„Informális csúcstalálkozón egyeztettek tegnap az állam- és kormányfők az új ciklusban a legfontosabb uniós tisztségeket betöltő személyekről. A hivatalos döntésre leghamarabb jövő héten kerülhet majd sor, a várományosok névsora azonban már most körvonalazódni látszik.
Az európai parlamenti választásokat követően alig több mint egy héttel, tegnap, azaz június 17-én az állam- és kormányfők egy informális Európai Tanács (EiT) ülés keretében találkoztak egymással, hogy az uniós tisztségeket – legfőképpen az Európai Bizottság (EB) elnöki pozícióját – betöltő személyekről egyeztessenek. Az informális csúcstalálkozókra az EB és az Európai Parlament (EP) első emberének a meghívásáról az EiT mindenkori elnöke hivatott dönteni. Charles Michel élve ezen jogával a tegnapi ülés érdemi részére, a közös vacsorára nem hívta meg Ursula von der Leyent, aki bizottsági elnöki tisztsége mellett egyben az Európai Néppárt jelöltje a következő ciklusra.
Noha a formális jelölésre a június 27–28-i Európai Tanács ülésen kerülhet majd csak sor, a tegnapi informális csúcstalálkozón a tagállamok vezetői körében széles körű egyetértés mutatkozott meg – a várakozásoknak megfelelően – Ursula von der Leyen támogatásával kapcsolatban. Von der Leyen ezzel megtette az első lépést második ciklusának megkezdése felé. A Szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére az EiT tagjai tesznek javaslatot minősített többséggel, figyelembe véve az európai parlamenti választások eredményét. Ekkor kizárólag az állam- és kormányfőknek van szavazati joguk. Az idei voksolás nyomán a legnagyobb frakciója újfent az Európai Néppártnak lesz, így a legtöbb érv Ursula von der Leyen mellett szólt, aki azon túl, hogy a Néppárt soraiba tartozó politikus, a képviselőcsoport csúcsjelöltje is volt. A csúcsjelölti rendszer bevezetését az Európai Parlament szorgalmazta, amely eljárás részeként az EP valamennyi frakciója a választásokra állít egy listavezetőt, egy úgynevezett csúcsjelöltet, akik közül azután a szavazás eredménye tükrében az állam- és kormányfők kiválasztják az Európai Bizottság elnöki pozíciójára jelölendő személyt. Az Európai Parlament célja ezzel egyrészről az volt, hogy a polgároknak nagyobb beleszólásuk legyen az EB első emberének személyébe, növelve ezzel a Bizottság elnökének demokratikus legitimitását, másfelől a csúcsjelölti rendszer alkalmazásával saját hatáskörét is szerette volna kiszélesíteni a Parlament. Ursula von der Leyen újrajelölésének esélyeit tovább növelte az a tény is, hogy a választási vereségét követően már nem csupán csak a német kancellár, Olaf Scholz, de Emmanuel Macron francia államfő is kész volt őt támogatni – annak ellenére, hogy az EP-választásokat megelőzően Franciaország köztársasági elnöke Mario Draghi korábbi olasz kormányfő, illetve az Európai Központi Bank egykori vezetőjének jelölését is üdvözölte volna az EB élére. Az EiT által megnevezett bizottsági elnökjelöltet az Európai Parlamentnek kell abszolút többséggel megválasztania, amire leghamarabb július 18-án kerülhet majd sor.
Tegnap éjjel a Bizottság elnökének személye mellett az állam- és kormányfők más fontos pozíciókról is tárgyalásokat folytattak, az azokat betöltő politikusok névsora pedig szintén formálódni látszik. Ennek értelmében az Európai Tanács vezetője decembertől 2,5 évig – mandátuma megújítható – az egykori portugál miniszterelnök, António Costa lesz, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget pedig az észt kormányfő, Kaja Kallas töltheti majd be. Hivatalos megválasztásukra, amelyhez szintén elegendő a minősített többség, ugyancsak a június végi EiT-en kerülhet majd sor. Noha az EP elnökét formálisan az intézmény választja meg, az uniós tagországok vezetői Roberta Metsola újraválasztását támogatják.”
Forrás:
Kik vezethetik az Uniót a következő öt évben?; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 18.
