Skip to main content

Találat: energia- és klímapolitika

Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét

„Az Energiaügyi Minisztérium széles körű egyeztetéseket követően dolgozta át, frissítette a 2030-ig tartó időszakra szóló magyar energia- és klímatervet. Az aktualizált szakpolitikai dokumentum legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása, a zöldgazdaság élénkítése. A felülvizsgált változat egyebek mellett a kibocsátás-csökkentési és a zöldenergia termelési célszámok megemelésével segíti elő a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítését is. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete 2023 nyarán készült el. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges...

Részletek

Folyamatos az előrelépés az EU energiapolitikájában

„Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés szerint számos területen, így a megújulóenergia-termelés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében is előrehaladás látható az EU teljesítményét illetően. Az Európai Bizottság évente közzéteszi az energiaunióról szóló jelentését, amely az energiaunió, a REPowerEU terv és a tiszta energiára való átállás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért uniós előrehaladást méri az energia- és éghajlati célokkal összhangban. Az energiaunió helyzetéről szóló tavalyi jelentést követően, amely a 2020–2023-as időszak kihívásaival és eredményeivel foglalkozik, az idei jelentés azt mutatja be, hogy a Bizottság megbízatásának utolsó...

Részletek

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

„Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben. A június 28-ai miniszterelnöki szintű tanácsülésen, majd végül az új Európai Parlament alakulóülésén is...

Részletek

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„...Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon,...

Részletek

Pénztárcánkba nyúlhat a zöld átállás

„Az európai klímavédelem jelentőségéről, az unió zöld átállásáról, a mezőgazdaság jövedelmezőségének megőrzéséről, valamint az országok biztonságát szolgáló energiamixek kialakításáról tanácskoztak szakemberek az egyetemen. Válaszúton az energia-, klíma- és agrárpolitika az Európai Unióban címmel szervezett tanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESK) és a Green Policy Center szakmai műhely március 21-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. Kiemelt kérdések Az eseményt Tárnok Balázs, az ESK intézetvezetője nyitotta meg. Kiemelte, a beszélgetés címébe emelt három szakpolitika ma...

Részletek

A francia az új zöld?

„Tavaly Németországra szegeződött Európa szeme, idén egyértelműen Franciaország kap reflektorfényt számos okból kifolyólag. Mint ahogy azt korábban már megírtuk, Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki stafétáját a 2022. év első félévére, amely időszak alatt két választás is le fog zajlani az országban. Ezen események hangsúlyos elemét képezi a klímavédelem és a zöld stratégia, de pontosan hogy is képzeli el az ország napjaink legmeghatározóbb ügyének kialakítását? Emmanuel Macron adminisztrációjának kezdete óta egy óvatosabb hangot próbált képviselni a klímapolitika minden szegmensében, tanulva a 2018....

Részletek

Európai Bizottság – megállapodás a méltányos átállást támogató közszektor-hitelezési eszközről

„A Bizottság üdvözli az új közszektor-hitelezési eszközre vonatkozó bizottsági javaslat nyomán az Európa Parlament és a Tanács között ma kialakult politikai megállapodást. Ezzel a méltányos átállást támogató mechanizmussal kapcsolatos valamennyi javaslat tekintetében megállapodás született. A következő lépés, hogy az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is jóváhagyja a végleges szövegváltozatokat. Az eszköz kifejezetten közigazgatási intézményeket céloz, és kedvező hiteleket biztosít olyan projektek számára, amelyek nem generálnak elegendő saját bevételt ahhoz, hogy pénzügyileg életképesek lehessenek. Az eszköz egyrészt az uniós költségvetésből folyósít támogatásokat...

Részletek

Létrejött az ideiglenes megállapodás az európai klímarendeletről

„A Bizottság üdvözli, hogy a társjogalkotók a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak az európai klímarendeletről. Az európai zöld megállapodás egyik kulcselemeként az európai klímarendelet jogi erőre emeli az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet, valamint azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az európai klímarendeletről elért megállapodás fontos mérföldkő a von der Leyen-Bizottság számára, az elnök 2019. júliusi politikai iránymutatásában bejelentett egyik kötelezettségvállalást valósítja meg. Ursula von der Leyen elnök a...

Részletek

Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról. I. Az operatív program indokoltsága A globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatóak elszigetelt szakmai válaszok. A Zöld Infrastruktúra...

Részletek

Az EU egészét elbizonytalanítja a járvány új hulláma

„A koronavírus-járvány második, potenciálisan az elsőnél is erősebb hulláma felett érzett aggodalom nyomta rá bélyegét az Európai Tanács pénteken véget ért ülésére, amelyről három vezető is távolmaradt, vagy idő előtt távozni kényszerült a COVID-veszély miatt. Az EU27-ek egyetértettek abban, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében emelni kell a 2030-ra vonatkozó uniós kibocsátási célokat, de hogy milyen mértékben és legfőképpen hogyan, erről legkorábban decemberben lehet megállapodás. Az egész Európában riasztó mértékben romló koronavírus-helyzet és az arra adandó megfelelő válasz kötötte le a Brexit mellett...

Részletek
Page 1 of 2 1 2