Skip to main content
Európai Unióinformatikajogközigazgatás: magyarmédiapolitikatársadalomtechnikatudomány

A Mesterséges Intelligencia Koalíció tájékoztatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Fogyasztóvédelmi Albizottságát

Szerző: 2024. április 22.No Comments

„A napokban tájékoztatta az Országgyűlés illetékes bizottságát a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) a lehetséges trendekről, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar politika vajon mit vár el a technológiai fejlődéstől, és milyen kockázatoktól tartanak a parlamenti képviselők.

Az MI Koalíció célja egyértelmű: Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön és a nemzetközi MI közösség tagjává váljon. Ennek a folyamatban pedig a felhasználókat, a piaci szereplőket, az akadémiai szférát, valamint a szakmai szervezeteket és az állami intézményeket fogják össze.

Az Economx háttérbeszélgetéseiből kiderült, hogy az állami tulajdonban álló Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. védnöksége alá tartozó MIK véleményét kikéri a kormányzat, és azt figyelembe is veszi, és a szervezet által kidolgozott Magyarország Mesterséges intelligencia Stratégiáját 2020-ban a Kormány el is fogadta, és kormányrendeletben kihirdette. Az MI Stratégia 2.0-t 2024-re ígéri a Koalíció.

Magyar szuperszámítógép

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságát Jakab Roland, az MIK alapító-elnöke arról is tájékoztatta, hogy szüksége van Magyarországnak egy szuperszámítógépre, ahol kutatási, oktatási projekteket lehet elvégezni, de a kkv-k számára is nagyon fontos lenne a megfelelő számítási kapacitás elérése, az adatvagyon feletti jog biztosításával, az adattárcák kialakításával pedig dinamizálni lehetne a magyar gazdaságfejlesztés céljait.

Emellett kiemelte, hogy tudásközpontokat kell kiépíteni a következő időszakban, konkrét felhasználási lehetőségeket biztosítva minden szakmának, gyártó- és szolgáltatócégnek, kisiparosnak és nagyvállalkozásnak. Jakab Roland szerint ezek már viszonylag kis befektetéssel is hozzáférhetőek lehetnének.

Az elnök szerint a kkv-szektor fejlesztői számára, a kkv-k helyzetbe hozásához a jogi szabályozási környezetet is alakítani kell. Azt remélik, hogy az iparstartégiába minél több be fog épülni a meglátásaikból, ugyanis a mesterséges intelligencia a mindennapok részét fogja képezni, erre fel kell készülni.

Nem az MI veszi el az emberek munkáját, hanem azok, akik eszközként használják az MI-t, ők fogják elvenni a munkát azoktól, akik azt nem használják – figyelmeztetett.

2026 még messze van

Vajda Péter operatív ügyvezető-helyettes előadásában az európai trendekre hívta fel a figyelmet, a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt (AI Act) ugyan alig egy hónapja megszavazták az EP-ben [Ez tévedés. Még nem volt végleges szavazás. Rövid idő múlva fognak végleg szavazni, azután még az EU Tanácsa is jóvá fogja hagyni. Szerk.], ugyanakkor a teljes, 466 oldalas szabályrendszer csak 2026 közepére lép hatályba [a maga teljességében. Szerk.].

Nem hallgat le a Facebook?!

Barcza Attila (Fidesz-KDNP) ezután arra volt kíváncsi, hogy az egyébként szigorú, és a maga nemében egyedülálló európai szabályozás mennyire alkalmas arra, hogy az uniós állampolgárokat megvédje Európán kívül.

A párbeszédes Tordai Bence arról a fogyasztói élményről szólt, miszerint a telefonunk lehallgatja a beszélgetéseinket, és a közösségi médiában az elhangzottaknak megfelelő hirdetések jelennek meg.

Az albizottság elnöke, Z. Kárpát Dániel (Jobbik-Konzervatívok) pedig arra szeretett volna választ kapni, hogyan lehetne finanszírozni a lakosság és a vállalkozói szektor átállását, felkészülését, és ennek a folyamatnak a menedzselésére szükség volna-e Magyarországon egy önálló AI Office-ra.

Vajda Péter tájékoztatása szerint az uniós rendeletek az EU teljes területére érvényesek, de az már kérdéses, hogy az mennyire oltalmazhat mondjuk Dél-Amerikában. Egyébként hangsúlyozta azt is, hogy az AI Act szerint az Európai Unióban szigorúan tiltott lesz az a fajta társadalmi kreditrendszer, ami a mesterséges intelligenciával Ázsiában épül ki. [Itt több tévedés is van. Egyrészt nem épül ki. Másrészt nincs köze az MI-hez.Szerk.]

A lehallgatások apropóján arról beszélt, hogy a humánegyediség a digitális térben nem olyan sokszínű, az online cselekvéseink hasonlatosságokat mutatnak, ezeket lehet kategorizálni.Lehet még én magam sem tudom, hogy felmerült bennem az igény – utalt a MIK vezetője a célzott reklámok sikerességére.

