve a dezinformációt és a választási folyamatok manipulálását is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a társszabályozási keret meghatározása mellett a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex módosítását és az új bizottsági iránymutatás elfogadását támogatja, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően. 

Hogyan szabályozza a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online hirdetéseket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden típusú hirdetésre kitér, a digitális marketingtől a témafókuszú reklámokon át a politikai hirdetésekig, és kiegészítő szerepet tölt be olyan meglévő szabályok mellett, mint az általános adatvédelmi rendelet, amely már tartalmaz szabályokat például a felhasználók hozzájárulására vagy a célzott digitális marketing elleni tiltakozáshoz való jogukra vonatkozóan.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály két új korlátozást vezet be az online platformokon történő célzott hirdetésekre. Először is megtiltja a profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseket kiskorúak számára. Másodszor, megtiltja azon célzott hirdetések használatát, amelyek személyes adatok különleges kategóriáinak, például a szexuális irányultságnak vagy a vallási meggyőződésnek a felhasználásával történő profilalkotáson alapulnak.

Az új szabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozzanak az általuk megtekintett hirdetésekről. Egyértelműen tájékoztatni kell a felhasználókat arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért, valamint hogy ki fizette a hirdetést; arról is egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, hogy a platformon megjelenő tartalom szponzorált vagy szervesen került feltöltésre, ahogy azt is jelezni kell feléjük, ha a véleményformálók által készített tartalmak kereskedelmi üzenetet hordoznak. A potenciálisan jogellenes hirdetésekre, ahogy minden más típusú tartalomra, értesítési és intézkedési kötelezettségek vonatkoznak.

Az online óriásplatformok esetében jelentősebb a társadalmi hatás, ezért a szabályok további intézkedések megtételére kötelezik őket a kockázatok csökkentése és az ellenőrzés biztosítása érdekében. Hirdetési adatbázist kell fenntartaniuk és ahhoz hozzáférést kell biztosítaniuk, lehetővé téve a kutatók, a civil társadalom és a hatóságok számára a hirdetések megjelenítésének és tényleges célcsoportjának ellenőrzését. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy előfordult-e olyan eset, amikor hirdetési rendszerüket manipulációs, vagy más társadalmi kockázatot jelentő célra használták, ha igen, hogyan történhetett ez meg, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentése érdekében.

A szabályok kiegészítéseképpen a digitális piacokról szóló jogszabály intézkedéseket határoz meg a „kapuőrként” működő platformok hirdetési modelljével kapcsolatosan felmerülő gazdasági aggályok kezelésére.

Hogyan védi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a személyes adatokat?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a meglévő adatvédelmi szabályokkal – többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel – teljes összhangban alakították ki úgy, hogy az nem módosítja az említett jogszabályokban meghatározott biztosítékokat.

Hogyan kezeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az úgynevezett „sötét megoldásokat”?

Az új szabályok tiltják a „sötét megoldások” alkalmazását. Az online platformok szolgáltatóinak online felületeiket úgy kell kialakítaniuk, rendezniük és működtetniük, hogy az ne adjon lehetőséget félrevezető, manipulatív, vagy az általuk kínált szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók szabad és megalapozott döntéshozatali képességét jelentős módon torzító vagy károsító módon történő használatra.

A tilalom kiegészíti, de nem írja felül a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok keretében már bevezetett tilalmakat, amelyek keretében az EU-ban már számos, fogyasztókat félrevezető sötét megoldás került tilalom alá.

