„Magyarország hamarosan megnyitja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) az AI-fejlesztők előtt, közli a Portfolio.
A Portfolio Matits Kornél (Réti, Várszegi & Partners Ügyvédi Iroda, PwC Legal) írását közli, amelyben a szerző azt írja, Magyarország jelenleg hatályos, 2030-ig előretekintő Mesterséges Intelligencia Stratégiája az egészségügyi szektort az MI-technológia alkalmazás egyik kiemelt területének tekinti. A Stratégia által megfogalmazott cél „az érintett szereplőkkel egyetértésben és együttműködve a Magyarországon meglévő és folyamatosan bővülő egészségügyi adatvagyon felelős használata, a mesterséges intelligencia diagnosztikai és gyógyítási felhasználásának erősítése, az MI-támogatott orvosi döntéshozatal és orvostechnológiai eszközök fejlesztése és bevezetése, így egy hatékonyan működő egészségügyi ágazathoz való aktív hozzájárulás”.
A már idézett Egészségügyi Ágazati Stratégia az EESZT – többek között ellátási tranzakciókból, leletekből, elektronikus gyógyszerrendelvényekből álló – digitális adatvagyonát európai szinten is unikális, azonban még kiaknázatlan lehetőségként, kincsként értékeli.
Ebbe a stratégiai gondolkodásba illeszkedhet egy, az Országgyűlés által rohamtempóban – alig több, mint 24 óra leforgása alatt – elfogadott törvénymódosítás, mely az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény jelenlegi szabályainak kiegészítésével 2026 január elsejétől megnyitja az egészségügyi adatok kincsesbányája, az EESZT kapuit. Az adatfelhasználás azonban célhoz kötött: arra a jogszabály értelmében kizárólag „mesterséges intelligencia algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése, orvostechnikai eszközök és digitális egészségügyi alkalmazások fejlesztése” céljából van lehetőség.
Bár sok részletet homály fed még, annyi már most is látható, hogy azon fejlesztők dolgozhatnak majd ún. „biztonságos feldolgozási környezetben”, alapvetően anonim (tehát személyes adat minőségétől megfosztott), az EESZT-ből származó adatokon, akiknek ezt az EESZT működtetője (jelenleg a belügyminiszter) engedélyezi. Az engedély mellett az együttműködés részleteit a belügyminiszterrel kötendő megállapodásban szükséges tisztázni.
A belügyminiszteri engedély annak adható meg, aki előzetesen beszerezte az Egészségügyi Tudományos Tanács megfelelő szakmai-etikai bizottságának a jóváhagyását is a kutatáshoz (ez a testület ad zöld lámpát az egészségügy területén számos kutatásnak – így például a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban is vannak fontos hatáskörei).
A változás hordereje nehezen becsülhető meg előre: annyi bizonyos, hogy a változtatást jelentős szakmai várakozás előzte meg. A technológia által a jövőben előállított adatok alapján pontosabb képet kaphatunk akár a gyógyszeres terápiák valós hatásosságáról, a magyar lakosság egészségügyi jellemzőiről (akár területi bontásban) és adott esetben akár arról is, hogy milyen betegségekre érdemes a magyarországi gyógyszerfejlesztésnek, illetve kereskedelemnek a jövőben fókuszálnia.”
Forrás:
Megnyitják az EESZT-t az AI-fejlesztők előtt; MedicalOnline; 2024. június 18.
