Találat: Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás

A modern technológiák és a jog – Állam- és Jogtudomány (2020/4.), különszám

„Tartalom MEZEI KITTI: Előszó „A modern technológiák és a jog” című tematikus számhoz ____________________________ TANULMÁNY ____________________________ AMBRUS ISTVÁN: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog  ESZTERI DÁNIEL: A blokklánc mint személyes adatkezelési technológia GDPR-megfelelőségéről KECSKÉS GÁBOR: Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre MEZEI KITTI: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre  RÁCZ LILLA: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában ZŐDI ZSOLT: A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat?...” Forrás: Állam- és Jogtudomány (2020. 4....

Részletek

A legfőbb kínai politikai tanácsadó szerv a mesterséges intelligencia etikai kérdéseiről tanácskozott

„A mesterséges intelligencia használata során felmerülő etikai és jogi kérdésekről tanácskozott szerdán a legfőbb kínai politikai tanácsadó szervnek számító Kínai Népi Politikai Konzultációs Konferencia (CPPCC). A mintegy kétezer tagot számláló testület ülésén elnöklő Vang Jang a mesterséges intelligencia fontosságát hangsúlyozta az ország tudományos fejlődése szempontjából, ugyanakkor kiemelte, hogy az ennek kapcsán felmerülő etikai és jogi kérdéseket megfelelően kell kezelni. Tucatnyi tanácsadó javaslatot terjesztett elő, amely szerint szabályozni kell az olyan kérdéseket, mint például az arcfelismerés, a beszédszintézis és az önvezető járművek működése....

Részletek

Mesterséges intelligencia kódexért kampányol a Bosch

„A német konszern öt éven belül minden termékébe integrálni fogja a technológiát. A Bosch azt szeretné, ha a mesterséges intelligencia területén lennének általánosan elfogadott etikai szabályok, amelyekhez a piac minden szereplője tartaná magát. Volkmar Denner, az óriáscég vezetője bejelentette, hogy 2025-ig minden termékükbe integrálják majd a technológiát. A cél az, hogy ezek az eszközök és szolgáltatások ne csupán hálózatba kötöttek legyenek, hanem komoly mértékben támaszkodjanak is a mesterséges intelligenciára. Ezáltal szeretnének vezető mesterséges intelligencia és dolgok internete vállalattá válni. Már elkezdődött 20...

Részletek

Egyre többször hoznak meg fontos döntéseket algoritmusok

„A szoftverek elsősorban az oktatás, az igazságügy és egészségügy területén kapnak komoly szerepet. Az AlgorithmWatch nevű szervezet 16 európai országban vizsgálta meg, hogy mekkora mértékben támaszkodnak a döntések az algoritmusokra. Az eredmény kijózanító volt. Észtországban az állam elvileg támogatást ad minden gyermek után és ezért a szülőknek semmit sem kell tenniük. A születés után ugyanis minden szükséges információ bekerül egy adatbázisba, majd egy program magától kielemzi azokat. Akinek jár a támogatás, az automatikusan megkapja azt. Az ilyen eljárások neve Automated Decision Making...

Részletek

A mesterséges intelligencia etikai normái

„Az Európai Parlament a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősítené, a digitális szolgáltatásokra, így az online platformok és piacterek működésére pedig időtálló szabályokat, a jogellenes tartalmakkal szemben kötelező erejű mechanizmust vár. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a mesterséges intelligencia fejlesztésének etikai és jogi vetületeiről elfogadott ajánlás szerint a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben elvárásnak kell lennie, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket. Elvárás, hogy legyenek biztonságosak, átláthatók és elszámoltathatók. Rendelkezzenek biztosítékokkal...

Részletek

A mesterséges intelligencia szabályozásának dilemmái az Európai Unióban

„ Több tagállam is jelezte az Európai Bizottság felé, hogy a jövőben közvetlen jogi kötőerővel nem rendelkező szabályozási megoldásokat tartanának kívánatosnak a mesterséges intelligencia működésére vonatkozóan. Tizennégy uniós tagállam a fejlődés zálogát, s nem pedig a kockázatot látja a mesterséges intelligenciában Dánia vezetésével tizennégy tagállam kezdeményezi az Európai Bizottságnál azt, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozás inkább ösztönözze, s ne pedig hátráltassa a továbbfejlesztett MI alkalmazhatóságát a jövőben. Ahogy az a dokumentumban is áll, az azt aláíró tagállamok az MI esetében...

Részletek

A jövő nagy kérdése: ki felel azért, ha a robot hibázik?

„ A mesterségesintellgiencia-szakértő szerint még nem vagyunk abban a korban, hogy ne volna felelőssé tehető egy gép, mondjuk egy önvezető autó üzemeltetője, így az autógyárak felelősségvállalási nyilatkozata ma még korai. A robotok nem vonhatók felelősségre az általuk okozott károkért, azokért elsősorban az üzembentartó és az üzemeltető tartozik felelősséggel – mondta az InfoRádiónak a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakértője, Necz Dániel. "Különválik a polgári és a büntetőjogi felelősség. Polgári jogi értelemben az üzembentartó felel. Egy önvezető autó magasabb szintű felelősséget jelent az üzembentartónak, tehát...

Részletek

A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni, ki akar maradni a politikai vitákból

„A társaság ki akar maradni a politikai vitákból. Az 1960-ban született Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligencia kutatásért felelős vezetője, a párizsi kutatóközpont (FAIR) első embere, aki gyakorlatilag a technológia egyik keresztapjának számít. A gépi tanulással kapcsolatos munkásságáért 2018-ban két kollégájával, Yoshua Bengióval és Geoffrey Hintonnal megosztva megkapta az informatikai Nobel-díjnak számító Turing-díjat. A New York-i Egyetemen dolgozó elismert szakember és a csapata többek között olyan szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek alkalmazásával valaki a kiterjesztett valóság segítségével egy egész testet beborító jelmezbe bújhat,...

Részletek

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről. Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 2.

Elrettentés a gondolkodó gépek korában: új RAND-jelentés Az elmúlt hetek egyik - jelentős feszültségnövekedést hozó – nagypolitikai akciója, az iráni különleges erőket vezető Szulejmáni tábornok amerikai megölése a nemzetközi kapcsolatok elméleti szintjén is hozott néhány fontos fejleményt. A mindenképpen szokatlan (nemzetközi jogalapot nélkülöző, harmadik ország területén végrehajtott) csapás indoklásaként Pompeo amerikai külügyminiszter leszögezte: ezzel a lépéssel jelezni kívánták, hogy az amerikai külpolitika eszköztárába „visszatért” az elrettentés hagyományos elve. És valóban: a XX. század második felének egyik nagypolitikai kulcsfogalma – az erőegyensúly kategóriája...

Részletek
Page 1 of 2 1 2