„Az Európai Unió Tanácsa elnökségi feladatainak ellátása egy 13 és fél évente visszatérő, az adott tagállam számára mindig jelentős felelősséget és lehetőséget is jelentő alkalom. Hazánk, legutóbb – és egyben történelme során először – 2011-ben látta el ezt a feladatot.
A soron következő EU-elnökség fél éves időszaka alatt, Magyarországnak nagy szerepe lesz az Európai Unió politikai irányításában, a nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik országokkal való egyeztetések, tárgyalások során továbbá, az Európai Unió Tanácsa működtetésében és képviseletében más uniós intézményekkel. Hatással lesz a Tanács munkájának menetrendjére, befolyásolhatja, tehát arra, hogy milyen kérdések kerüljenek napirendre.
A válságok korát éljük, így Magyarország ebben az eddig példátlan helyzetben, geopolitikai bizonytalanságok között, ráadásul egy intézményi átmenetben fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter korábban ezzel összefüggésben mondta: „nem sokan cserélnének velünk, mi inkább azt mondanánk, hogy méltó feladata ez Magyarországnak, a magyar kormánynak, és mi nem is érnénk be ennél kevesebbel.”
A soros elnökség úgy is felfogható, hogy 2024 második félévében Magyarország lesz az Unió arca és hangja, amely különleges felelősséget jelent az ország számára. Kijelenthető, hogy a magyar EU-elnökség sikeres ellátásának előfeltétele a jól képzett, a magyar nemzeti érdekek képviselete iránt elkötelezett, elhivatott és motivált elnökségi stáb. Az elnökségünkre egy különleges időszakban, közvetlenül az európai parlamenti választások után kerül sor.. „A magyar EU-elnökség az uniós intézményi ciklusváltás idejére esik, ami egy ötévente visszatérő alkalom, ekkor az uniós intézményrendszerben és az azokat vezetők soraiban változás történik. Ezért lényeges, hogy az elnökségi munkában résztvevő tisztviselők a belső folyamatokra is kiterjedő, gyakorlatorientált európai uniós intézményi, döntéshozatali, valamint Európa- politikai képzésben részesüljenek.” –fejtette ki portálunknak Bólya Boglárka miniszteri biztos. Az EU-elnökségi képzés több lépésben ütemezve, szakaszosan 2023 áprilisától valósul meg. Az első kör, – a Brüsszelbe kihelyezendő munkatársak képzése – már lezajlott, ősztől pedig a Budapesten elnökségi feladatokat ellátók képzését folytatta az Európai Uniós Ügyekért felelős Minisztérium. Ez a képzési szakasz 2023. december 15-én zárult le. A 2023-as évben közel 450 főnek nyújtott képzését a minisztérium, együttműködve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Mathias Corvinus Collegiummal. Az elnökség kezdetéig folyamatos a felkészítés: januárban indul a koordinációt ellátók és az újonnan felvettek képzése. Májusban pedig az úgynevezett liaison officereknek, delegációs kapcsolattartóknak fognak képzést biztosítani, hiszen az is kiemelten fontos, hogy a külföldi delegációkat, minisztereket kísérők is, mint az ország „mini” nagykövetei megfelelő készségekkel rendelkezzenek a diplomácia és protokoll téren.
Bólya Boglárka arról is szót ejtett, hogy egyes képzések egységesek, míg másokat a kiválasztott személyek tudás- és tapasztalat szintjétől és az elnökség alatt ellátandó feladataitól függően, differenciáltan szerveznek meg. Arra is figyelnek, hogy a kormányzatban ne csak az uniós ügyekkel foglalkozó tisztviselőket, diplomatákat képezzék, hanem bevonják a politikai felsővezetőket is. Az elnökségi képzési programba olyan oktatókat kértek fel, akik már vezetőként részt vettek a 2011-es magyar EU-elnökség munkájában, illetve jelenleg kulcspozíciót töltenek be a 2024-es elnökségre való felkészülésben, illetve a majdani megvalósításban. Ők tudják átadni azokat a tapasztalatokat, meglátásokat, melyek nélkülözhetetlenek lesznek a feladatok ellátásához. Csak néhány példát említve:: Győri Enikő európai parlamenti képviselő, korábbi európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Kovács Zoltán a 2024-es magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Stelbaczky Tibor korábbi állandó képviselő is részt vesznek a munkatársak felkészítésében. Továbbá, a magyar álláspont hatékony képviselete érdekében elengedhetetlen, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket lefolytató tisztviselők megfelelő tárgyalástechnikai ismeretekkel és képességekkel rendelkezzenek, ezért külön kompetencia és készségfejlesztést, valamint az elnökségi munkához a két legfontosabb idegen nyelv (angol és francia) képzését is biztosítanak.
A képzési terv egyik pillére az is, hogy az EU Tanácsának főtitkárságát is bevonjuk az elnökségi állomány felkészítésébe. A Tanácsnak erre külön intézményesített gyakorlata van: specifikus képzéseket, szemináriumokat, tájékoztatókat nyújtanak az elnökségi feladatokat ellátóknak A Tanács főtitkárságával szinte napi kapcsolatban van az EUM, a főtitkárság által felkínált képzési lehetőseket közösen alakították ki az elnökségi feladatok és ciklusváltás okozta különleges intézményi helyzetre is figyelemmel. Ugyanez mondható el az Európai Parlament és a Bizottság által nyújtott felkészítő kapcsán is: minden hasznos és gyakorlati ismeretet adó képzési formát igénybe vesz a magyar kormány, ami diplomatáinak felkészültségét segíti.A magyar EU elnökség egy tágabb politikai és intézményi kontextusba helyezése érdekében elnökségi „Európa Klubokat” is szerveznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen magas rangú politikusok, köztisztviselők részvételével. Orbán Balázs politikai igazgató, Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke voltak a vendégek. A 2023-as elnökségi képzési év lezárására december 15-én, dr. Gál Kinga európai parlamenti képviselő és dr. Zsigmond Barna Pál az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettesének társaságában került sor.
Az elnökségi képzés egy hosszú távú befektetés és lehetőség is egyben, mely hozzájárulhat Magyarország európai uniós személyzetpolitikai céljaihoz is. A kormány szeretné, hogy minél több, a magyar érdekek iránt elkötelezett szakember dolgozzon Brüsszelben, a magyar közigazgatásban, hiszen így tudja a leghatékonyabban képviselni a magyar emberek érdekeit az Unióban. Ezáltal pedig a központi közigazgatás hatékonyságának növeléséhez is hozzájárulhat egy felkészült és tapasztalt személyi állomány révén.
Az elnökségi felkészülés során közel 800 fő képzését biztosítja az Európai Uniós Ügyekért felelős minisztérium.”
Forrás:
A magyar EU-elnökség sikeres ellátásának előfeltétele a magyar nemzeti érdekek iránt elkötelezett tisztviselői kar létrehozása; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2024. január 18.
