„2024 második felében, július 1-jétől december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Magyarország tisztességes közvetítőként, a tagállamok és intézmények közötti lojális együttműködés szellemében fog dolgozni egy valóban erős Európa békéjéért, biztonságáért és jólétéért.
Ennek szellemében határozta meg Magyarország főbb elnökségi prioritásait.
Új Európai Versenyképességi Megállapodás
A jelenlegi nemzetközi kihívások közepette, amikor Európa lemaradóban van globális versenytársaival szemben, létfontosságú az Unió és tagállamai termelékenységének és ezáltal versenyképességének javítása és a növekedés ösztönzése. Közös érdekünk kezelni az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeinek hatásait – mint a magas infláció, a megnövekedett államadósság, a magas energiaárak, a nemzetközi ellátási láncok fragmentálódása, vagy a globális versenytársakétól elmaradó termelékenység és gazdasági növekedés – és ismét felfelé ívelő pályára állítani az EU gazdaságát. Ezért a magyar elnökség kiemelt hangsúlyt fordít az európai versenyképesség javítására, és holisztikus megközelítést alkalmazva integrálni kívánja azt minden szakpolitikába. Célunk hozzájárulni egy technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, továbbá az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához.
Kiemelt prioritás számunkra az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása, ennek keretében a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, a nemzetközi együttműködések előmozdítása, illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása.
Az európai védelempolitika megerősítése
A kontinensen, illetve szerte a világban folyó és fellángoló konfliktusok egyértelműen igazolják, hogy Európának jelentős mértékben fejlesztenie kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reakciókészségét és kapacitását. A védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ezt szem előtt tartva a magyar elnökség az uniós védelempolitika fő irányait meghatározó Stratégiai Iránytű végrehajtásán túl kiemelt hangsúlyt fektet az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítésére, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozását.
Következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika
A bővítéspolitika az Európai Unió egyik legsikeresebb politikája, ennek megőrzéséhez pedig elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles maradjon. Az Európai Unió régóta elkötelezett a Nyugat-Balkán európai perspektívájának biztosítása mellett, hiszen a közösség nem lehet teljes a térség csatlakozása nélkül. A régió csatlakozása mind gazdasági, mind biztonsági, mind geopolitikai szempontból az Unió javát szolgálja. Az együttműködések további bővítése és mélyítése érdekében mind az EU–Nyugat-Balkán Csúcstalálkozó, mind pedig az Európai Politikai Közösség keretében egyeztetésre hívjuk partnereinket.
Az illegális migráció megfékezése
Az Európát évek óta sújtó migrációs nyomás nem csak az Unió egészére nézve jelent próbatételt, hanem a tagállamokra egyenként is hatalmas terhet ró, különös tekintettel az Unió külső határain elhelyezkedőkre. Ennek kezelése hosszú távú célunk, melyhez hatékony eszközöket kell alkalmaznunk már rövidtávon is. A megfelelő megoldás megtalálása érdekében elengedhetetlen az Unióval határos, illetve a kulcsfontosságú kibocsátó- és tranzit országokkal való szorosabb együttműködés, az illegális migráció visszaszorítása és az embercsempészet megfékezése. Erre tekintettel a magyar elnökség kiemelt figyelmet szentel a migráció külső dimenziójának, így az érintett harmadik országokkal történő hatékony együttműködésnek, a visszatérések végrehajtási hatékonysága növelésének, valamint a menekültügyi szabályrendszer tekintetében az innovatív megoldásoknak. Emellett a schengeni ciklus éves prioritásai végrehajtásának nyomon követése során is hangsúlyozni kívánjuk a külső határvédelem fontosságát, illetve a határvédelem uniós finanszírozásának szükségességét.
A kohéziós politika jövőjének kialakítása
Az Unión belüli egyenlőség és egyensúly megteremtése érdekében Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti fejlődést érintő különbségek csökkentése, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió minél teljesebb biztosítása, amelynek legfőbb eszköze a jól strukturált és kiegyensúlyozott kohéziós politika. A kohéziós politika az Európai Unió legfőbb beruházási politikájaként évtizedek óta bizonyítja sikerességét a Szerződésekben lefektetett céljainak elérésében. Ahogy azonban arra a 9. Kohéziós Jelentés is rámutat, jelenleg is jelentős fejlettségbeli különbségek figyelhetők meg tagállamok közt és akár régiókon belül is, tekintve, hogy az uniós lakosság több mint negyede olyan régiókban él, amelynek fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ezen régiók felzárkóztatása nemcsak a versenyképességi potenciál kiaknázása szempontjából kulcsfontosságú, hanem a Belső Piac kiegyensúlyozott működéséhez is elengedhetetlen. Célunk magas szinten stratégiai vitát folytatni a kohéziós politika jövőjéről, illetve szerepéről a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában, valamint a demográfiai kihívások hatékony kezelésében.
Gazdaközpontú uniós agrárpolitika
Az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban. A klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett input költségek, a harmadik országokból érkező import és a termelési szabályozások túl ambiciózus szigorítása jelentősen lerontotta az ágazat versenyképességét, ezen tényezők összeadódva pedig már az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyeztetik. Elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságra ne a klímaváltozás okozójaként, hanem a megoldás részeként tekintsünk, a gazdákat tegyük érdekeltté a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában. Az európai gazdák az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmezésbiztonság hosszútávú garantálása.
A magyar elnökség a következő félévben azon fog dolgozni, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az intézményi átmenetet kihasználva politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése kiemelt jelentőségű, ha észszerű egyensúlyt keresünk az Európai Zöld Megállapodás stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetésének biztosítása között.
Demográfiai kihívások kezelése
Az európai társadalmak fokozott idősödése, a szociális ellátórendszerek fenntarthatósága, illetve a munkaerőhiány régóta fennálló és egyre fokozódó összeurópai problémák, amelyek mielőbbi, hatékony megoldást igényelnek. A demográfiai kérdések és kihívások olyan folyamatok, amelyeket az idősödő társadalom, a kettős átállás, a vidék elnéptelenedése, a fiskális erőforrásokra nehezedő fokozódó nyomás, valamit a munka változó világa miatt a figyelem középpontjába szükséges állítani, és amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az Unió versenyképessége és a közfinanszírozás fenntarthatósága szempontjából is. A magyar elnökség célja, hogy a tagállami hatáskörök teljes tiszteletben tartása mellett ráirányítsa a figyelmet a kapcsolódó kihívásokra, amelyhez jó kiindulási alapot szolgáltat a Bizottság 2023 októberében közzétett demográfiai eszköztára.”
Forrás:
A magyar soros elnökség prioritásai; Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége; 2024. június 19.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének programja (a részletes programterv, PDF)
