„
- Az Unió több mint 700 milliárd euróval segíti a tagállamokat a Covid19-világjárvány nyomán
- A Bizottság nyomon követi a tagállamok előrehaladását az előzetesen elfogadott reformok és beruházások terén
- Paradox módon nehéz megállapítani, hogy mennyire sikerült az alap céljait megvalósítani
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – más néven az Európai Helyreállítási Alap – nyomonkövetési rendszerében olyan hiányosságok vannak, amelyek miatt az alkalmatlan az általános teljesítmény mérésére. A meglévő rendszer segít nyomon követni a tagállamok által a finanszírozás ellenében előzetesen elfogadott reformok és beruházások terén elért előrehaladást, viszont nem nyújt teljes képet arról, hogy a finanszírozott projektek hogyan mozdítják elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseinek megvalósítását, például az európai gazdaság zöldebbé és reziliensebbé tételét.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes összege 723 milliárd euró, legfeljebb 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 385 milliárd euró hitel formájában. Az alap célja a tagállami reformok és beruházások finanszírozása, például a munkaerőpiacok vagy a természetvédelem terén. Ezek a reformok és beruházások hat szakpolitikai pillér alá tartoznak, ilyenek például a zöld átállás és a digitális transzformáció. A legtöbb más uniós programmal ellentétben a Bizottság nem a tényleges költségek alapján, hanem a reformok és beruházások terén elért mérföldkövek és célértékek függvényében nyújtja a finanszírozást.Az Európai Helyreállítási Alap minden eddiginél több pénzt biztosít a tagállamoknak, de a polgároknak tudniuk kell, hogy annak alapvető céljai teljesülnek-e, és hogyan használják fel a forrásokat– jelentette ki Ivana Maletić, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. „Abban a paradox helyzetben vagyunk, hogy az Unió legnagyobb, teljesítményalapú eszközére vonatkozóan a végrehajtás előrehaladását mérhetjük, magát a teljesítményt azonban nem.”
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoringja a következő elemekből áll: mérföldkövek és célértékek, a tagállamok által a reformok és beruházások terén tett előrelépések megállapítására; valamint 14 előre meghatározott közös mutató, az RRF célkitűzéseinek megvalósítása terén elért siker nyomon követésére. Megállapításunk szerint azonban a nyomonkövetésnek ez a két eszközcsoportja nem elegendő az RRF általános teljesítményének értékeléséhez. Az igaz, hogy a mérföldkövek és célértékek segítenek nyomon követni azt, hogyan halad előre a tagállami reformok és beruházások megvalósítása, de ne tévesszük szem elől, hogy itt csak a végrehajtás terén megtett lépésekről van szó (pl. jogszabályok elfogadása, projektek kiválasztása vagy szerződések aláírása), elsősorban arról, hogy mit finanszíroznak a projektek (pl. a képzésben részt vevő személyek, a felújított négyzetméterek vagy a beszerzett elektromos járművek száma), nem pedig mérhető eredményekről (pl. a foglalkoztatottak száma, az energiafogyasztás terén elért megtakarítások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése). Az eredményeket a közös mutatók zöme sem méri, és ezek gyakran arról sem tájékoztatnak kellően, hogy a helyi projektek hogyan mozdítják elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzéseinek megvalósítását. Ennek oka, hogy egyes reformok és beruházások nem kapcsolhatók egyetlen mutatóhoz sem: ilyenek például a jelentős strukturális reformok (gazdasági, munkaerő-piaci és igazságügyi reformok), vagy az infrastruktúra és a tömegközlekedés terén magvalósuló beruházások. Emellett a közös mutatók csak részben fedik le az RRF célkitűzéseit, mivel egyetlen mutató sem terjed ki olyan területekre, mint a jogállamiság, a pénzügyi ágazat vagy az adózás.
A mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó adatokat illetően, a Bizottság és a tagállamok többnyire megfelelő minőségbiztosító rendszerekkel bírnak. A számvevők azonban hiányosságokat is megállapítottak, és hangsúlyozzák, hogy továbbra is fennállnak adatmegbízhatósági kockázatok, különösen a támogatások végső kedvezményezetteit illetően. A Bizottság online RRF-eredménytáblája ugyan felhasználóbarát, de kissé félrevezető, ahogy hat pillér alá beosztva mutatja be az alap által elért eredményeket. Mivel a Bizottság nem gyűjt adatokat a források tagállami felhasználásáról, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről történő beszámolása jelenleg becsléseken alapul. A számvevők ezért felkérik a Bizottságot, hogy javítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó beszámolását, például a tényleges kiadásokra vonatkozó adatok gyűjtése és bejelentése révén, és dolgozzon ki teljes körű teljesítménymonitoring rendszert a jövőbeli nem költségalapú finanszírozási eszközök számára.
Háttér-információk
A Covid19-világjárványra válaszul az uniós vezetők megállapodtak a NextGenerationEU nevű helyreállítás-finanszírozási eszközről, amelynek összege (folyó árakon) több mint 800 milliárd euró. Ennek oroszlánrészét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. 2022-ben és 2023-ban a Számvevőszék több jelentést is közzétett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kapcsán, például a nemzeti helyreállítási tervek értékeléséről, az ellenőrzésekről és az adósságkezelésről – lásd itt. Jelen ellenőrzésünk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoring-keretét vizsgálja. Meghatározásunk szerint a teljesítmény annak a mértéke, hogy egy uniós finanszírozású intézkedés milyen mértékben teljesítette céljait és mennyire értékarányos. Számvevőink megvizsgálták a Bizottság intézkedését, és helyszíni ellenőrzéseket végeztek Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021. februári létrehozása és 2022 decembere közötti időszakra kiterjedően.”
Forrás:
Európai Számvevőszék: Az Európai Helyreállítási Alap általános teljesítménye nem mérhető megfelelően; Európai Számvevőszék; 2023. október 24.
Special report 26/2023: The Recovery and Resilience Facility’s performance monitoring framework – Measuring implementation progress but not sufficient to capture performance; Európai Számvevőszék; 2023. október 24.
