Skip to main content

Találat: kohéziós politika

Navracsics Tibor átszervezné az uniós források elosztását

„Hazánk jeleskedik az uniós támogatások felhasználásában a területfejlesztési miniszter szerint. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy Magyarország a kohéziós politikában az élen jár, ezért nagyobb beleszólást szeretne az uniós források elosztásának megszervezésébe. Magyarország az egyik legsikeresebb szereplője az Európai Unió kohéziós politikájának, hiszen mind a társadalompolitikai, mind a területfejlesztési programjaink rendkívül jó eredményeket mutatnak fel – jelentette ki a területfejlesztési miniszter pénteken Brüsszelben. Navracsics Tibor a IX. Kohéziós Fórum kétnapos konferenciáján vett részt a belga fővárosban Nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyarország jó felhasználója az európai...

Részletek

A belső piac és az európai jólét kohéziós politikai kérdés

„Miközben az idén ősszel leköszönő Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt, március 27-én nyilvánosságra hozta kilencedik Kohéziós Jelentését, Enrico Letta, korábbi olasz kormányfő, az EU tagállamaiban tett látogatások alkalmával méri fel a területi kohézió állapotát és annak hatását a belső piac működésére. Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten fogadta az olasz politikust, akivel a belső piaci kihívásokon túl a közelgő magyar EU-elnökségi tervekről is tárgyalt. Jelentés a belső piacról és a versenyképességről Enrico Letta belső piaci következtetései az EU egységes belső piacának átvilágításáról...

Részletek

Erősödő uniós kohézió – kihívásokkal

„A leköszönő Európai Bizottság némi késéssel ugyan, de eleget tett kötelezettségének, és március 27-én nyilvánosságra hozta a kilencedik kohéziós jelentést. A háromévente megjelenő kiadvány jó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió kohéziós politikája eredményeinek és kihívásainak számba vételével átfogó képet kapjunk arról, hogy az egységes belső piac kialakításának ezen komponense hogyan alakult az elmúlt időszakban. A 2017 februárjában megjelent hetedik kohéziós jelentést jóval a megszokott hároméves szünet után, csak 2022 februárjában követte a nyolcadik. Önmagában a megjelenés késlekedésére érthető magyarázatot szolgáltatott a koronavírus-járvány,...

Részletek

Uniós kohéziós politika: Az európai strukturális és beruházási alapok támogatták a kkv-kat, milliók foglalkoztatását és a tiszta energiatermelést

„A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd EUR összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd EUR-t az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást. Ezt a Bizottság által elfogadott, az esb-alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés fejti ki. A jelentés ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket. Több mint 4 millió kis- és középvállalkozást (kkv) támogattak; 55,2 millió embert segítettek...

Részletek

Az új európai Bauhaus a kohéziós politika keretében: 50 millió eurós pályázati felhívás innovatív városi projektek számára

„A mai napon jelenik meg az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI) 50 millió eurós pályázati felhívása, amelynek célja a városi innovációnak és a városok fenntartható városfejlesztési képességeinek a támogatása. A felhívás tökéletesen ülteti át a gyakorlatba az új európai Bauhaus kezdeményezés fő értékeit: az esztétikumot, a fenntarthatóságot és a befogadást. A Horizont Európa keretprogram finanszírozta első hat projekt után megnyílik az út az új európai Bauhaus demonstrációs projektek második generációjának megvalósítása előtt. Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) részeként...

Részletek

Kohézió Európában 2050-ig: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a Bizottságnak az európai kohéziós politikáról szóló 8. jelentéséről. A Tanács a következtetéseiben elismeri, hogy a jelentés olyan válságok (Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója) és hosszú távú kihívások (például az éghajlatváltozás és a demográfiai változások) összefüggésében készült, amelyek az uniós tagállamokra és régiókra aszimmetrikus hatást gyakorolnak. A Tanács hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának kellőképpen figyelembe kell vennie a területek szükségleteit és lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy a legfontosabb beruházásokat célzottan a helyi...

Részletek

Uniós kohézió: tíz sikeres év után problémás a folytatás a kelet-európai régiók számára

„ Az elmúlt tíz évben nagyságrendekkel nőtt a 2004-től csatlakozott kelet-európai régiók fejlettsége, de ezt alááshatja, hogy az új befektetéseknek eddig többnyire a szükségesnél kisebb hányada ment csak a jövőbeni fejlődést megalapozó kiadásokra – véli az Európai Bizottság kohéziós jelentése. Két év kihagyás után, ezúttal egy fél évtizedes időszakot lefedve tette közzé a héten a brüsszeli testület a szokásos, többéves (sorrendben nyolcadik) kohéziós jelentését. Az anyagból mindenekelőtt kitűnik, hogy az EU gazdasági növekedési átlagától elmaradó régiók – bizonyos szempontból akár egész tagállamok...

Részletek

Az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentése szerint csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek

„A Bizottság által közzétett 8. kohéziós jelentés azt mutatja, hogy a kohéziós politikának köszönhetően csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek. A kohéziós finanszírozásnak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is nőhet. Ugyanezen beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség. A jelentésből az is kiderül, hogy a gazdasági lassulások és az utóbbi idők legsúlyosabb egészségügyi válsága közepette, rugalmasságának köszönhetően a kohéziós politika rendkívül szükséges...

Részletek

Európai Bizottság – Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről

„ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában? A Bizottság a mai napon egy erősebb uniós költségvetésre tett javaslatot a koronavírus-járvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében. A mai javaslatok a következőkön alapulnak: A 750 milliárd euró költségvetésű Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz az uniós költségvetés pénzügyi erejének a pénzügyi piacokról származó új forrásokkal való átmeneti növelése érdekében. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének...

Részletek

Nyílt adatok, nyílt tudomány és nyílt innováció az intelligens szakosodás nyomon követésére

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) leszakadó térségekkel foglalkozó projektje („Lagging Regions” project) a JRC oldalán közzétett kutatási jelentésében (Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring) azt mutatja be módszertanilag, hogy hogyan lehet a nyílt adatokat, a nyílt tudományokat és a nyílt innovációt (Open (Government) Data, Open Science and Open Innovation, ODSI) az intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialization Strategy, S3), illetve az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (regional Research and Innovation Strategy for Smart...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3