3.  A jogszabály hatása a vállalkozásokra

Milyen digitális szolgáltatásokra terjed ki a jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítők széles körére vonatkozik, köztük olyan szolgáltatásokra is, mint az internetszolgáltatók, a felhőalapú szolgáltatások, az üzenetküldés, a piacterek vagy a közösségi hálózatok. Külön átvilágítási kötelezettségek vonatkoznak a tárhelyszolgáltatásokra, különösen az online platformokra, például a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásáruházakra, az online piacterekre, valamint az online utazási és szállásplatformokra. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott legátfogóbb szabályok elsősorban azokra az online óriásplatformokra vonatkoznak, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatást fejtenek ki, és az Unióban legalább 45 millió felhasználóhoz jutnak el (ami a lakosság 10%-ának felel meg). Hasonlóképpen, az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a által használt óriás online keresőmotorokra nagyobb felelősség hárul az illegális online tartalmak visszaszorítása tekintetében. Az első online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat 2023. április 25-én jelölték ki.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a vállalkozásokra?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerűsíti és pontosítja a 2000-ben megalkotott szabályokat. Egy olyan általános referenciát teremt meg, amelyben az online vállalkozások a jogok és kötelezettségek betartását biztosító korszerű, egyértelmű és átlátható keretrendszer előnyeit élvezhetik.

Ezen túlmenően az online közvetítők, és különösen a tárhelyszolgáltatások és az online platformok esetében az új szabályok csökkenteni fogják az egységes piacon a 27 különböző rendszernek való megfelelés költségeit. Ez különösen fontos lesz az innovatív kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, amelyek így jobb esélyekkel terjeszkedhetnek belföldön és kelhetnek versenyre az óriásvállalatokkal. A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek a szabályok azon részének alkalmazása alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra, a Bizottság pedig gondosan nyomon fogja követni az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.

Az új szabályok más vállalkozások számára is előnyösek lesznek. Egyszerű és hatékony eszközök állnak majd rendelkezésükre a kereskedelmi tevékenységüket károsító jogellenes tevékenységek bejelentésére, míg a belső és külső jogorvoslati mechanizmusok hatékonyabb védelmet biztosítanak számukra a téves tartalomeltávolítással szemben, csökkentve ezzel a törvényes vállalkozások és vállalkozók veszteségeit.

Emellett azok a szolgáltatók, amelyek önként intézkedéseket hoznak a jogellenes tartalmak terjesztésének további visszaszorítása érdekében, biztosak lehetnek abban, hogy ezek az intézkedések nem járhatnak azzal a negatív következménnyel, hogy elveszítik a jogi felelősségre vonással szembeni védettségüket.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az induló vállalkozásokra és általában az innovációra?

Az egységes uniós keretrendszer révén a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megkönnyíti az egységes piac működését azáltal, hogy csökkenti a megfelelési költségeket és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Az egységes piac fragmentációja aránytalan hátrányt jelent a növekedést tervező kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára a belföldi piac méretének elégtelensége és a számos különböző jogszabálynak való megfelelés költségei miatt. A fragmentáció költségei sokkal kisebb terhet rónak a már nagy méretet elért vállalkozásokra.

A digitális egységes piac egészén alkalmazandó közös, horizontális és harmonizált szabálykönyv lehetővé teszi a kkv-k, a kisebb platformok és az induló innovatív vállalkozások számára, hogy a kritikus növekedési szakaszban külföldi ügyfeleket is elérjenek. A szabályokat olyan szabványosítási intézkedések és magatartási kódexek kísérik, amelyek a kisebb vállalatok számára megkönnyítik a végrehajtást.

Hogyan tesz különbséget a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kis és a nagy gazdasági szereplők között?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály aszimmetrikus átvilágítási kötelezettségeket ír elő a közvetítők különböző típusai számára szolgáltatásaik jellegétől, méretüktől és hatásuktól függően annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat ne lehessen jogellenes tevékenységek céljára felhasználni, és hogy szolgáltatóként felelősségteljesen működjenek. Bizonyos érdemi kötelezettségek csak az online óriásplatformokra korlátozódnak, amelyek központi szerepet játszanak a társadalmi viták és a gazdasági tranzakciók elősegítésében. A nagyon kis méretű platformok mentesülnek a kötelezettségek többsége alól.

