„[Az Európa Tanács nem uniós intézmény! Nem keverendő az össze az Európai Tanáccsal, és az EU Tanácsával. Szerk.] Az Európai Unió belga elnöksége 2024. február 2-án bejelentette, hogy a Tagállamok Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) aláírta a Mesterséges Intelligencia (AI Act) harmonizált szabályokat meghatározó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Ugyanezen a napon az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) közzétette az AI Act konszolidált szövegét.
Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvényének (AI Act) elfogadása és az olaszországi ChatGPT fejlemények kontextusában az OpenAI ChatGPT alkalmazásának globális és regionális használati statisztikái különösen relevánsak lehetnek. Globális felhasználói adatok szerint a ChatGPT rohamosan növekvő bázissal rendelkezik. A 2022 novemberi indulását követően mindössze 5 nap alatt átlépte az 1 millió felhasználót, 2023 januárjára ez a szám 100 millióra nőtt. A webes forgalom elemzése szerint a ChatGPT weboldalának látogatottsága 2023-ban elérte az 1,8 milliárd látogatót havonta, amelynek jelentős része (40%) Észak-Amerikából, míg körülbelül 30–30% Európából és Ázsiából származik.
Az OpenAI és a ChatGPT fejlődése, beleértve a GPT-4 bevezetését és a ChatGPT Plus előfizetői szolgáltatását, további lehetőségeket és kihívásokat jelent az AI alkalmazások szabályozása és etikus használata szempontjából. Az OpenAI bevételei 2024-re várhatóan 1 milliárd dollárra nőnek, rámutatnak az AI technológiák iparági jelentőségére és növekedési potenciáljára.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy bár a ChatGPT globálisan népszerű, jelentős felhasználói bázissal rendelkezik Európában is. Az AI Act elfogadása és a szabályozási keret megerősítése, valamint az adatvédelmi aggályok kezelése kulcsfontosságú lesz a mesterséges intelligencia, különösen a nyelvi modellek, fenntartható és felelősségteljes használatának biztosításában az EU-ban. Az Olaszország adatvédelmi hatósága, a Garante által végzett vizsgálat, amely tavaly ideiglenesen betiltotta a ChatGPT-t, több adatvédelmi szabály megsértését tárta fel az elmúlt napokban. Ez rávilágít arra, hogy az AI Act végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a ChatGPT és hasonló nyelvi modellek adatvédelmi megfelelésére és szabályozási kihívásaira.
Az AI Act új rendelkezéseket vezet be az általános célú AI modellekre (GPAI), kötelezettségeket írva elő a technikai dokumentáció naprakészen tartására és bizonyos információk megosztására az alábbi szolgáltatókkal. A törvény elfogadása után az Európai Bizottságnak számos delegált és végrehajtásra irányuló jogi aktust kell elfogadnia, valamint legalább hat iránymutatást kell kidolgoznia, amelyek közvetlenül érintik a ChatGPT és hasonló modellek működését. Különösen fontos lesz a GPAI modellekkel kapcsolatos kötelezettségek, például a kockázatértékelések és a megfelelő kibervédelem biztosítása.
A GPAI modellek osztályozása a képzés során felhasznált számítási kapacitás vagy az Európai Bizottság egyedi döntése alapján történik. A GPAI modellek számára hároméves türelmi időszakot biztosítanak a megfelelési követelmények teljesítésére a törvény hatálybalépése előtt piacra kerülő modellek esetében.
Mindeközben a mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló egyezmény körüli viták zajlottak az Európa Tanácsban. A maga nemében első számú kötelező érvényű szerződés körüli tárgyalások az Európa Tanácson belül jelentős kihívásokkal szembesültek, különösen azt a kérdést tekintve, hogy a magáncégek a szerződés hatálya alá tartoznak-e. Az Egyesült Államok – más megfigyelő országokkal együtt – a szerződés alkalmazásának elsősorban az állami szervekre való korlátozását szorgalmazta, és „opt-in” lehetőséget javasolt a magánszervezetek számára. Ez az álláspont holtponthoz vezetett, mivel az Európai Bizottság az uniós kormányok nyomására „opt-out” alternatívát javasolt, amely nem talált konszenzusra.
A mesterséges intelligenciának az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal való harmonizálását célzó szerződés rendelkezései idővel felhígultak. Az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítései, hogy a szerződést szorosan összhangba hozzák az EU mesterséges intelligencia törvénnyel, amely a nemzetbiztonság, a védelem és a bűnüldözés terén tágabb kihagyásokat tartalmaz, aggodalomra ad okot a kettős polgári és katonai felhasználású mesterséges intelligencia-rendszerek esetleges kiskapuival kapcsolatban. A tárgyalások zsákutcája kétségeket ébreszt a szerződés hatékonyságával kapcsolatban, különösen akkor, ha az csak a közintézményekre vonatkozik. A politikai dinamika, különösen az Egyesült Államok befolyása alatt, amely esetleg aláírja, de valószínűtlen, hogy ratifikálja a szerződést, jelentősen befolyásolták a szerződés megfogalmazását, Washington szerepe a világ első mesterséges intelligenciáról szóló szerződésének tárgyalásain ugyanis jelentős volt. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem tagja az Európa Tanácsnak, megfigyelőként részt vett más országokkal, például Kanadával, Izraellel és Japánnal együtt. Ez a státusz lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy szavazati jog nélkül járuljon hozzá a megbeszélésekhez, jelentős befolyást gyakorolva a tárgyalásokra. Az Egyesült Államok az Egyesült Királysággal és más megfigyelő országokkal együtt a szerződés hatályának elsősorban az állami szervekre való korlátozását szorgalmazta, és azt javasolta, hogy a magáncégeket egy „opt-in” mechanizmuson keresztül vonják be, ahelyett, hogy alapértelmezés szerint a szerződés hatálya alá tartoznának. Ez az álláspont egy szélesebb törekvés része volt annak biztosítására, hogy a szerződés ne rójon indokolatlan kötelezettségeket a magánszektorbeli szervezetekre, amelyek a mesterséges intelligencia területén jelentős szereplők.
Washingtonnak a szerződési tárgyalásokhoz való hozzáállása a körültekintő egyensúlyozást tükrözi: az a cél, hogy részt vegyen a mesterséges intelligencia nemzetközi normáinak kialakításában, miközben védi saját érdekeit.
Ez a washingtoni stratégia a nemzetközi mesterségesintelligencia-irányítás összetett dinamikáját hangsúlyozza, ahol a geopolitikai érdekek, a magánszektor szerepe és az emberi jogi megfontolások keresztezik egymást. E tárgyalások eredménye és a szerződés végleges formája precedenst teremthet a mesterséges intelligencia és más feltörekvő technológiák jövőbeni nemzetközi megállapodásai számára.
Ez a helyzet rávilágít a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos nemzetközi tárgyalások összetettségére, valamint a diplomáciai eredmények és az emberi jogok hatékony védelmének egyensúlyának kihívására.
Az Európai Parlament IMCO és a Polgári Szabadságjogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) 2024. február 13-ra tűzte napirendre a szavazást az AI Act-ről.”
Forrás:
Az uniós AI jogalkotás halad, az USA befolyása egyértelművé válik; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. február 5.
Lásd még:
Provisional Agreement Resulting from Interinstitutional Negotiations; IMCO Committee on the Internal Market and Consumer Protection; Európai Parlament; 2024. február 2. (PDF)
IMCO Committee on the Internal Market and Consumer Protection; Európai Parlament; 2024. február 13.
