„Szeptember 1-jén élesben is elindult a Digitális Állampolgárság Program (DÁP): a korábban előregisztrációt végzett személyek fokozatosan megkapják a hozzáférést az állami mobilalkalmazáshoz. Az elsőként bevezetendő funkciókról, azok továbbfejlesztéséről és a további szolgáltatásokról beszélgettünk Both Andrással, a projektért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettesével.
Élesben is elindult a Digitális Állampolgárság Program
– Mi változott szeptember 1-jétől a Digitális Állampolgárság Programban?
– Hadd kezdjem a választ egy kicsit messzebbről! Soha nem volt olyan jogszabályi környezet, amely bármilyen állami alkalmazás élesítése esetében lehetővé tette volna a tesztüzemet. Most kimondottan kértük, hogy legyen tesztelésre lehetőség, és ezt meg is adták nekünk. Július 1-jétől éles adatokkal, önkéntes felhasználók szűk körével folyik a tesztelés, azaz működik a rendszer, és gyűjtjük a visszajelzéseket.
Szeptember 1-jén az eddigi zárt alkalmazásba fokozatosan beengedünk mindenkit, aki a nyár folyamán a kormányablakokban elvégezte az előregisztrációt. Némiképp számunkra is meglepően, de majd 30 ezer emberről van szó, aki előregisztrált, illetve az alkalmazást pedig már 90 ezren töltötték le. A bevett piaci gyakorlatnak megfelelően nem egyszerre kap mindenki hozzáférést, hanem több körben, éppen azért, hogy értékelni tudjuk a visszajelzéseket és tapasztalatokat.
– Milyen szolgáltatások lesznek elsőként elérhetőek a DÁP alkalmazásban?
– Az egyik legfontosabb a személyazonosság offline ellenőrzése. Mit jelent ez? Nem kell magunkkal hordani sem a személyit, sem a jogosítványt, egy rendőri igazoltatásnál mégis tudjuk azonosítani magunkat a telefon képernyőjén, az alkalmazásban megjelenő QR-kóddal. Egyébként ez is rendkívül fontos része az ökoszisztéma fejlesztésének, hiszen hiába a lehetőség, ha a másik oldal, ez esetben a rendőrség, nincs felkészülve és felkészítve az új funkcióra. Ugyanakkor az edukációs folyamatnak csak az elején járunk, mert azt szeretnénk, hogy havonta-kéthavonta újabb és újabb nagy szereplőket kapcsoljunk be, például a kormányablakokat, a postát, a bankokat. A Digitális Adattárca elnevezésű EU-s finanszírozású projekt (Digitális Megújulás Operatív Program Plusz – DIMOP) fő célja a digitális adattárca megvalósítása, így EU-n belül szabadon, fizikai okmányaink használata nélkül tudunk utazni a későbbiek során.
– Az okmányokra nemcsak rendőri ellenőrzésnél van szükség, hanem például akkor is, ha kérik a személyi igazolvány vagy a forgalmi számát, vagy ügyintézéseknél szokták lemásolni őket. Ezt is kiváltja a rendszer?
– Azt ugye eddig is megtehette mindenki, hogy befotózza a telefonjába a különféle igazolványait. A DÁP alkalmazásban viszont rendszerezve lesz az állampolgár összes személyes adata, beleértve a TAJ-számot és az adószámot is, az okmányainak az adatai, a száma, a lejárati ideje, illetve a tulajdonában lévő gépjárművek adatai. Egy későbbi fejlesztés során ehhez hozzávesszük még az ingatlannyilvántartás és a családtagok adatait is. Ezeket nem neki kell beírnia, hanem az állami rendszerekből töltődnek be. Az igazi előny viszont abban lesz, hogy ezeket az adatokat tovább tudom küldeni, meg tudom osztani harmadik féllel. Például az online check-inhez szükség lenne az útlevélszámra? A DÁP appból a vágólapra másolom a telefonomon, onnan beillesztem a légitársaság alkalmazásába, és kész is vagyok.
De ez csak az első lépés. A következő az úgynevezett hozzájárulás alapú adatszolgáltatás lesz, amely 2025. június 1-jén indul. Ha a banknak vagy egy közműszolgáltatónak a szerződéskötéshez szüksége van az adataimra, azokat bejelölöm az appban, és egy mozdulattal elküldhetem a szolgáltatónak, illetve engedélyezhetem neki, hogy azokat az állami nyilvántartásokból letöltse. Az engedély lehet egyszeri, ideiglenes, állandó, és természetesen bármikor vissza is lehet majd vonni.
– Ügyintézésre már a kezdetektől használható lesz a DÁP app?
