„Milyen választ kapnánk, ha megkérdeznénk egy csevegőrobottól, hogy mi fogja megszabni az Unió jövőbeli gazdasági fejlődésének útját? Alighanem ezt felelné: a mesterséges intelligencia („MI”). Ennél jobb választ politikusok és szakértők is aligha tudnának adni. 2018-ban az Európai Bizottság a tagállamokkal összehangolt (2021-ben felülvizsgált) tervet fogadott el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások fokozása és a jogi keret kiigazítása érdekében. A tervnek el kellett indítania az Európai Uniót azon az úton, amelynek végén az MI körüli kiélezett versenyben (ahol elsősorban az Egyesült Államok és Kína a versenytársak) az Unió globális vezető szerepre tesz szert. Az Európai Számvevőszék értékelte, hogy a Bizottság véghez vitte-e ezeket a terveket, és elemezte, hogy a Bizottság miként segítette elő az európai MI-ökoszisztéma kifejlesztését. Más szóval: elégségesek-e az Unió erőfeszítései, hogy ne maradjon le ebben a jelentős technológiai forradalomban?
A mesterséges intelligencia mint technológia a gazdaságok átalakítását, a növekedés fellendítését és a társadalmi kihívások kezelését ígéri, ugyanakkor eredendő biztonsági kockázatokkal terhes, és jelentős gazdasági és társadalmi zavarokkal is járhat. Az MI fogalmába beletartoznak különböző fejlődésben lévő, más új tendenciákkal szinergiákat kialakító technológiák, pl. a robotika, a nagy adathalmazok (big data) és a felhőalapú számítástechnika, a nagy teljesítményű számítástechnika, a fotonika és az idegtudomány terén. Fontos lépést jelentett a gépi tanulási algoritmusok megteremtése, amelyek nemcsak arra képesek, hogy speciális processzorokat használva nagy mennyiségű adatból tanuljanak, hanem idővel saját pontosságukat is javítani tudják.
Mivel a mesterséges intelligencia mint technológia áttörést hoz, az elkövetkező évek gazdasági növekedésének sebessége alapvetően azon fog múlni, mennyire hatékonyak az e területre irányuló beruházások, és hogy sikerül-e megfelelően szabályozni az MI hatásait. A mesterséges intelligencia világpiaca az előrejelzések szerint a 2024–2030-as időszakban évente 15,8%-kal, vagyis 2030-ra 680 milliárd euróra nő. Világszerte több ország is kitűzte stratégiai célként, hogy vezető szerepre tegyen szert a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában. Az Egyesült Államok régóta élen jár az MI-versenyfutásban, és a Szilícium-völgy az MI-innováció globális központja. Kína is kidolgozott egy fejlesztési tervet: közforrásokat ruház be az MI terén, és 2030-ra a világelsők közé akar tartozni e téren.
Az Unióban az MI-innováció, illetve a mesterséges intelligencia bevezetésének előmozdítása elsődlegesen tagállami feladatkörbe tartozik. Az Unió a digitális fogyasztói bizalom előmozdításában is szerepet játszik azáltal, hogy harmonizálja a digitális szempontokra, például az MI szabályozására és az adatmegosztásra vonatkozó nemzeti szabályokat. Emellett a Bizottság pénzügyileg tervezte támogatni az MI-ökoszisztémát, elsősorban az Unió kutatási és digitális programjai révén Az Európában készült mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának 2018. évi összehangolt tervében a Bizottság felvázolta az Európai Unió ahhoz vezető útját, hogy a világelsők közé tartozzon a mesterséges intelligencia terén. A tervet 2021-ben felülvizsgálták. Fő célként a terv a bizalom és a kiválóság uniós MI-ökoszisztémájának kialakítását tűzte ki. Az MI-vonatkozású magán- és közberuházásokra meghatározott uniós célérték a 2018–2020-as időszakra nézve összesen 20 milliárd euró, a következő évtizedre viszont már évi 20 milliárd euró volt. A Bizottság elkötelezte magát, hogy az uniós finanszírozású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási és innovációs (K+I) beruházásokat a 2018–2020-as időszakra-nézve 1,5 milliárd euróra, 2021–2027-re pedig évi 1 milliárd euróra növeli. Az MI-stratégiák állami finanszírozását illetően Franciaország és Németország jelentette be a legnagyobb nemzeti szintű beruházásokat.
Az uniós MI-ökoszisztéma fejlesztéséhez való bizottsági hozzájárulás eredményességének értékelése céljával a számvevők (akik nem internetes robotok!) megvizsgálták a 2018. és 2021. évi uniós MI-tervek koordinálására irányuló bizottsági intézkedéseket. Értékelték továbbá az MI-vonatkozású uniós finanszírozású kutatás és innováció végrehajtását, valamint az olyan intézkedéseket, amelyek elősegítették az MI-vel kapcsolatos innovációk bevezetését és bővítését. Fő kérdéseink ezek voltak: Ösztönözték az Unió erőfeszítései a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat? Az Unió elegendő mértékben és a többi globális vezetőhöz hasonlóan ruházott be ebbe a forradalmi technológiába? Eredményesek voltak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk bevezetésére és bővítésére irányuló uniós finanszírozású intézkedések?
Kíváncsi rá, hogy milyen megállapításokra jutottunk? Ellenőrzésünk révén rálátást lehet nyerni az MI-vonatkozású uniós tervek teljesítményére, ami hasznos alapként szolgálhat a tervek jövőbeli felülvizsgálatánál vagy az MI-t uniós szinten támogató egyéb intézkedésekről szóló vitákban. A jelentést május 29-én 00:01-kor tesszük közzé honlapunkon.”
Forrás:
Mesterséges intelligencia – Sikeres az Európai Unió nagyszabású terve?; Európai Számvevőszék; 2024. április 29.