Azáltal, hogy az online ökoszisztémában a szereplők méretének megfelelően helyreállítja a felelősségek egyensúlyát, a javaslat biztosítja, hogy az új szabályok szabályozási költségei arányosak legyenek.

Milyen hatással van a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a platformokra és az óriásplatformokra?

A legkisebbek (az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató platformok és olyan platformok, amelyek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót) kivételével minden platformnak panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat, valamint peren kívüli vitarendezési mechanizmusokat kell létrehoznia, együtt kell működnie a megbízható bejelentőkkel, intézkedéseket kell hoznia a visszaélésszerű bejelentések ellen, kezelnie kell a panaszokat, ellenőriznie kell a külső beszállítók megbízhatóságát, és biztosítania kell az online hirdetések átláthatóságát a felhasználók számára.

Ezen túlmenően a legalább 45 millió felhasználót (azaz az európai népesség 10%-át) elérő online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőmotorokra külön szabályok vonatkoznak az illegális tartalmak terjesztésével és a társadalomnak okozott károkkal kapcsolatos különleges kockázatok miatt.

Az online óriásplatformoknak meg kell felelniük az előírt kockázatkezelési kötelezettségeknek, külső kockázatellenőrzésnek és nyilvános elszámoltathatóságnak, átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos felhasználói választási lehetőségeiket, valamint meg kell osztaniuk az adatokat a hatóságokkal és a kutatókkal. 

Milyen szankciók sújtják a vállalkozásokat, ha nem tartják be az új szabályokat? 

Nemzeti és uniós szintű együttműködésre alapuló új végrehajtási mechanizmus fogja felügyelni, hogy az online közvetítők hogyan igazítják rendszereiket az új követelményekhez. Minden tagállamnak ki kell neveznie majd egy digitális szolgáltatási koordinátort, amely önálló hatóságként a saját tagállamában székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások felügyeletéért és/vagy az ágazati szakhatóságokkal történő koordinációért felel. E tevékenysége részeként a koordinátor szankciókat – többek között pénzbírságokat – szab ki. A rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban minden tagállam egyértelműen meghatározza nemzeti jogában a szankciókat, biztosítva, hogy azok arányosak legyenek a jogsértés jellegével és súlyosságával, ugyanakkor megfelelő visszatartó erőt képviseljenek a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében a Bizottság közvetlen felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik majd, a legsúlyosabb esetekben pedig a szolgáltató teljes forgalmának 6%-áig terjedő bírságot szabhat ki.

A végrehajtási mechanizmus nem csak bírságokat foglal magában: a digitális szolgáltatások koordinátora és a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy szükség esetén azonnali intézkedéseket kérjen a nagyon súlyos károk kezelése érdekében, és a platformok kötelezettségeket vállalhatnak arra vonatkozóan, hogy hogyan orvosolják azokat.

Azon tisztességtelen platformok esetében, amelyek nem tesznek eleget fontos kötelezettségeiknek, és ezáltal veszélyeztetik az emberek életét és biztonságát, végső eszközként lehetőség lesz arra, hogy az összes érintett fél bevonása után szolgáltatásuk ideiglenes felfüggesztését kérjék a bíróságtól.

4.  A jogszabály hatása a tagállamokra

Hogyan lehet áthidalni a tagállami jogszabályok közötti szakadékokat?

