Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás

Elfogadták az Európai Unió mesterségesintelligencia-szabályozásának (AI Act) első jelentős módosítását, a Digital Omnibus AI-csomagot!

„Módosítottak az Európai Unió AI-szabályozásán! Az AI Act első nagy módosítása gyakorlatilag végleges formát kapott: az uniós döntéshozók elfogadták a Digital Omnibus AI csomagot. A legfontosabb üzenet azonban az, hogy nem minden határidő változik. A következő nagy mérföldkő továbbra is 2026. augusztus 2. Ekkor lép életbe az AI Act 50. cikkének átláthatósági kötelezettségeinek jelentős része. Ez azt jelenti, hogy számos szervezetnek már most nyáron meg kell felelnie az AI-rendszerek átláthatóságára vonatkozó előírásoknak. A mostani módosítás tehát nem általános halasztás, hanem csak bizonyos...

Read more

Hatályba lép az uniós Mesterséges Intelligencia (MI) Digitális Omnibusz

„2026. július 27-én Unió-szerte hatályba lép a mesterséges intelligenciára vonatkozó salátarendelet, amely meghosszabbítja az adminisztratív egyszerűsítésre vonatkozó határidőket. A digitális salátacsomag részeként 2025. november 19-én javasolt, mesterséges intelligenciára vonatkozó salátarendelet célzottan egyszerűsíti a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvet, miközben megőrzi az emberek biztonságára és alapvető jogaira vonatkozó erős biztosítékokat. Támogatja az innovációt és a versenyképességet azáltal, hogy megkönnyíti a megfelelést a kisebb vállalkozások számára, meghosszabbítja a határidőket, bővíti a tesztelési és kísérleti lehetőségeket, és nagyobb jogi egyértelműséget biztosít a mesterséges intelligenciát Európában fejlesztő...

Read more

Az MTA doktorai: Ződi Zsolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdésekről és a platformjogról

„Az internetes közösségi platformok mára életünk szerves részei lettek, az online tevékenység jelentős része közvetlenül vagy közvetve érinti e szolgáltatásokat. Így a közösségi hálózatok jelentős hatást gyakorolnak a társadalomra, a jogi szabályozásuk azonban sok tekintetben ellentmondásos és elégtelen. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MTA doktora ezért kutatja a platformjogot, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdéseket, hiszen ezek a jövőben valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az élet valamennyi területén. Ződi Zsolt pályája kezdetén a Miskolci...

Read more

A generatív MI kormányzati alkalmazásai – a kialakuló iránymutatások tapasztalatai

„A köztisztviselők és közszolgálati dolgozók egyre szélesebb körben alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI), gyakran formális felügyelet nélkül. A tanulmány a GenMI gyors, decentralizált elterjedése és a lemaradó közszektorbeli irányítási mechanizmusok közötti, egyre növekvő szakadékkal foglalkozik. Középpontjában a strukturált kísérletezés áll, amely kulcsfontosságú eszköz lehet a kormányzatok számára a szükséges képességek kiépítéséhez, a kockázatok kezeléséhez és a technológia felelős bevezetésének biztosításához, még a széles körű alkalmazás előtt. A tanulmány tizennégy ország hivatalos iránymutatásainak szisztematikus áttekintésére, tudományos szakirodalomra és esettanulmányokra...

Read more

A szakpolitikai céloktól a gyakorlatig: az MI-rendszerek közbeszerzésének kihívásai

„A legtöbb, algoritmikus kormányzásban használt MI-rendszert helyi, tagállami és szövetségi szinten magántechnológiai szolgáltatókkal kötött közbeszerzési szerződések útján szerzik be. A kutatók és a szakpolitikai döntéshozók széles körben úgy vélik, hogy a közbeszerzés erőteljes szabályozási eszközt kínál a kormányzati MI-használat alakítására. Egy lényeges kérdés azonban jórészt figyelmen kívül maradt: vajon a közbeszerzési szerződések ténylegesen beváltják-e ezt az ígéretet? A tanulmány ezt a kérdést vizsgálja az MI-rendszerek beszerzését szabályozó, nyilvánosan hozzáférhető tagállami szintű közbeszerzési szerződések szisztematikus áttekintésén keresztül. A szerződéses rendelkezéseket több kritikus dimenzió...

