Találat: kohéziós politika

Európai Bizottság – Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről

„ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában? A Bizottság a mai napon egy erősebb uniós költségvetésre tett javaslatot a koronavírus-járvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében. A mai javaslatok a következőkön alapulnak: A 750 milliárd euró költségvetésű Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz az uniós költségvetés pénzügyi erejének a pénzügyi piacokról származó új forrásokkal való átmeneti növelése érdekében. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének...

Részletek

Nyílt adatok, nyílt tudomány és nyílt innováció az intelligens szakosodás nyomon követésére

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) leszakadó térségekkel foglalkozó projektje („Lagging Regions” project) a JRC oldalán közzétett kutatási jelentésében (Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring) azt mutatja be módszertanilag, hogy hogyan lehet a nyílt adatokat, a nyílt tudományokat és a nyílt innovációt (Open (Government) Data, Open Science and Open Innovation, ODSI) az intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialization Strategy, S3), illetve az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (regional Research and Innovation Strategy for Smart...

Részletek

E-kohézió: támogatáskezelési portálok hatékonyságának vizsgálata érettségi modellel

„A kutatás célrendszerének és módszertanának vázolása előtt, a disszertáció első fejezete áttekinti annak releváns tudományos diskurzusait, különös tekintettel az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésének célrendszerére, az adminisztratív terhek csökkentésének elméleti alapjaira, valamint az Unió kohéziós politikájának működésére. Az e-kohézió keretét adó diskurzusok ismertetése után a disszertáció bemutatja annak kialakulását, koncepcionális komponenseit és megvalósításának Uniós, hazai szabályozási környezetét. A disszertáció 2.-3. fejezetei bemutatják az e-kohézió kutatási koncepcióját, a vizsgált problémák, a felállított hipotézisek és kutatási célok rendszerét és az elvégzett kutatások módszertani lépéseit. Tekintettel az e-kohézió...

Részletek

1023/2019. (II. 11.) Korm. határozat a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről

„A Kormány 1. felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2021–2027 közötti kohéziós célú fejlesztési források felhasználásának tervezése, majd végrehajtása során a következő alapelveket érvényesítsék: a) annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, a forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége, b) a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell, hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzleti környezet javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatások, c) a megvalósítás során ugyanolyan fontos a fejlesztési programok...

Részletek

Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények (konferencia, 2018. november 6.)

„A Miniszterelnökség, az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont rendezvényt szervez Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője - Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények címmel 2018. november 6-án. A rendezvény egyik célja a többszintű területi kormányzásban rejlő lehetőségek, az ehhez szükséges feltételek és működésmódok megismerése. Az URBACT program néhány projektjén keresztül bemutatjuk, hogy a többszintű együttműködések hogyan váltak a települések hasznára, hogyan sikerült részvételi módszertannal előrelépni egyes kihívások kezelésében. Végül, gondolatébresztőként, megvizsgáljuk, hogy az európai...

Részletek

Átgondoltabb innovációs fejlesztésekre van szükség

„Palkovics László innovációs és technológiai miniszter meghívására 2018. augusztus 27-én Budapestre érkezett Jerzy Kwieciński lengyel beruházási és gazdaságfejlesztési miniszter. A felek között szóba kerültek az Európai Bizottság által bemutatott költségvetési elképzelések a 2021-2027. közötti időszakra vonatkozóan. Az Európai Bizottság idén májusban hozta nyilvánosságra a következő költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát, valamint a kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabálycsomagot. Magyarország legfőbb célja javítani a tagállami társfinanszírozásra vonatkozó arányokat, ugyanis a bizottság ennek jelentős emelésére tett javaslatot. Hazánk számára nagyon komoly a tét, mivel a bizottsági...

Részletek

Kohéziós Politika 2014–2020. Az EU belső fejlesztéspolitikája a jelen programozási időszakban

„A kiadvány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében került kiadásra. Készült A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése alprojekt keretében Szerzők: Hajdu Szilvia (5. modul), Kondor Zsuzsanna (1. modul), Kondrik Kornél (3. modul), Miklós-Molnár Marianna (4. modul), Nyikos Györgyi (2. modul és 1.3 fejezet), Sódar Gabriella (6. modul) A kézirat lezárva: 2016. december 31.” Forrás: Kohéziós Politika 2014–2020; Nyikos Györgyi (szerkesztő); Dialóg Campus Kiadó; ISBN 978-615-5680-52-6; 2017 (PDF)

Részletek

Csepreghy Nándor: háromszorosan megtérülő befektetés Magyarország

„Ambiciózus célokkal vágott neki 2017-nek a magyar fejlesztéspolitikai rendszer. Mennyi valósult meg az első fél év végére a tervekből? – Időarányosan minden mutató megfelel a tervnek a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban. Jelenleg 524 meghirdetett felhívás van megközelítőleg 9325 milliárd forint értékben, ami meghaladja a keretösszeg 100 százalékát. Az a cél, hogy az év végéig az egyes operatív programokban a kötelezettségvállalás szintje elérje a 85 százalékot. Ebből 69 százalék már teljesült, mivel eddig 6121 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda közel 58 ezer győztes pályázónak....

Részletek

Az EU területi politikájának a változásai kelet-közép-európai nézőpontból

„Az EU bővítése és Közép-Kelet-Európa integrációja a centrum-periféria relációban történik. Ezen országoknak kettős függősége alakult ki: a gazdaságuk az FDI-tól, a közszféra fejlesztései az uniós támogatásoktól függnek. Az EU politikájában az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett változások kedvezőtlenek a kohéziós szakpolitika és a kevésbé fejlett régiók és kohéziós országok szempontjából. A strukturális és kohéziós politika alárendelődött a lisszaboni stratégiának, majd a „területileg vak” Európa 2020 stratégiának. Ma már az új kohéziós politika inkább szolgálja az általános integrációs célokat, a szupranacionális kormányzás erősítését, mint...

Részletek

Európai Bizottság: két új pénzügyi eszköz az induló, innovatív vállalkozások és a városfejlesztés támogatására

„Az Európai Bizottság a mai napon az esb-alapok beruházásaihoz kapcsolódó két új szabványosított, azaz használatra kész pénzügyi eszközt fogadott el, hogy megkönnyítse a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai beruházási terv céljainak megfelelően duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat. Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos kijelentette:...

Részletek
Page 1 of 2 1 2