„A mesterséges intelligencia makrogazdasági hatásai egyelőre vitatottak. A technooptimisták az MI termelékenységnövelő és pozitív makrogazdasági hatásairól értekeznek. Ugyanakkor egyes foglalkozásokat teljesen felforgathatnak a fejlesztések, például az egyszerűbb, jól programozható irodai típusú munkákat. Meglepő módon a tech szektorban jól ismert innovátorok is megosztottak a gyors bevezetés kérdésében.
Az idei évben a mesterségesintelligencia(MI)-fejlesztésekről szóló hírek uralják a gazdasági sajtót. Megdöbbentő MI-alkalmazások láttak napvilágot, és bár a hírekben a ChatGPT kapta a főszerepet, rengeteg más fejlesztés működik, és kerül nap mint nap nyilvánosságra – gyakran teljesen ingyenes hozzáféréssel. Sokan nagy áttörést várnak a mesterséges intelligencia elterjedésétől. A jelentős innovációk erős destruktív hatással is járnak, emiatt sokan aggódnak a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi következményeitől, és többen a fejlesztésekben részt vevők közül már az „MI-szünetnek” keresztelt türelmi idő bevezetésére tettek javaslatot.
Érdemes tisztázni, hogy a mesterséges intelligencia megdöbbentő hatékonysága mellett se nem mesterséges, se nem intelligens. A mesterséges intelligenciák legújabb alkalmazásai valós emberi eredményeket felhasználó rendszerek. Ember alkotta produktumok, írások, versek, fordítások, zenék, történetek, magyarázatok alapján adnak a szabályaik szerint jónak tűnő eredményeket. Tehát nem mesterséges, gép alkotta új eredményekről, hanem a korábbi emberi eredmények újrafelhasználásáról beszélhetünk.
A szabályaik, amelyek az intelligenciarészt adják, fejlett mintaillesztők (pattern-matching). Matte Blanco pszichoanalitikus kifejtette, az emberi intelligencia mintaillesztéshez hasonlítható, időtlen formális logikája mellett van egy erősen dinamikus, érzelmi logikai oldal is. A „mesterséges intelligencia” ez utóbbira nem képes, tehát az emberi agy működése értelmében nem is intelligens. Mindez az alkalmazások rendkívüli hatékonysága miatt tömegesen vet fel jogi kérdéseket (például szerzői jogi vagy plagizálási).
A mesterséges intelligencia makrogazdasági hatásai egyelőre vitatottak. A technooptimisták az MI termelékenységnövelő és pozitív makrogazdasági hatásairól értekeznek. Ha a mesterséges intelligencia alkalmazása elterjed, akkor a termelékenységben ugrásszerű növekedés várható, ami egyben az inflációt is kezelni fogja. A bérnyomás a gazdaságban gyengülni fog, a termelési költségek gyorsan csökkenhetnek. A jelenlegi globális adósságszintek egyetlen fájdalommentes kezelése a termelékenység növelésen keresztüli kinövés lehet, így jókora igény van az áttörésre. Ugyanakkor a hatások kapcsán ők is elismerik, hogy egyes foglalkozásokat teljesen felforgathatnak a fejlesztések, például az egyszerűbb, jól programozható irodai típusú munkákat. Véleményük szerint azonban a társadalmi és munkaerőpiaci hatások szabályozási kérdéseken alapulnak, így jó szabályozással kezelhető lesz az átmenet. A szabályozásra azonban várni kell.
Meglepő módon a tech szektorban jól ismert innovátorok is megosztottak a gyors bevezetés kérdésében. Többen közülük a világ vezető egyetemeinek képviselőivel – az Oxfordtól a Caltechen át a Columbia Egyetemig – közös nyilatkozatban tettek javaslatot, amely szerint minden, a ChatGPT4-es [helyesebben a GPT-4-es rendszerekről beszéltek, ezeknek a ChatGPT-4 az egyik példája] rendszernél erősebb mesterséges intelligencia használatát hat hónapra szüneteltetni kellene.
Elon Musk és az Apple társalapító Steve Wozniak is aláírta ezt az „MI-szünetnek” vagy „MI-nyárnak” [Lásd a szerkesztői megjegyzést a cikk után!] nevezett nyilatkozatot, amely a társadalmi adaptációhoz és a szabályozói felkészüléshez adna időt.
Indoklásukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kontrollálatlan MI-fejlesztési verseny emberiségre gyakorolt hatásai nem mérhetők fel, ehhez időre van szükség. Az „MI-nyár” lehetőséget ad a következmények felmérésére, és biztonsági protokollok kialakításával a felkészülésre. Az aláírók attól tartanak, hogy az „MI-ősz” bekövetkezése túl nagy munkanélküliségi sokkot és iparági átalakulásokat hozhat, ezért lenne szükség a szünetre most.
Az óvatosság nem meglepő, hiszen az előbbiek mellett Geoffrey Hinton, a Google ismert MI-fejlesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon gyorsan eljutunk oda, amikor az átlagember nem tudja megkülönböztetni a fikciót (az MI eredményét) a valóságtól, és ez drámai módon megnövelheti a használathoz kapcsolódó káros hatásokat. Ez a mindennapi életre, de a jelenlegi üzleti modellekre is veszélyt jelent, mert az algoritmusokon keresztül a fogyasztási vagy egyéb preferenciák manipulálása is közvetlen realitássá válhat, ahogy a társadalmi különbségek is gyorsan elnyílhatnak.
Világszinten a szabályozók súlyos lemaradásban vannak a fejlesztőkkel szemben.
Az EU MI-törvénye globálisan az első átfogó szabályozás lesz. Ennek hatálybalépése és folyamatos megújítása rengeteg erőfeszítést igényel, miközben a fejlesztők százával jönnek ki új MI-alkalmazásokkal. Ha a mesterséges intelligencia nem a munkahelyek megszüntetését, csak a munkavállalók támogatását és magasabb produktivitását eredményezi, akkor is számos szabályozási kérdés merül fel. Átfogó társadalmi és makrogazdasági hatástanulmányokra van szükség, hogy az MI alkalmazásának vitathatatlanul pozitív társadalmi következményei érvényesülhessenek. Mivel az államot terhelő szabályozási, társadalmi, átképzési költségek várhatóan exponenciálisan növekednek, az „MI-nyár” és a szabályozás mellett az üzleti használat adóztatását is érdemes a döntéshozóknak megfontolniuk.”
Forrás:
Miért szükséges az „MI-szünet”?; Lehmann Kristóf; Világgazdaság; 2023. május 17.
(A szerző a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.)
Szerkesztői megjegyzés:
Az MI-nyár és MI-tél az MI-fejlesztések felívelő és válságos szakaszait jelentik. A „Pause Giant AI Experiments: An Open Letter” éppen azért érvelt az MI-szünet mellett, hogy elkerüljük a csalódást, az MI-telet, és legyen módunk élvezni az MI-nyarat.