Az AI Office kapcsán elismerte, a jogalkalmazás széttagolása valóban nem lenne kívánatos, ugyanakkor szerinte minden jel arra mutat, hogy a gazdasági és társadalmi hatások összevethetőek lehetnek, amelyeket a kormányzat figyelemmel kísér. ”

Forrás:
Újabb extraprofitadó jöhet, százmilliárdos mesterséges alapot hoznának létre; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx; 2024. április 18.

„…a parlamenti Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságának keddi ülésén, amelyen a mesterséges intelligencia fogyasztók számára nyújtott előnyeivel, illetve az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások fogyasztóvédelmi kockázataival összefüggésben tartott tájékoztató előadást Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke és Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető helyettese. Hogy miért egy albizottságban kaphattak erre lehetőséget, és nem egy rendes bizottsági ülésen, jelzi, hogy a mesterséges intelligencia még mindig nincs a döntéshozók feladatlistájának élén. Noha azt sem lehet mondani, hogy a jelentőségével és elkövetkezendő hatásaival ne foglalkoznának már kormányzati szinten is.

Az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián tavaly szeptemberben jelentette be Nagy Márton miniszter, hogy 2024-ben érkezik a magyar MI-stratégia. Május 7-én pedig ő nyitja meg a Koalíciók Napját a mesterséges intelligencia versenyképességi szerepét elemző előadásával. A szakmai konferencia szervezője a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. Az általuk működtetett Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018-ban jött létre azzal a céllal, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, és fontos tagjává váljon a nemzetközi mesterségesintelligencia-közösségnek. A szervezet weboldalán olvasható még, hogy a Koalíció célja:
* az MI-alapú fejlesztések széles körű elterjedésének és alkalmazásának köszönhetően jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége;
* a magyar startupok és kkv-k nagy arányban vegyenek részt MI-fejlesztésekben akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben;
* az állam a nemzeti adatvagyon átgondolt hasznosításával, illetve az MI-megoldások felhasználójaként maga is vegye ki a részét az MI-ökoszisztéma fejlesztéséből.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció hat munkacsoporttal (Adatipar és adatvagyon, Alkalmazások és piacfejlesztés, Nemzetközi kapcsolatok, Oktatás és tudatosítás, Szabályozás és etikai keretek, Technológia és biztonság) tevékenykedik, ötszáz tagszervezetük és ezer MI-szakértőjük van. Különböző szakmai fórumokon vesznek részt, előadásokat tartanak, illetve intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápolnak.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a keddi parlamenti ülésen hangsúlyozta, hogy szerteágazó témáról van szó, a technológiai fejlődésnek átalakító erejű hatása lesz a következő években, ezért is fontos a kockázatokról minél előbb és részletesebben beszélni.

Történelmi lépés, de kiállja-e az idő próbáját?

Korábban a Koalíció már kidolgozott az MI-fejlesztésekkel és a technológiai fejlődéssel összefüggésben egy azonnali akciótervet, majd 2020-ban elkészítették Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiáját, amelynek elfogadásáról kormányhatározat is rendelkezett. Jakab Roland azonban rámutatott: bár ez a stratégia 2030-ig határoz meg célokat, a folyamatos fejlődés miatt állandó finomhangolásra van szükség, és szakmai egyeztetések útján ajánlott kétévenként felülvizsgálni.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció olyan javaslatokat igyekszik megfogalmazni, amelyeket aztán a szakpolitika a gazdaságfejlesztés során be tud építeni, részben azzal a céllal is, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképesek maradjanak a hazai, valamint a nemzetközi piacokon. Jakab Roland többek között kiemelte: fontos, hogy kiépüljön egy technológiai kísérleti környezet Magyarországon. A Mesterséges Intelligencia Koalíció azt is vizsgálja, hogy a technológiai fejlődés milyen hatással lesz a munkaadókra és a munkavállalókra.

Jakab Roland szerint mindenkihez el kell juttatni azt az üzenetet, hogy a mesterséges intelligencia rövidesen napjaink részét képezi majd, ezért fel kell készülni a használatára, és ennek érdekében szükséges képezni magunkat. Bizonyos munkaköröket ugyan megszüntetnek majd az MI-fejlesztések, de ezzel párhuzamosan nagyon sok új munkakör jön létre, amelyek eddig nem léteztek. Jakab Roland kifejtette: nem az MI fogja elvenni a munkát az emberektől, hanem azok, aki ezt a technológiai eszközt használni tudják, és azok veszítik el a munkájukat, akik pedig nem.

Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendeletet ismertette, és többek között kiemelte, hogy etikus szabályozásokra van szüksége. Azt is megjegyezte: még nem lehet tudni, hogy kiállja-e az idő próbáját a rendelet, a technológiai fejlődés általában megelőzi a jogalkotást, és az indukálja az utóbbit. Vajda Viktor hangsúlyozta, hogy az MI-fejlesztések olyan új gyakorlatokat eredményeznek, amelyekre még nincsen felkészülve az emberiség; a jogalkotóknak folyamatosan monitoroznia kell a technológiai fejlődést, és gyorsan reagálniuk is kell rá.

Egy hónapja, márciusban fogadta el az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Történelmi lépés, mivel ez a világ első jogi keretszabályozása a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a mesterséges intelligenciával szemben, miközben az innovációt serkenti, megteremtve Európa vezető szerepét az MI-terén. A jogszabály kitér a polgárok jogainak védelmére, a bűnüldözői szervek lehetőségeire, a magas kockázatú MI-rendszerekre, továbbá kötelezővé teszi a mesterséges vagy manipulált tartalmak megjelölését. A teljes szabályrendszer csak 2026 közepére lép érvénybe. A részletekhez hozzátartozik, hogy az uniós tagállamok saját mesterségesintelligencia-felügyeleti szervet hoznak majd létre, miközben az EU felállít egy MI-hivatalt, amelynek feladata lesz a vonatkozó jogszabályok végrehajtása és felügyelete.

Se tiltani, se szabadjára engedni nem szabad

Számtalan kérdés van a mesterséges intelligencia alkalmazásával és szabályozásával kapcsolatban, a keddi parlamenti albizottsági ülésen is elhangzott néhány kérdés, illetve felvetés a tájékoztatót meghallgató képviselők részéről.

A fideszes Barcza Attila, a Gazdasági Bizottság alelnöke szerint éles különbségek alakulhatnak ki egy alapvetően szenzitív területen, és kérdés, hogy a szabályozások hogyan lesznek betarthatóak a határokon túl. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője a biometrikus azonosítást szolgáló rendszereknek, pontosabban a biometrikus alapú biztonsági kamerák alkalmazásának a szabályozását emelte ki. De azt is felvetette, hogy nemcsak a gyermekek vannak kiszolgáltatva az új technológiák megjelenésének, hanem a felnőttek is, akiknek fontos lenne a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos oktatásuk.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik – Konzervatívok képviselője, a Fogyasztóvédelmi Albizottság elnöke megjegyezte, hogy az uniós szabályozás hatályba lépése már késő lehet egy olyan iparágnál, amely folyamatosan fejlődik, és 2026-ra „teljes mértékben kicserélődhet” a terület.

A jobbikos politikus szerint nem várható el, hogy az állampolgárok önköltségen vegyenek részt a mesterséges intelligenciát érintő átképzéseken. Az ülésen, majd az azt követő sajtótájékoztatóján is egy Munkahelyvédelmi Alap felállítása mellett érvelt. Ez utóbbiról már tavaly decemberben is beszélt. Z. Kárpát Dániel, akkor azt mondta: kezdeményezni kell, hogy „a mesterséges intelligencia mentén hasító óriáscégek” az extraprofitjuk egy részét ebbe az alapba csatornázzák. A keddi sajtótájékoztatón ezt kiegészítette azzal, hogy a multicégeknek extraprofitjuk 1 százalékát kellene befizetniük a Munkahelyvédelmi Alapba. Az ebből befolyt összeggel meg lehetne védeni a magyar munkavállalók munkahelyeit, támogatni a kisvállalkozókat, továbbá biztosítani azt, hogy ingyenes átképzési programok induljanak a mesterséges intelligenciát jelentő kihívásokra válaszolva.

A jobbikos képviselő megismételte, hogy két dolgot tilos tenni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: nem szabad betiltani, mert a modern technika úgyis szembejön, és nem szabad kontroll nélkül szabadjára engedni sem, mert „a rémálmok korát hozhatja el Magyarországra nézve”. Példaként az „unokázós csalókat” említette, akik már a mesterséges intelligenciával generált hangmintával ejtik át az időseket. Éppenséggel „közelebbről” is hozhatott volna példát, a mesterséges intelligencia használata a politikát is átformálhatja, és akár a karaktergyilkos kampányok egyik befolyásoló eszközévé válhat. A technológia már most adott, hogy politikusok képmását klónozzák (elég csak a deepfake-re gondolni) és a hangjuk generálásával olyat adjanak a szájukba, amit sosem mondanának.

A parlamenti albizottság keddi ülésén a képviselők megköszönték a kapott tájékoztatást, és abban egyeztek meg az előadókkal, hogy folytatják a témában a párbeszédet. Nem kérdés, hogy van és lesz még miről együtt gondolkodni…”

Forrás:
Mindent megváltoztat, ami most jön, a parlamentben is erről beszéltek; Nótin Tamás; Index.hu; 2024. április 16.