„Szerdán az Országgyűlés elfogadta azt az igazságügyi reformcsomagot, melynek elsődleges célja az európai uniós kohéziós források felszabadítása. Věra Jourová értékért és átláthatóságért felelős uniós biztos a csomag elfogadására úgy reflektált, hogy „Ez egy nagyon jó lépés, Magyarország megfelelően reagált”. A biztos a reformcsomag elfogadása mellett azt is egyértelművé tette, hogy ez a csomag csak négy mérföldkövet jelent abból a 27-ből, amelyet a tagállamok előírtak Magyarországnak az uniós forrásokhoz való hozzáférések érdekében.
Az Országgyűlés által szerdán elfogadott törvényt, két feltétel teljesülése után kezdi el értékelni az Európai Bizottság. Az első, hogy a magyar államfőnek szentesítenie kell, ezt követően a magyar kormánynak kérvényeznie kell a folyamatot. Ezen feltételek teljesülése után a Bizottságnak 90 napja áll rendelkezésre az új kérelem elbírálására. Amennyiben elfogadják a reformokat, a magyar kormány benyújthatja az első kifizetési kérelmeket, amiket aztán szintén értékelnek majd. Ezen többkörös egyeztetés sorozat miatt, ami hosszabb bírálati határidőkkel van teletűzdelve, legkorábban ősszel érkezhet Magyarországra felfüggesztett uniós forrás.
Ha a Bizottság pozitívan értékelné az igazságügyi reformcsomagot, akkor a 22 milliárd euróból mintegy 13 milliárd euró szabadulna fel, ha Brüsszel úgy dönt, hogy nem szab további technikai feltételeket a pénz folyósításához. Ezek főként a kohéziós politika célkitűzéseihez kapcsolódó szakpolitikai követelmények, amelyeket a magyar kormány a források felhasználásáról folytatott tárgyalások során elfogadott. Ezek közé tartozik, hogy naprakész hulladékgazdálkodási tervekkel vagy megfelelő közlekedési tervekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy az EU támogatást nyújthasson a hulladékgazdálkodásra vagy a közlekedésre.
Azért nem a kohéziós források teljes összege szabadulna fel, mert megközelítőleg 9 milliárd euró befagyasztását más aggályok miatt eszközölte az EU. Körülbelül 6,3 milliárd eurót a rendszerszintű korrupciót tápláló folyamatos jogállamisági normasértések, valamint nagyjából további 2,5 milliárd eurót többek között az akadémiai szabadság megsértése, a melegek jogainak tiszteletben nem tartása és a migrációs törvények okán.
A magyar igazságügyi reform felszabadíthat 13 milliárd eurót a felfüggesztett 22 milliárdos kohéziós keretből, továbbá ezzel egyidőben, a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hozzáféréséhez szükséges 27 szupermérföldkőből teljesít 4-et. Fontos továbbá kiemelni, hogy minden tagállamnak 16 „tematikus” feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy a kohéziós finanszírozás teljes összegéhez hozzáférjen. A Bizottság friss statisztikája szerint Magyarországnak ezek közül 11 feltételt kell még teljesítenie.
Az uniós pénzek folyósításáig még többkörös egyeztetések várnak a magyar kormányra és az Európai Bizottságra. Jelentős előrelépésnek tekinthető a reform Magyarország részéről, ami nem oldja meg teljes mértékben a vitás kérdéseket, mégis új lendületet adhat a tárgyalásoknak.”
Forrás:
Magyar igazságügyi reform: előrelépés, de nem nyit meg minden kaput; EU Monitor; 2023. május 3.
Lásd még:
Igazságügyi reformcsomagot fogadott el a magyar kormány, de Vera Jourovának ez sem elég; Mandiner; 2023. május 4.
Európai Bizottság: az igazságügyi csomag nem elég ahhoz, hogy Magyarország uniós pénzt kapjon; Arató László; Euronews; 2023. május 3.
Uniós források: időcsapdába csúszott a kormány; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2023. május 4.
„Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.”
(Részletes elemzés.)
