„A gigabites hálózati infrastruktúra Európa-szerte történő kiépítésének felgyorsítása érdekében a Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvnek a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabállyal történő felváltására irányuló javaslatról.
A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály alapvető szerepet tölt be az uniós digitális iránytű keretében erre az évtizedre meghatározott uniós konnektivitási célkitűzések és célok elérése szempontjából, valamint az új generációs elektronikus hírközlő hálózatok EU-ban történő kiépítése tekintetében.
„Európában sokkal egyszerűbb lehetne az optikai és az 5G-hálózatok kiépítése, ha kevesebb adminisztrációval járna. Jelenleg azon dolgozunk, hogy csökkenjen ez az adminisztratív teher, mégpedig az úgynevezett gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály révén. Most sikerült előzetes megállapodást elérnünk az Európai Parlamenttel. Az uniós polgárok így az optikai és az 5G-hálózatok használatával gyorsabban tudnak majd internetezni.” – Petra de Sutter, belga miniszterelnök-helyettes, közszolgálati, távközlési, postaügyi és az állami tulajdonban lévő vállalatokért felelős miniszter
„A háromoldalú egyeztetés lezárásával Belgium tanúbizonyságot tesz arról, hogy szilárdan elkötelezett amellett, hogy mindenki gyors és optimális internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A hálózatnak az EU teljes területén való egységesítése révén hidakat építünk egy szélesebb európai ökoszisztéma irányába, bizonyítva ezzel, hogy érdekünkben áll az európai szintű harmonizáció. E kezdeményezés nemcsak a gyors hálózati összekapcsoltságot mozdítja majd elő a polgártársaink számára, de méretgazdaságosságot is biztosítani fog az érintett üzemeltetők és vállalkozások számára.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár
Az új jogszabály főbb célkitűzései
Az új jogszabály arra irányul, hogy csökkentse az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítésének szükségtelenül magas költségeit, amelyeket részben a hálózatok kiépítését vagy korszerűsítését megelőző engedélyezési eljárások okoznak. Ezek az eljárások továbbra is bonyolultak, olykor időigényesek, és tagállamonként eltérőek.
A rendelet továbbá a hálózatok kiépítésének gyorsítását, a jogbiztonság és az átláthatóság valamennyi érintett gazdasági szereplő számára történő biztosítását, valamint azt is célozza, hogy hatékonyabb tervezési és kiépítési folyamatok álljanak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek rendelkezésére.
Ez a minimumharmonizációs jellegű jogszabály az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítését, valamint az ahhoz való hozzáférést is érinti. A várakozások szerint megkönnyíti majd a határokon átnyúló alkalmazásokat, és lehetővé teszi az érdekelt felek – elektronikus hírközlési szolgáltatók, berendezésgyártók vagy építőmérnöki vállalatok – számára, hogy nagyobb méretgazdaságosságot érjenek el.
A társjogalkotók által végrehajtott módosítások
Az ideiglenes megállapodás követi a Bizottság javaslatának általános irányvonalát. A társjogalkotók azonban módosították a javaslat egyes részeit, elsősorban az alábbiak tekintetében:
- köztes lépésként kötelező békéltetési mechanizmust vezettek be a közigazgatási szervek és a távközlési szereplők között az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében
- a kisebb települések tekintetében átmeneti időszakra szóló kivételt, a vidéki és távoli területeken elérhető hálózati összekapcsoltság előmozdítása érdekében pedig különös rendelkezéseket vezettek be
- tisztázták, hogy mely tényezőket kell számításba venni a hozzáférés biztosítására vonatkozó tisztességes és észszerű feltételek tekintetében
- különös rendelkezést vezettek be arra vonatkozóan, hogy legyenek-e közvetítők a földtulajdonosok és az infrastruktúra-szolgáltatók között
- különös rendelkezésekről állapodtak meg az önkéntes „optikai technológia fogadására kész” címkét illetően
- a szöveg több kivétellel egészült ki a kritikus nemzeti infrastruktúra tekintetében.
Végezetül – tekintettel arra, hogy az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi kiskereskedelmi díjak 2024. május 14-én érvényüket vesztik – az ideiglenes megállapodás értelmében az árplafonok meghosszabbítása (jelenleg 0,19 EUR/hívás és 0,06 EUR/SMS-üzenet) révén továbbra is biztosított lesz a fogyasztók védelme, különösen a kiszolgáltatott helyzetű felhasználóké.
Az ideiglenes megállapodás összességében biztosítja, hogy a tagállamok az új rendelet számos fontos elemére vonatkozóan széles körű autonómiával rendelkezzenek a szigorúbb és részletesebb szabályok megállapítása terén. Az új rendelet alkalmazását a hatálybalépése után 18 hónappal kell megkezdeni, egyes különös rendelkezések pedig későbbi időponttól lesznek alkalmazandók.
További lépések
A mai ideiglenes megállapodást követően mindkét intézményben folytatódik a szakértői munka annak érdekében, hogy a társjogalkotóknak jóváhagyás céljából kompromisszumos szöveget lehessen benyújtani. A Tanács részéről a belga elnökség jóváhagyás céljából a lehető leghamarabb be kívánja nyújtani a szöveget a tagállamok képviselőinek (Coreper). E jóváhagyást követően a jogász-nyelvészek ellenőrizni fogják a jogalkotási aktus tervezetét, majd a két intézmény hivatalosan elfogadja azt, és a jogszabály kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetése után 20 nappal pedig hatályba lép.
Háttér-információk
A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, jelenleg hatályos 2014/61/EU irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének megkönnyítése volt a kiépítési költségek csökkentésére irányuló harmonizált intézkedések révén. 2014 óta azonban a digitális célértékek – amelyek egyúttal a szóban forgó irányelv alapját is képezik – nagyrészt teljesültek, ám el is avultak. Például, bár a 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2013 és 2021 között 58,1 %-ról 90,1 %-ra nőtt, ez a sebesség már nem tekinthető időtállónak, mivel a vállalkozásoknak és a polgároknak egyre nagyobb szükségük van a sokkal nagyobb kapacitású hálózatokhoz való hozzáférésre.
A digitális technológiák 2014 óta bekövetkezett fejlődése mellett más tényezők is szükségessé tették a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatát. A távközlési ágazatra jellemző alacsony tőkemegtérülés és magas beruházási költségek eredményeként a Digitális évtized szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra kitűzött digitális célok elérése felé tett előrelépés is megbicsaklott. A Bizottság becslése szerint a már elért és a konnektivitási célok eléréséhez szükséges szint közötti beruházási hiány mértéke évente körülbelül 65 milliárd euró.
2023. február 23-án a Bizottság javaslatot terjesztett elő a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály) 2023. június 3-án a Távközlési Tanács nyugtázta a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést, 2023. december 5-én pedig általános megközelítést alakított ki a javaslatról.
- A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács álláspontot fogadott el a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítése érdekében, sajtóközlemény, 2023. december 5.
- A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály, a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló tanácsi jelentés, 2023. június 3.
- A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály, a Bizottság javaslata, 2023. február 23.
- A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv, 2014. május 23.
”
Forrás:
A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács és a Parlament megállapodott a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítéséről; EU Tanácsa; 2024. február 6.
