Skip to main content
Európai Uniógazdaságpolitikatávközlés

Az EU Tanácsának álláspontja a nagy sebességű távközlési hálózatokról (gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály)

Szerző: 2023. december 10.No Comments

„A gigabites hálózati infrastruktúra Európa-szerte történő kiépítésének felgyorsítása érdekében a Tanács elfogadta közös álláspontját (általános megközelítés) a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvnek a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabállyal történő felváltására irányuló bizottsági javaslat vonatkozásában.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály alapvető szerepet tölt be a társjogalkotók által tavaly elfogadott uniós digitális iránytű, az úgynevezett „Digitális évtized szakpolitikai program” keretében erre az évtizedre meghatározott uniós konnektivitási célkitűzések és célok elérése szempontjából, valamint az új generációs elektronikus hírközlő hálózatok EU-ban történő kiépítése tekintetében.

„Ezzel a döntéssel fontos lépést tettünk a nagy sebességű, széles sávú infrastruktúra EU-szerte történő kiépítésének felgyorsítása felé. Az új szabályok elfogadását és hatálybalépését követően hatékony választ adhatunk majd polgáraink és vállalkozásaink azon egyre növekvő igényére, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb kapacitású hálózatokhoz férjenek hozzá.” – María González Veracruz, hírközlési és a digitális infrastruktúráért felelős spanyol államtitkár

A javaslat főbb célkitűzései

A Bizottság javaslata arra irányul, hogy csökkentse az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítésének szükségtelenül magas költségeit, amelyeket részben a hálózatok kiépítését vagy korszerűsítését megelőző engedélyezési eljárások okoznak. A szóban forgó eljárások továbbra is bonyolultak, olykor időigényesek, és tagállamonként eltérőek.

A javaslat továbbá a hálózatok kiépítésének gyorsítását, a jogbiztonság és az átláthatóság valamennyi érintett gazdasági szereplő számára történő biztosítását, valamint azt is célozza, hogy hatékonyabb tervezési és kiépítési folyamatok álljanak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek rendelkezésére.

Ez a minimumharmonizációs jellegű javaslat az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítését, valamint az ahhoz való hozzáférést is érinti. A várakozások szerint megkönnyíti majd a határokon átnyúló alkalmazásokat, és lehetővé teszi az érdekelt felek – elektronikus hírközlési szolgáltatók, berendezésgyártók vagy építőmérnöki vállalatok – számára, hogy nagyobb méretgazdaságosságot érjenek el.

A Tanács módosításai

A Tanács közös álláspontja fenntartja a bizottsági javaslat általános irányvonalát. Ugyanakkor a tagállamok számos kérést megfogalmaztak, és ezek figyelembevételével a Tanács az alábbiak szerint módosította a javaslat egyes vonatkozásait:

  • a „hallgatólagos jóváhagyás” fogalma már nem szerepel a szövegben
  • a kisebb települések tekintetében kivételt vezetett be, amely egy átmeneti időszakra szól
  • tisztázta, hogy mely tényezőket kell számításba venni a hozzáférés biztosítására vonatkozó tisztességes feltételek tekintetében
  • egyértelművé tette, hogy nem csak száloptikás technológia segítségével lehet rendkívül nagy kapacitású hálózatokat létrehozni
  • a szöveg több kivétellel egészült ki a kritikus fontosságú nemzeti infrastruktúra tekintetében.

A Tanács álláspontjának szövege összességében biztosítja, hogy a tagállamok széles körű autonómiával rendelkezzenek a részletesebb szabályok megállapítása terén, és adott esetben tovább mehessenek annál, amit a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok költségeinek csökkentését célzó intézkedésekkel kapcsolatos minimumharmonizációt megteremtő új rendelet számos fontos eleme előír.

További lépések

A spanyol elnökség – azt követően, hogy a Tanács a mai napon elfogadta a tárgyalási megbízatását (általános megközelítés) – megkezdheti a tárgyalásokat (a „háromoldalú egyeztetéseket”) az Európai Parlamenttel, és az év végéig a lehető legnagyobb előrelépést kívánja elérni a javaslattal kapcsolatban.

Háttér

A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, jelenleg hatályos 2014/61/EU irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének megkönnyítése volt a kiépítési költségek csökkentésére irányuló harmonizált intézkedések révén. 2014 óta azonban a digitális célértékek – amelyek egyúttal a szóban forgó irányelv alapját is képezik – nagyrészt teljesültek, ám el is avultak. Például, bár a 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2013 és 2021 között 58,1 %-ról 90,1 %-ra nőtt, ez a sebesség már nem tekinthető időtállónak, mivel a vállalkozásoknak és a polgároknak egyre nagyobb szükségük van a sokkal nagyobb kapacitású hálózatokhoz való hozzáférésre.

A digitális technológiák 2014 óta bekövetkezett fejlődése mellett más tényezők is szükségessé tették a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatát. A távközlési ágazatra jellemző alacsony tőkemegtérülés és magas beruházási költségek eredményeként a Digitális évtized szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra kitűzött digitális célok elérése felé tett előrelépés is megbicsaklott. A Bizottság becslése szerint a már elért és a konnektivitási célok eléréséhez szükséges szint közötti beruházási hiány mértéke évente körülbelül 65 milliárd euró.

2023. február 23-án a Bizottság javaslatot terjesztett elő a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály) A Távközlési Tanács a 2023. június 3-án Luxembourgban tartott ülésén nyugtázta a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést.

Forrás:
A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács álláspontot fogadott el a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítése érdekében; EU Tanácsa; 2023. december 5.