„…Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon, ami részben a gazdasági expanzióval, illetve konjunktúrával, részben pedig ennek hatására a fogyasztás bővülésével hozható összefüggésbe. Az Európai Unió által elvárt kibocsátáscsökkentési célszámok elérése kihívás hazánk számára is, így a terület kockázatainak ASZ általi elemzése támogatást nyújthat a klímapolitika célokhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések
megvalósításához.Az ASZ elemzése feltárta, hogy a jelenleg hatályos hazai stratégiai tervdokumentumok rendszere nem koherens, a szerteágazó dokumentumok eltérő célokat, célértékeket, illetve hasonló célokhoz társítottan különböző szerkezetű és tartalmú intézkedéscsomagokat tartalmaznak, a megvalósítás és visszamérés támogatására pedig nem működik integrált monitoring rendszer. Ez utóbbi megvalósítására ugyan több kezdeményezés is történt, amelynek eredményeként egyes ágazatokban vannak előremutató megoldások, azonban a hazai klímapolitikai intézkedések összességének végrehajtását értékelő, eredményességet mérő rendszer átfogóan nem működik.
A hazai jogszabályi és stratégiai keretrendszer aktualizálásának hiánya mellett olyan időbeli elmaradásokra is rávilágít az elemzés, amelyek meghatározóak a klímapolitikai irányítás szempontjából. Ilyen például a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához kapcsolódó éghajlatváltozási cselekvési tervek elkészítésének elmaradása, ami az aktualizált végrehajtási programok hiányosságaira mutat rá, vág)’ a NATéR fejlesztésének késése, ami az átfogó klímapolitikai monitoring alapját képezhetné…”
Forrás:
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében; Jakab Kornél, Cseh Árpád, Czifra Béla, dr. Gulyás Kata, Gantner Ildikó, Ritecz Tibor; Állami Számvevőszék (ÁSZ); T/612; 2024. július (PDF)