Az elmúlt néhány év tapasztalatai és kísérletei azt mutatják, hogy a jogellenes online tartalmak terjedésével kapcsolatos problémák megfékezésére irányuló egyedi nemzeti intézkedések – különösen amikor online óriásplatformokról van szó – nem képesek hatékonyan kezelni a fennálló kihívásokat és megvédeni az európaiakat a káros online tevékenységektől. Emellett a nem összehangolt nemzeti intézkedések további akadályokat gördítenek a kisebb online vállalkozások és induló innovatív vállalkozások elé, amelyeknek jelentős megfelelési költségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az összes különböző jogszabálynak. Korszerű és harmonizált szabályokkal minden európai ember és vállalkozás számára nagyobb védelmet és szerepvállalást lehet biztosítani.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az Unió egészére vonatkozóan egyetlen szabályrendszert vezet be. Az Unió valamennyi polgára azonos jogokkal fog rendelkezni, a közös jogérvényesítési rendszer egységesen védi meg őket, és az online platformokra vonatkozó szabályok az Unió egész területén azonosak lesznek. Ez a jogellenes tartalmak bejelentésére vonatkozó szabványosított eljárásokat, a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokhoz való, az egész egységes piacon érvényesülő azonos hozzáférést, a tartalommoderáló vagy reklámrendszerek átláthatóságának azonos szintjét, valamint az online óriásplatformok esetében egyforma szintű, felügyelt kockázatcsökkentési stratégiát jelent.

Ugyanakkor rendeletként a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály közvetlenül alkalmazandó, és a vele azonos célkitűzést követő, átfedéseket tartalmazó nemzeti jogszabályok helyébe lép. Emellett, mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű harmonizációs eszköz, az uniós tagállamok nem állapíthatnak meg nemzeti jogukban a rendeletben foglaltakon túl további szabályokat.

Mely intézmények fogják felügyelni a szabályokat, és ki választja ki azokat?

A szabályok betartását a Bizottság – amely elsősorban a 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokért és keresőprogramokért felelős – és a tagállamok – amelyek a székhelyük szerint a kisebb platformokért és keresőmotorokért felelősek – megosztva felügyelik majd.

A Bizottság a jelenlegi trösztellenes szabályokban meghatározottakkal azonos felügyeleti hatáskörökkel fog rendelkezni, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel legfeljebb 6%-ának megfelelő bírság kiszabására való jogosultságot.

A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük azokat az illetékes hatóságokat – digitális szolgáltatási koordinátorokat –, amelyek felügyelik, hogy a területükön székhellyel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásai megfelelnek-e az új szabályoknak, illetve részt kell venniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat uniós együttműködési mechanizmusában. A digitális szolgáltatási koordinátor független hatóság lesz, amely számára szigorúan elő van írva, hogy feladatait pártatlanul és átláthatóan kell ellátnia. Az egyes tagállamokon belül az új digitális szolgáltatási koordinátor fontos szabályozási központként biztosítja a koherenciát és a digitális kompetenciákat.

A digitális szolgáltatási koordinátorok a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete elnevezésű független tanácsadó csoport keretében működnek együtt, amely elemzésekkel, jelentésekkel és ajánlásokkal támogathatja, valamint koordinálhatja a digitális szolgáltatási koordinátorok által végzett közös vizsgálatokat, amelyek új eszközként kerülnek bevezetésre.

Milyen szerepet tölt majd be a Bizottság a platformok felügyeletében?

Elsősorban az illetékes nemzeti hatóságok, nevezetesen a digitális szolgáltatási koordinátorok feladata, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglaltakat az adott területen székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások üzemeltetőire vonatkozóan érvényesítsék.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok felügyeletét illetően azonban egyedül a Bizottság rendelkezik majd hatósági jogkörrel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek kizárólag az említett szolgáltatókra vonatkoznak. Emellett a Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködésben felel majd az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat érintő bármely más rendszerszintű kérdés felügyeletéért és végrehajtásáért is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és végrehajtási keretrendszernek fontos részét képezi majd a Testület is, amelynek tagjai független digitális szolgáltatási koordinátorok közül kerülnek ki.

Hogyan fogja a Bizottság finanszírozni az új felügyeleti és végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos költségeket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való tényleges megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság rendelkezzen az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges erőforrásokkal mind a személyzetet, mind a szakértelmet, mind a pénzügyi eszközöket illetően. E célból a Bizottság felügyeleti díjakat fog felszámítani az említett szolgáltatók esetében, amelyek mértékét évente – első alkalommal 2023 végén – állapítják majd meg. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegének megállapítására a Bizottság részéről az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kerül majd sor.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóinak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatást az Unión belül igénybe vevők száma szerint állapítanak meg. E célból az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóira vonatkozóan a kijelölt szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitásának figyelembevétele céljából megállapított általános felső határértéket (amely az éves globális nettó bevételük 0,05 %-ának felel meg).