– Korlátozott módon, de igen – ahogy a többi funkciónál, itt is kicsiben indulunk. Elsőként az erkölcsi bizonyítvány igénylésére lesz mód. Itt már digitális okmányról beszélünk, ami nemcsak technikailag, hanem a jogintézményt tekintve is újdonság. Eddig azért fogadták el az erkölcsi bizonyítványt hitelesnek, mert rajta volt a hivatal pecsétje és az ügyintéző aláírása, valamint megfelelt bizonyos formai követelményeknek. Most azért fogadják majd el a digitális dokumentumot, mert az állam minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Megigényeljük az erkölcsi bizonyítványt, a kérelem végigfut a rendszereken, pár óra múlva megérkezik a hitelesített PDF a telefonra, amelyet egyből küldhet is tovább az állampolgár.
Az elektronikus erkölcsi bizonyítvány megint csak kezdőlépés – a célunk az, hogy előbb-utóbb minden okmányunk beköltözzön a telefonba, kezdve a születési anyakönyvi kivonattal.
– Szóba került már az adatmegosztás lehetősége, de a szigorúan vett államigazgatási körön kívül hol és milyen módokon lehet majd igénybe venni a DÁP alkalmazás kínálta lehetőségeket?
– Egyszerűsítheti például a webes szolgáltatásokban való bejelentkezést. Most folyik a sok helyen használt Központi Azonosítási Ügynök, a KAÜ továbbfejlesztése. A legtöbben felhasználónév-jelszó párossal, esetleg elektronikus személyivel lépnek be. Az új megoldásban a KAÜ feldob egy QR-kódot, azt az alkalmazással beolvasom, megtörténik az azonosítás, és már intézhetem is az ügyemet. A KAÜ-höz nagyjából 200 állami rendszer és nyilvántartás csatlakozik, a NAV-tól elkezdve a Magyar Államkincstáron át az EESZT-ig – ezekben mind használható lesz ez az azonosítási forma.
És ahogy említettem, ezt megnyitjuk a piac számára, illetve egy bizonyos szolgáltatói körnek kötelező lesz az opciót felkínálni 2025. június 1-től. A gyakorlatban ez óriási könnyebbséget jelent a mindennapi ügyintézésben vagy akár vásárlásban. Akarok venni egy új telefont? A QR-kódos bejelentkezéssel belépek a szolgáltatóm oldalára, ott kiválasztom és a készüléket és a csomagot, majd a szerződéskötéshez szükséges adatokat átküldöm a telefonomról, és készen is vagyunk.
– Milyen lesz a kapcsolat a DÁP-alkalmazás és a már létező állami alkalmazások, szolgáltatások között? A NAV és az Államkincstár rendszerei is beépülnek ebbe, vagy az EESZT Egészségablaka is a DÁP-ba költözik?
– Számtalan szolgáltatást kínál az állam, lehetetlen és felesleges is lenne mindent egy önálló alkalmazásba terelni. Ha egy analógiával szeretnék élni, azt mondanám, hogy az államnak vannak különböző építményei, családi ház, társasház, egyebek. Most annyi történik, hogy adunk mindenkinek a kezébe egy kulcsot, amely minden ajtó nyitására alkalmas. Az egységes dizájnnak köszönhetően a lakások belseje is jobban fog hasonlítani egymásra, ugyanott lesz a konyha, ugyanolyan színűek lesznek a falak.
Vagyis közösek lesznek bizonyos alapfunkciók, az azonosítás, az értesítés, a dokumentumkezelés, és mindenütt egységes felülettel, menükkel találkozom majd. Egy példával illusztrálva: értesítés kapok a DÁP appba, hogy hamarosan be kell fizetnem a gépjárműadót. Rákattintok az üzenetre, az átvisz a NAV alkalmazásába, ahol a szintén közös fizetési megoldással egyből rendezhetem is az adót. A folyamat végén megint csak a DÁP tárhelyemre kapok értesítést.
– Ha már a dizájn szóba került: láttam a DÁP webes portálján, hogy teljes arculati, tervezési segédanyagot adtak ki, színmintákkal, kezelőfelületi elemekkel. Ezek használata kötelező lesz azoknak az állami és nem állami szervezeteknek, amelyek valamilyen formában csatlakoznak a DÁP szolgáltatásaihoz?
– Valóban, sokkal tudatosabban foglalkoztunk a design oldallal. Egészen a kutatási résztől kezdve indultunk a szolgáltatások felületei irányába. Azt szerettük volna, hogy egyértelműen felismerhető, áttekinthető, jól kezelhető, egyszóval ergonomikus legyen a felület. Lényeges, hogy ez nemcsak a grafikai elemekre terjed ki, hanem az alkalmazások szövegezésére is. Talán a legkönnyebben úgy tudnám megfogalmazni, hogy végre magyarul beszél egy állami alkalmazás, és nem hivatalnokul, nem a bürokrácia, vagy a jog nyelvén. Apróságnak tűnik, pedig komoly szemléletváltás, és nagymértékben hozzájárul a felhasználói élmény javításához. Ezt várja tőlünk egyébként az EU is, ezt teszi lehetővé a szintén a DIMOP keretein belül megvalósuló Felületek egységes megújítása című projekt.
