Skip to main content

Találat: kohéziós politika

A kohéziós politika magyar szemmel

„A leköszönő Európai Bizottság némi késéssel ugyan, de eleget tett kötelezettségének, és március 27-én nyilvánosságra hozta a kilencedik kohéziós jelentést. A témával összefüggésben megjelentek a kihívásokat, valamint a belső piacot érintő vélemények is, valamint megtartották a Kilencedik Kohéziós Jelentésről szóló Fórumot is. Magyarországon a tagállamok közül az elsők között történt reflexió az uniós folyamatokra, a 2024. április 18-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett Cohesion Summit 2024 konferencia keretein belül. A jelen cikk lehetőséget ad Csúcs fő gondolatainak és témáinak bemutatására. Magyarország szempontjából különösen jelentős, hogy milyen irányt vesz a kohéziós...

Részletek

Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita

„„Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita” – emelte ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az első alkalommal megrendezett Kohéziós Csúcstalálkozón (Cohesion Summit 2024), amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szent László Kápolnájában rendeztek meg április 18-án. A konferencia a kohéziós politika jövőjével foglalkozó 2024. februári uniós jelentéséből valamint Enrico Letta volt olasz miniszterelnök a kohéziós politikáról és az egységes piac jövőjéről szóló vizsgálatából származó tanulságokat is figyelembe véve, olyan kulcsfontosságú területekre tért ki,...

Részletek

Átrajzolja-e a zöld átmenet az Európai Unió regionális fejlettségi térképeit?

„A mandátumának végéhez közeledő, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság egyik vezető politikai programpontja az úgynevezett zöld átmenet Európai Unióban történő támogatása és levezénylése volt. Számos szakpolitikai program és finanszírozási eszköz nyújtott és nyújt segítséget a tagállamoknak ahhoz, hogy nemzetgazdaságaikat az új kor követelményeihez igazítsák az energiatermelés és -felhasználás területén. Bár a zöld átmenet nemzetgazdasági szintű hatásairól gyakran esik szó, a regionális szinten zajló változások elemzése sokszor a háttérbe szorul. Úgy néz ki azonban, hogy a nemzetgazdasági átalakulások éppen regionális szinten...

Részletek

Navracsics Tibor átszervezné az uniós források elosztását

„Hazánk jeleskedik az uniós támogatások felhasználásában a területfejlesztési miniszter szerint. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy Magyarország a kohéziós politikában az élen jár, ezért nagyobb beleszólást szeretne az uniós források elosztásának megszervezésébe. Magyarország az egyik legsikeresebb szereplője az Európai Unió kohéziós politikájának, hiszen mind a társadalompolitikai, mind a területfejlesztési programjaink rendkívül jó eredményeket mutatnak fel – jelentette ki a területfejlesztési miniszter pénteken Brüsszelben. Navracsics Tibor a IX. Kohéziós Fórum kétnapos konferenciáján vett részt a belga fővárosban Nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyarország jó felhasználója az európai...

Részletek

A belső piac és az európai jólét kohéziós politikai kérdés

„Miközben az idén ősszel leköszönő Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt, március 27-én nyilvánosságra hozta kilencedik Kohéziós Jelentését, Enrico Letta, korábbi olasz kormányfő, az EU tagállamaiban tett látogatások alkalmával méri fel a területi kohézió állapotát és annak hatását a belső piac működésére. Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten fogadta az olasz politikust, akivel a belső piaci kihívásokon túl a közelgő magyar EU-elnökségi tervekről is tárgyalt. Jelentés a belső piacról és a versenyképességről Enrico Letta belső piaci következtetései az EU egységes belső piacának átvilágításáról...

Részletek

Erősödő uniós kohézió – kihívásokkal

„A leköszönő Európai Bizottság némi késéssel ugyan, de eleget tett kötelezettségének, és március 27-én nyilvánosságra hozta a kilencedik kohéziós jelentést. A háromévente megjelenő kiadvány jó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió kohéziós politikája eredményeinek és kihívásainak számba vételével átfogó képet kapjunk arról, hogy az egységes belső piac kialakításának ezen komponense hogyan alakult az elmúlt időszakban. A 2017 februárjában megjelent hetedik kohéziós jelentést jóval a megszokott hároméves szünet után, csak 2022 februárjában követte a nyolcadik. Önmagában a megjelenés késlekedésére érthető magyarázatot szolgáltatott a koronavírus-járvány,...

Részletek

Uniós kohéziós politika: Az európai strukturális és beruházási alapok támogatták a kkv-kat, milliók foglalkoztatását és a tiszta energiatermelést

„A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd EUR összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd EUR-t az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást. Ezt a Bizottság által elfogadott, az esb-alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés fejti ki. A jelentés ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket. Több mint 4 millió kis- és középvállalkozást (kkv) támogattak; 55,2 millió embert segítettek...

Részletek

Az új európai Bauhaus a kohéziós politika keretében: 50 millió eurós pályázati felhívás innovatív városi projektek számára

„A mai napon jelenik meg az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI) 50 millió eurós pályázati felhívása, amelynek célja a városi innovációnak és a városok fenntartható városfejlesztési képességeinek a támogatása. A felhívás tökéletesen ülteti át a gyakorlatba az új európai Bauhaus kezdeményezés fő értékeit: az esztétikumot, a fenntarthatóságot és a befogadást. A Horizont Európa keretprogram finanszírozta első hat projekt után megnyílik az út az új európai Bauhaus demonstrációs projektek második generációjának megvalósítása előtt. Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) részeként...

Részletek

Kohézió Európában 2050-ig: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a Bizottságnak az európai kohéziós politikáról szóló 8. jelentéséről. A Tanács a következtetéseiben elismeri, hogy a jelentés olyan válságok (Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója) és hosszú távú kihívások (például az éghajlatváltozás és a demográfiai változások) összefüggésében készült, amelyek az uniós tagállamokra és régiókra aszimmetrikus hatást gyakorolnak. A Tanács hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának kellőképpen figyelembe kell vennie a területek szükségleteit és lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy a legfontosabb beruházásokat célzottan a helyi...

Részletek

Uniós kohézió: tíz sikeres év után problémás a folytatás a kelet-európai régiók számára

„ Az elmúlt tíz évben nagyságrendekkel nőtt a 2004-től csatlakozott kelet-európai régiók fejlettsége, de ezt alááshatja, hogy az új befektetéseknek eddig többnyire a szükségesnél kisebb hányada ment csak a jövőbeni fejlődést megalapozó kiadásokra – véli az Európai Bizottság kohéziós jelentése. Két év kihagyás után, ezúttal egy fél évtizedes időszakot lefedve tette közzé a héten a brüsszeli testület a szokásos, többéves (sorrendben nyolcadik) kohéziós jelentését. Az anyagból mindenekelőtt kitűnik, hogy az EU gazdasági növekedési átlagától elmaradó régiók – bizonyos szempontból akár egész tagállamok...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3