„* 409 milliárd euró kohéziós kiadásokra 2014 és 2020 között: az uniós költségvetés bő egyharmada
* A kiadások bizottsági és tagállami ellenőrzése nem kellően megbízható
* A kohéziót folyamatosan magasabb hibaarány jellemzi, mint más költségvetési területeketAz Uniónak nem sikerült jelentősen csökkentenie az – Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek enyhítését célzó – kohéziós politika kiadásait ismételten érintő hibákat. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az Európai Bizottság és a tagállamok ellenőrzései még minden szinten kívánnivalót hagynak maguk után. Míg a tagállami hatóságok több hibát tudtak feltárni és megelőzni, addig a Bizottság nemcsak alábecsülte a szabálytalan kiadások szintjét, de azokat az eszközeit sem használta ki teljes mértékben, amelyekkel a tagállamokat irányításuk és rendszereik javítására ösztönözheti.
A kohéziós politika fontos kiadási terület. Az elmúlt években az uniós költségvetést illetően a legtöbb kiadással kapcsolatos hibára is ezen a területen derült fény. A becsült hibaszint nem a csalásokat, a hatékonyság hiányát vagy a források pazarlását méri, hanem annak a becslése, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel. A 2007–2013-as, illetve a 2014–2020-as többéves költségvetési ciklust vizsgálva azt látjuk, hogy a kohéziós kiadások általános hibaszintje 6%-ról 4,8%-ra csökkent, de minden évben a szabályokban meghatározott 2%-os küszöbérték felett maradt, és a közelmúltban, a 2022. évi 6,7%-kal csúcsot ért el.
„A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek a kohéziós politika terén az Unió polgárainak javára, de a kiadások szabályszerűségéért még többet kell tenniük – jelentette ki Helga Berger, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – A kontrollmechanizmusokat sok szereplő működteti, de az eredmények nem felelnek meg az elvárásoknak.”
A kohéziós kiadások szabályszerűségét biztosító, egymásra épülő ellenőrzésekben az első védelmi vonalat a tagállami irányító hatóságok ellenőrzései jelentik: ezeket hiányosságok gyengítik, pedig révükön meg lehetett volna előzni a számvevők által 2017 és 2022 között feltárt hibák több mint egyharmadát. A második védelmi vonalban a tagállamok saját ellenőrző szervei végzik ellenőrzéseiket: az uniós számvevők ezeknél is különböző jellegű és súlyosságú hiányosságokat tártak fel, a megvizsgált 43 ellenőrző hatóság közül 40 esetében. A harmadik védelmi vonalként működő Bizottság csak korlátozott mértékben megbízható nemzeti szintű ellenőrzésekre alapozza értékelését, miközben egyes tagállamok hatóságai másoknál eredményesebben előzik meg és tárják fel a hibákat. Ugyanakkor a Bizottságnak a hibák feltárására, megelőzésére vagy kijavítására szolgáló saját eszközei is hiányosságokat mutatnak. Mivel a Bizottság dokumentumalapú ellenőrzéseit nem hibás kiadások feltárására alakították ki, nagyobb hatást lehetne elérni azáltal, ha a Bizottság az eddiginél több szabályszerűségi ellenőrzést végezne e téren. A Bizottság súlyos kontrollhiányosságok esetén pénzügyi korrekciókat is alkalmazhat a hibás kiadások uniós költségvetésre gyakorolt negatív hatásának orvoslására, ezek azonban eddig nem eredményeztek közvetlen forráskiesést az érintett tagállam számára. Ehelyett a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy a korrekciók összegét további projektekre használják fel. Ez nemcsak a korrekciók visszatartó erejét korlátozza, hanem arra sem ösztönzi a tagállamokat, hogy rendszereik javításával eleve el tudják kerülni a hibákat.
Az elmúlt években a kohézió terén a hibák zöme kiadások és projektek nem támogatható voltából eredt, míg a második leggyakoribb hibaok az volt, hogy a finanszírozás kedvezményezettjei nem tartották be az állami támogatásra és a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. A számvevők a hibák három alapvető okát azonosították: a tagállamok adminisztrációjának elégtelensége, többek között a nem megfelelő döntéshozatal és az irányító hatóságok nem hatékony ellenőrzései; a kedvezményezettek gondatlansága vagy feltételezett szándékos meg nem felelése; valamint a szabályok értelmezésével kapcsolatos problémák.
A számvevők következtetése szerint lenne még mit javítani mind a Bizottság, mind a tagállamok részéről a kohéziós kiadások ellenőrzésének módján: figyelmeztetnek, hogy továbbra is magas a szabálytalan kiadások kockázata. Hangsúlyozzák: amiatt, hogy a többéves kiadási időszakok, illetve a Covid19-válság utáni uniós helyreállítási alapok felhasználási időszaka között átfedés áll fenn, az egyes tagállamokra nagyobb nyomás nehezedik a kiadások szabályos felhasználása érdekében.
Háttér-információkAz Unió hosszú távú költségvetését hétéves finanszírozási ciklusok köré tervezik. A kohéziós politika célja az uniós tagállamok és régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. A kohéziós alapok többrétegű kontrollrendszerrel rendelkeznek, mivel azokat az uniós költségvetésért végső soron felelős Bizottság és a tagállami hatóságok közösen irányítják. A 2014–2020-as időszakban a Bizottság a tagállamok ellenőrzési munkájára támaszkodott, vagyis minden egyes vizsgálati szint az eggyel korábbi szinten végzett munkán alapul.
A 3/2024. sz. „Áttekintés a bizonyossági keretről és a 2014–2020-as időszak kohéziós kiadásainak hibáihoz hozzájáruló fő tényezőkről” a Számvevőszék honlapján érhető el. Nem ellenőrzési jelentésről, hanem a 2014–2020-as kohéziós kiadási időszakra vonatkozó korábbi számvevőszéki ellenőrzési munkán és nyilvánosan hozzáférhető információkon alapuló áttekintésről van szó.
Kapcsolódó hivatkozások
A kohéziós politika a 2014–2020-as időszak uniós költségvetésének több mint egyharmadát tette ki. A kohéziós kiadásokra vonatkozó bizonyossági keret 2007 óta hozzájárult az átfogó hibaszint csökkentéséhez, de nem bizonyult eredményesnek abban, hogy azt a lényegességi küszöb alá szorítsa. Ellenőrzési eredményeink mind az egyes években, mind többéves perspektívában következetesen 2%-ot meghaladó hibaszintet mutatnak ki. Ebből jól látható, hogy valamennyi főbb érintettnek még javítania kell a bizonyossági modell végrehajtásán.
Áttekintésünk több évre nézve bemutatja ellenőrzési eredményeinket, értékelést ad a bizonyossági keretről és országspecifikus információkkal szolgál. Rámutatunk továbbá a hibák alapvető okaira és arra, hogy a Bizottság milyen intézkedéseket hozott a hibák megelőzésére és korrigálására.”
Forrás:
Uniós kohéziós kiadások: nem működik a kontrollrendszer; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. július 8.