A Bizottság 2023. március 2-án elfogadta a felügyeleti díjak alkalmazására vonatkozó eljárást és részletes módszertant meghatározó részletes szabályokat, amelyeket a közzététel és a hatálybalépés előtt három hónapos ellenőrzés céljából megküldött az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Mikortól kezdik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt alkalmazni?

A szabályokat két lépésben kezdik majd alkalmazni:

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2024. február 17-től, tizenöt hónappal a hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandó lesz az EU-ban. Addigra a tagállamoknak fel kell hatalmazniuk nemzeti hatóságaikat arra, hogy érvényesítsék a kisebb platformokra vonatkozó új szabályokat, valamint az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat érintő nem rendszerszintű kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság által a rendszerszintű kötelezettségek tekintetében közvetlenül felügyelt online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében az új szabályok korábban lépnek életbe. Mindenekelőtt a mikro- és kis platformok kivételével valamennyi online platformnak 2023. február 17-ig havonta közzé kellett tennie az aktív felhasználók számára vonatkozó információkat; ezt a gyakorlatot ezt követően legalább hathavonta meg kell ismételni. Emellett felkérték őket, hogy az említett számokat közöljék a Bizottsággal, amely felelős annak vizsgálatáért, hogy elérik-e a 45 millió felhasználós küszöbértéket, és ennek megfelelően online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak kell-e minősíteni őket. A Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóinak négy hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első kockázatértékelés elkészítését és a Bizottság felé történő benyújtását.

5.  Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

Milyen technikai jellegű szakértői tapasztalattal rendelkezik a Bizottság a legnagyobb online közvetítők felügyeletéhez?

A tárgyalások vége óta a Bizottság felkészült arra, hogy az online óriásplatformok és keresőprogramok tekintetében ellássa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti feladatát, amelynek keretében növelte a többek között az adattudomány és az algoritmusok területén jártas személyi és szakértői állomány létszámát.

Felügyeleti szerepének betöltésében a Bizottságot az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ támogatja, amelynek a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) ad otthont. A központ technikai szakértelemmel, tudományos kutatások és előrejelzések készítésével segíti a Bizottság munkáját kizárólagos felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban az online óriásplatformokra és keresőprogramokra vonatkozóan előírt rendszerszintű kötelezettségek tekintetében. A központ, speciális szakértelemmel rendelkező szakértői gárdájával a rendszerszintű kockázatok azonosításában és mérésében is szerepet vállal.

Mi a feladata az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központnak?

A központ belső technikai segítséget nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására irányuló célkitűzéséhez kapcsolódó algoritmikus rendszerek kialakításában. Ennek során különböző tudományágak szakértőire támaszkodik, a műszaki, etikai, gazdasági, jogi és környezetvédelmi szempontok integrálásával.

A központ fogja össze az algoritmikus átláthatóságra fókuszáló kutatásokat, biztosítva, hogy a digitális szolgáltatásokat támogató algoritmusok által hozott döntések átláthatóak, indokolhatóak és az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kockázatkezelési kötelezettségeivel összhangban lévők legyenek.

Mikor kezdi meg működését az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ?

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ (ECAT) hivatalosan 2023 áprilisában kezdte meg működését. A központ személyi állományának nagy része a spanyolországi Sevilla városában található Közös Kutatóközpont telephelyén fog dolgozni, de szorosan együtt fog működni a Közös Kutatóközpont isprai (Olaszország) és brüsszeli (Belgium) munkatársaival is.”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály; Európai Bizottság; 2023. április 25.
Korábbi változat:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, 2022. november 14.; eGov Hírlevél; 2022. november 21.