De visszatérve a kérdésre, a design system elemek használata az állami alkalmazások esetében lesz kötelező, pontosan azért, hogy egyből kiderüljön, itt egy államigazgatási appról van szó, és ahogy mondtam, azokban hasonló módon tudjon eligazodni a felhasználó. A piaci szereplőknek természetesen nem kell átalakítani a saját szolgáltatási felületüket, mobilappjaikat, csak az integrált szolgáltatásokat kell az egységes sztenderdeknek megfelelően elhelyezni.
– A mostani funkciók továbbfejlesztéséről már volt szó, de milyen plusz szolgáltatásokat várhatunk a jövőben a DÁP appban?
– A központi üzenetküldés, az ePosta és a dokumentumtár már jövőre elindul pilotban, és legkésőbb 2026. január 1-jén élesben is bevezetjük, addig marad a jelenlegi tárhelyszolgáltatás. Foglalkozunk a jelenlegi online fizetési rendszer, az EFER továbbfejlesztésével, és reményeim szerint a jövő év elején már nem csak a kártyás fizetés, hanem az Apple Pay és a Google Pay is elérhető lesz a DÁP-ban.
Ezzel kapcsolatban még hadd mondjak el két dolgot. A DÁP elindulásával nem szűnik meg az Ügyfélkapu, de a jövő év elejétől, a biztonság növelése érdekében már csak Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP-pal lehet belépni. A másik, hogy az alkalmazást használó digitális állampolgárok ezentúl minden értesítést, üzenetet elektronikusan kapnak az államigazgatástól.
– A DÁP, a nevéből adódóan is, az állampolgároknak kínál szolgáltatásokat. Várható-e hasonló fejlesztés a vállalkozásokra is, hiszen állami ügyintézés ott talán még több is van?
– Nagyon jó meglátás, és vannak is erre tervek, de itt hosszabb utat kell bejárnunk. Cégnyilvántartás most is van, de ezt ki kell egészíteni úgy, hogy kiterjedjen minden jogi személyre, tehát alapítványokra, társasházakra, egyházakra is – így létrejöhet egy olyan egységes alap, amelyre a jövőben építkezhetünk. A bevezetendő elektronikus aláírást ki kell egészíteni szerepkörökkel; erre egyébként az alapját képező EIDAS 2.0 (az elektronikus azonosítást, elektronikus aláírást EU szinten szabályozó rendelet) lehetőséget ad. Végül pedig a Cégkaput kell majd úgy átalakítani, hogy a különféle meghatalmazások zökkenőmentesen illeszkedjenek az egyéni DÁP-fiókokhoz. Mindezeket a fejlesztéseket 2027-ig szeretnénk befejezni.
A Digitális Állampolgár alkalmazás (DÁP-mobilalkalmazás) a Google Play áruházban
A Digitális Állampolgár alkalmazás (DÁP-mobilalkalmazás) az Apple App Store-ban
Minden adat egy helyen?
A DÁP alkalmazással kapcsolatban mindig előkerül az adatbiztonság kérdése – mennyire biztonságos, hogy minden személyes és okmányadatom a mobiltelefonban rejtőzik, onnan tudok belépni az állami rendszerekbe és akár ügyeket is intézni?
Both András erre azt mondja, hogy a jelenlegi gyakorlat, vagyis hogy felhasználónév-jelszó párossal lehet belépni az Ügyfélkapura, semmivel sem biztonságosabb, különösen, hogy nagyon sokan megadják ezeket az adatokat például a könyvelőjüknek. De a többi adatra sem feltétlenül vigyáznak a felhasználók: a lakcímet (és a bankkártya számát) megadják minden webshopnak; de még egy irodaház portáján is odaadják a személyit, ha kérik a belépéshez.
Sokszor ezért inkább maguktól, a saját hanyagságuktól kell megvédeni a felhasználókat. A DÁP appba egyszerű biometrikus azonosítással be lehet majd lépni (ezért sem működik régebbi készülékeken), de bizonyos helyzetekben – ha sokáig nem használta valaki, szokatlan helyről akarna belépni, több sikertelen bejelentkezési kísérlet volt, különleges tranzakciót indít – plusz autentikációs adatokat kér majd be a rendszer.”
Forrás:
Kormányablak a zsebben; Schopp Attila; IT Business; 2024. szeptember 5.
