„Gondolatok a mesterséges intelligencia szabályozás kockázatalapú megközelítéséről a gyakorlatban, kihívások és lehetőségek
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban és a technológia határokon átívelő jellegének figyelembevételével az európai dimenzióban való szabályozást indokolttá teszi. Az európai szintű meghatározás mellett fontos az alkalmazásokhoz szükséges szabványok kialakítása. Ezek a sztenderdek kulcsfontosságúak az áttekinthetőség, nyilvánosság, közérdek-képviselet, egységesség és ellentmondás-mentesség tekintetében, segítve az MI által jelentett kockázatok kezelését és a jogbiztonság megteremtését. Az MI alkalmazása a közigazgatásban számos kihívást vet fel, beleértve a megbízhatóságot, az átláthatóságot, és a munkaerőpiaci változásokat. Az OECD hangsúlyozza a kormányok szerepét a megbízható MI-kutatásban és fejlesztésben, valamint szabványok és etikai irányelvek kidolgozásában. Az MI alkalmazásának területeit elemző OECD dokumentumok szerint az MI számos területen alkalmazható a közigazgatásban, például a jóléti szolgáltatásokban és az operatív hatékonyság növelésében. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban összetett és érzékeny terület, amely e tanulmány kereteit meghaladja. A technológia jelentette kockázatokkal kapcsolatos kutatási eredmények és válaszok értelmezése, valamint a felelősség kérdése fontos témakörök. Ugyanakkor tény, hogy az MI alkalmazása új lehetőségeket teremthet, amelyek bemutatására a tanulmány több példát is hoz.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia és a közigazgatás; Rideg Gergely; DOI: 10.54200/kt.v3i2.65; KözigazgatásTudomány; 2023/2; 2023. december 12.