Read more

A mesterséges intelligencia alapú architektúráknak az általános adatvédelmi alapelvek érvényesülésére gyakorolt hatása

„...A kutatás célja ezért egy új, sui generis jogalap – a „Közérdekű digitális adatfunkcionalitás” – megalapozása, amely a jelenlegi ex ante megfelelési logikáról az ex post, objektív felelősségi modell irányába mozdul el. E modell a digitális kapuőröket veszélyes üzemként kezeli, akiknek nem csupán jogszerűségük igazolására kell törekedniük, hanem működésük társadalmi hatásaiért is felelősséggel tartoznak. A kutatás a law in context megközelítésében gyökerezik, és interdiszciplináris módon vizsgálja a digitális gazdaságot, a technológiai architektúrákat, a globális hatalmi struktúrákat, valamint a szabályozás eszköztárát. Célja, hogy...

Read more

12 órás maratoni vita után sem sikerült megegyeznie az uniós MI-szabályozásról

„Kedden az Európai Unió tagállamai és az Európai Parlament 12 órán keresztül vitázott arról, hogy mit változtassanak a szervezet mesterségesintelligencia-szabályozásában (MI-rendelet), de nem sikerült megegyezniük egymással, írja a Next Web. A tárgyalásokat májusban folytatják majd. A kérdés leginkább az volt, hogy a fogyasztói termékekbe beágyazott, magas kockázatú MI-rendszerek – például orvostechnikai eszközök, játékok, okosautók vagy ipari gépek – mentesüljenek-e a világ legszigorúbb MI-szabályozásának további következményei alól. Az Európai Parlament azt szorgalmazta, hogy ezekre a rendszerekre elegendő legyen a már meglévő ágazati szabályozás...

Read more

Kína szabályozná a digitális virtuális embereket, és betiltaná a gyermekeket célzó függőséget keltő szolgáltatásokat

„Kína új szabályokkal szorítaná keretek közé a virtuális embereket Kína Kibertér-felügyelete pénteken olyan szabályozási tervezetet tett közzé, amely szorosabb ellenőrzés alá vonná a digitális virtuális emberek online fejlesztését. A javaslat kötelező címkézést írna elő, és betiltaná azokat a szolgáltatásokat, amelyek megtéveszthetik a gyerekeket vagy erősíthetik a függőséget. A tervezet szerint minden virtuális emberi tartalmat jól látható „digitális ember” címkével kellene ellátni. A szabályok azt is megtiltanák, hogy az ilyen rendszerek „virtuális intim kapcsolatokat” kínáljanak 18 év alattiaknak. A dokumentumot május 6-ig bocsátották...

Read more

Eltérő tempó, eltérő szabályok: stratégiai kihívások az uniós MI-rendelet bevezetésében

„Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelet (EU AI Act) bevezetésének készültségi foka a tagállamok szintjén jelentős eltéréseket mutat, ami komplex és fragmentált szabályozási környezetet eredményez. Bár a jogszabály egységes keretet hivatott biztosítani az AI-rendszerek szabályozására, a nemzeti hatóságok kijelölésének módja, az intézményi struktúrák és a végrehajtási mechanizmusok sokfélesége komoly kihívások elé állítja a tagállamokat (vagy tagállamok kormányzatait). A Deloitte elemzése szerint a 2026–2027-es időszakban egy kifejezetten aszimmetrikus uniós szabályozási környezet alakulhat ki. Az EU AI Act több kulcseleme – különösen a hatáskörrel...

Read more

Szlovákia átfogó jogi keretet dolgoz ki a mesterséges intelligencia és az adatvédelem szabályozására

„A Szlovák Beruházási, Régiófejlesztési és Informatizációs Minisztérium (MIRRI) elemzi a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek autonóm kommunikációjának trendjeit. A terület az elmúlt napokban a Moltbook.com platformmal összefüggésben került a figyelem középpontjába. A tárca közölte, hogy ezzel párhuzamosan már a véglegesítésénél tart a mesterséges intelligenciára és az adatszabályozásra vonatkozó átfogó jogi keret kidolgozása. „A MIRRI jelenleg véglegesíti a mesterséges intelligencia és az adatszabályozás területére vonatkozó komplex jogi keretrendszert” jelentette ki Radoslav Štefánek államtitkár, a szlovák kormány mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa. Hozzátette, hogy az előkészületben...

Read more
Page 1 of 14 1 2 14