Az állami és a gazdasági szektor, valamint a civil szféra közötti szakmai együttműködést támogató, annak keretet adni kívánó Mesterséges Intelligencia Koalíció átfogó rendezvénysorozatára került sor az elmúlt héten. A 2018-ban életre hívott szervezet fontos tisztújító eseménye elé időzített, egy fajta „felvezető programnak” is tekinthető ún. B2B matchmaking és workshopra június 22. délelőttjén került sor a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem épületében.
A szervezők összesen 12 – kerekasztalnak nevezett – munkacsoportban várták az MI Koalíció tagszervezeteinek a képviselőit egy rövid, de intenzív szakmai munkára. A tematikus bontás az alábbiak szerint alakult:
– Ipar 4.0
– Agrár
– Supercomputing
– Szabályozás
– Nemzetközi kapcsolatok, pályázatok
– Human Centric AI és oktatás
– Ügyfélszolgálat automatizálás
– GPT3, LLM modellek
– Magyar nyelvmodell fejlesztése
– Adatipar, Gaiai-X
– Egészségügy
– Építőipar.
A rendezvény kitűzött célja az volt, hogy a rendkívül szerteágazó, vertikálisan és horizontálisan is sokrétű MI-témakör egy-egy szűkebb szeletében érintett tagszervezeteik, illetve a tagszervezeti szakemberek megismerjék egymás problémalátását, a különféle perspektívákat, kutatási-fejlesztési irányokat, és nem utolsó sorban a felhasználói elvárásokat, igényeket. Alapvető célkitűzés természetesen (a korlátozott időkeretre való tekintettel) az egyedi látószögek gyors felvillantásán túl elsősorban a személyes kapcsolatépítés volt. Ugyanakkor – talán meglepő módon – de az alig másfél órányi beszélgetés, közös gondolkodás is alkalmasnak bizonyult arra, hogy néhány alapvető szempontot (köztük: néhány alapvető különbséget is) azonosítani lehessen a fejlesztők, az üzleti-gazdasági felhasználók, a szabályozásra fókuszálók, illetve a speciális tématerületek oktatásához, társadalmi disszeminációjához kapcsolódó szakértői körök között.
A szervezet megalakítása óta eltelt csaknem fél évtized természetesen drámai átalakulásokat hozott a mesterséges intelligencia tématerületen. Ezek az elmozdulások most a különböző munkacsoportok iránti érdeklődésben is jól kitapinthatók voltak: egyes (korábban kifejezetten slágernek számító témák, mint például a – természetesen továbbra is kulcsfontosságú – adatipar) kicsit visszaszorultak. Ugyanakkor más felfutóban levő területek iránt jelentős érdeklődés mutatkozott a szakmai tagság körében is. Nem meglepő módon a tavaly november óta szédületes „karriert” befutó nagy nyelvi modellek tématerületét különösen felfokozott érdeklődés kísérte.
A GPT-3, LLM modellek kerekasztal beszélgetései kicsit hektikusan indultak, hiszen a gyorsan (sokak szerint túlságosan is gyorsan) a szakma, a politika és a közvélemény figyelmének a középpontjába került generatív MI-alkalmazások ma még a kérdések tömegét vetik fel (és szakmai oldaltól, sőt vérmérséklettől függően is válaszok sokaságát generálják). A workshopon megfogalmazódó véleménycsokorból talán az alábbi felvetéseket érdemes kiemelni:
– A technológia túlságosan gyorsan, túlságosan kevéssé felkészült társadalomra „ráeresztve” érkezett meg, ami sok félreértésnek lett a forrása;
– összességében jellemző (a politika, az üzleti/vállalati világ, a közvélemény, de még bizonyos értelemben a szakma köreiben is) egy messzemenően túlzott elvárás;
– alapvetően jellemző még a technológia (értve itt már a szabadon hozzáférhető ChatGPT, vagy még inkább a GPT-4 alkalmazások) vademecum jellegébe, mindenre megoldást jelentő csodaszer voltába vetett hit;
– az első hónapok gyakorlata nyomán felmerült súlyos kérdések (megbízhatóság sokszor korlátozott volta, nyitott etikai kérdések, főleg a felhasználói privacy terén stb.) ellenére határozottan az volt az álláspont, hogy a technológia már mostani formájában is magas hatásfokkal alkalmazható egyes specializált tevékenységekre, feladatokra, problémákra;
– fontos szakmai kérdés lesz (illetve már jelenleg is az) a nyelvi modellek tanítására használt adattömeg jogi helyzetének egyértelmű rendezése;
– a szakmai összefogás ebből a szempontból meghatározó, és a B2B benchmarking eseményen sikeresen indultak meg ezek a kapcsolatépítések, együttműködés-tervezések;
– abszolút prioritást élvező (és az MI Koalíció különféle típusú tagszervezeteit egyöntetűen érintő) feladat lesz a társadalmi disszemináció erősítése: a valós lehetőségek széleskörű megismertetése, az alkalmazással kapcsolatos veszélyek (alkalmazás hallucinációk okozta félrevezető információk, privacy sérülések – illetve a már felfutóban levő kiberbiztonsági fenyegetések) tudatosítása, a szakmai és társadalmi képzések haladéktalan beindítása (tanfolyamok, kurzusok, workshopok tematikáinak kidolgozása, megszervezése).
A beszámolót készítette Dr. Nyáry Gábor.
