„A New York Times beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot, azzal vádolva őket, hogy engedély nélkül használták fel az újság több millió cikkét chatbotjuk kiképzésére.
Ez az első nagy amerikai médiaszervezet, amely beperelte az OpenAI-t, a népszerű mesterségesintelligencia-platform, a ChatGPT létrehozóját, valamint a Microsoftot, az OpenAI egyik befektetőjét és a most Copilot néven ismert MI-platform megalkotóját a műveikkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések miatt. Írók és egyéb szervezetek is pereltek már, hogy korlátozzák az MI-szolgáltatások által az online tartalmaikból történő, kártérítés nélküli adatgyűjtést. Az újság a manhattani szövetségi bíróságon benyújtott panaszában azzal vádolja az OpenAI-t és a Microsoftot, hogy ingyen használják a The Times újságíróinak munkáját, és engedély nélkül biztosítanak alternatív eszközöket az olvasóknak az információszolgáltatáshoz. „Semmi forradalmi nincs abban, hogy a The Times tartalmát fizetés nélkül használják fel olyan termékek létrehozására, amelyek a The Times-t helyettesítik, és közönséget lopnak el tőle” – írta a lap.
Az OpenAI és a Microsoft szerint a szerzői jogvédelem alatt álló művek felhasználása mesterséges intelligencia termékek képzésére „tisztességes felhasználásnak” minősül. Ez a megfogalmazás a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok engedély nélküli felhasználását szabályozó jogi doktrína. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala a honlapján azt írja, hogy az átdolgozási célú felhasználás „valami újat, új célt vagy jelleget” ad hozzá, és „nagyobb valószínűséggel tekinthető tisztességesnek”. A The Times nem jelölt meg konkrét kártérítési összeget, de a 172 éves újság „dollármilliárdokra” becsüli a letöltött cikkekbe fektetett munkát. Azt szeretnék, ha a vállalatok megsemmisítenék azokat a chatbot-modelleket és tréningkészleteket, amelyek az ő anyagát tartalmazzák. Az idén folytatott tárgyalások, amelyek célja a per elkerülése és a „kölcsönösen előnyös értékcsere” lehetővé tétele volt az alperesekkel, sikertelenül zárultak – közölte az újság.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek bármiféle engedélykérés vagy fizetés nélkül az internetről töltik le azokat az információkat, amikkel a generatív MI chatbotokat képzik és ezek a cégek több milliárd dollárnyi befektetést vonzottak. A befektetők az OpenAI-t több mint 80 milliárd dollárra értékelik, a Microsoft eddig 13 milliárd dollárt fektetett be a cégbe. A chatbotok súlyosbították a nagy médiaszervezetek helyzetét, hiszen nagyon küzdenek az olvasók megtartása érdekében, bár a Times jobb helyzetben van, mint az ágazat jórésze. A Times szeptember végén 9,41 millió digitális előfizetővel zárt, szemben az egy évvel korábbi 8,59 millióval, míg a nyomtatott előfizetők száma 740 ezerről 670 ezerre csökkent. Az előfizetések a Times bevételeinek több mint kétharmadát, míg a hirdetések a bevételek mintegy 20%-át termelik.
A Times keresete több olyan esetet is említ, amikor az OpenAI és a Microsoft chatbotjai szinte szó szerinti kivonatokat adtak a felhasználóknak a Times cikkeiből. Ezek közé tartozott egy Pulitzer-díjas 2019-es sorozat a New York-i taxisiparban folyó uzsorahitelekről, valamint Pete Wells 2012-es kritikája Guy Fieri azóta bezárt Guy’s American Kitchen & Barjáról, amely netes szenzációvá vált. A Times szerint az ilyen jogsértések veszélyeztetik a magas színvonalú újságírást, mivel csökkentik az olvasók igényét arra, hogy felkeressék a honlapot, csökkentik a forgalmukat és potenciálisan károsíthatják a hirdetési és előfizetési bevételeket. A hírportál azt is állítja, hogy a Microsoft Bing keresőmotorja – amelyet az év elején az OpenAI technológiájával frissítettek – „lemásolja és kategorizálja” a Times tartalmát, hogy hosszabb és részletesebb válaszokat adjon, mint a hagyományos keresőmotorok.
A Times szerint az alperesek chatbotjai megnehezítik az olvasók számára, hogy megkülönböztessék a tényeket a fikciótól, többek között akkor is, amikor a technológia tévesen tulajdonít információkat az újságnak. A Times szerint a ChatGPT egyszer tévesen két irodai székre vonatkozó ajánlásnál a Wirecutter termékértékelő weboldalát jelölte meg forrásként. „A mesterséges intelligencia nyelvén ezt hallucinációnak nevezik” – írta a Times. „De egyszerűbben fogalmazva ez félretájékoztatás.” Diane Brayton, a Times általános jogtanácsosa egy belső feljegyzésben közölte a munkatársakkal, hogy az újság elismeri a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az újságírás számára, de „a munkánk felhasználását az ilyen eszközök létrehozásához engedélyezni kell, és olyan megállapodással kell járnia, amely tükrözi a munka méltányos értékét, ahogyan azt a törvény előírja”.
A The Times egyike azon vezető hírszerkesztőségeknek, amelyek az év elején olyan kódot adtak hozzá a honlapjaikhoz, amely megakadályozza, hogy az OpenAI webes robotja, a GPTBot átvizsgálja platformjaikat tartalom után kutatva. A lap hét évvel azután fordult a bírósághoz, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította a Google több millió könyvet tartalmazó digitális könyvtárával szembeni keresetet. Egy szövetségi fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy az olvasóknak szövegrészletekhez hozzáférést biztosító könyvtár a szerzők műveinek tisztességes felhasználását jelenti. Regényírók – köztük John Grisham, David Baldacci és Jonathan Franzen – is beperelték az OpenAI-t és a Microsoftot a manhattani szövetségi bíróságon, azt állítva, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek több tízezer könyvükből dolgozik fizetés nélkül. Egy másik perben Sarah Silverman humorista és más szerzők citálták bíróság elé az OpenAI-t és a Meta Platforms céget San Franciscóban, amiért az felhasználta műveiket. ”
Forrás:
Szerzői jogsértés miatt beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot a New York Times; SG.hu; 2023. december 27.
