„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni.
A kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, amelyek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést. A hazai kis- és középvállalkozások növekedése és lehetőségeik bővítése érdekében a kabinet korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát és különleges hangsúlyt helyezett a szektor fejlesztésére a tavasszal elfogadott versenyképességi stratégiában is. A kormány célja, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A gazdaság dinamizálása érdekében a családok támogatása mellett tovább kell erősíteni a magyar tulajdonú kkv-k teljesítményét, ezért a kormány célzott akciótervet dolgoz ki számukra.
Nagy Márton az új államtitkártól elvárja, hogy aktív és szoros kapcsolatot tartson fenn a magyar kkv-kal, valamint az őket képviselő szakmai szervezetekkel, kamarákkal, és vonja be őket a kkv akcióterv részletes kidolgozásába, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint például a Széchényi Kártya Program kedvezőbb kamatozásúvá tétele, a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program vagy a szektor digitalizációjának fejlesztése.
Az újonnan felálló, kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság feladata lesz mindemellett a kkv-kat érintő kihívások és lehetőségek feltérképezése, az általuk megfogalmazott javaslatok összegyűjtése és a lehetséges fejlődési irányok közös meghatározása.
Szabados Richárd pályafutását egy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél kezdte, majd több kereskedelmi bank vállalati üzletágában vállalt felsővezetői szerepet. Államtitkári megbízását megelőzően a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezető igazgatója volt. Irányításával az MGFÜ teljes profilváltáson esett keresztül azzal a céllal, hogy elláthassa azt a kiemelt szerepet, amelyet a célzott vállalkozásfejlesztési akciótervek megvalósításában a kormányzat a szervezetre bízott. Ezek közül különösen kiemelendő a Ginop Plusz forrásokra támaszkodó beszállítófejlesztési, technológiajavító programok elindítása, a szakértői hálózat kiépítése, illetve a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági (ESG) fejlesztéseit támogató keret- és eszközrendszer kidolgozása.”
Forrás:
Nagy Márton: Szabados Richárd felel a magyar kkv-k megerősítéséért; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 11.
—
„Szabados Richárd azt mondta az InfoRádióban, hogy a kormány szándéka szerint a magyar gazdaság felépítése és megerősítése szempontjából a családtámogatás mellett a kis- és középvállalkozások fejlesztése, segítése kerül a fókuszba a következő időszakban. Mint fogalmazott, a GDP-hez hozzáadott értékük alapján „a gazdaság motorja a kkv-k kezében van”, ugyanis rengeteg embert foglalkoztatnak, és úgy véli, hogy ha nem emelik ki időben és nem támogatják a szükséges forrásokkal ezt a szektort, akkor „még később indul be a várt gazdasági növekedés”.
Ígérete szerint az érintett cégek, vállalatok az eddigieknél nagyobb állami támogatásban részesülnek, aminek köszönhetően fejleszteni lehet azokat.
Kiemelte, hogy az új államtitkárság két rendkívül fontos és egymással szoros összefüggésben álló területet köt össze: a vállalkozásfejlesztést és a technológiát. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már kikerülhetetlenné vált a kkv-k tevékenységében is a digitális átállás, illetve a mesterséges intelligencia használata. Mint mondta, „a vállalkozásfejlesztési fókusz pedig adja magát”, hiszen a cégek különböző támogatásokat használnak fel, új forrásokhoz szeretnének hozzájutni, exportálni szeretnének a növekedésükkel párhuzamosan. Az újonnan létrejövő államtitkárság úgy próbálja meg menedzselni a programokat, hogy az említett két fő terület között hatékony szinergia épüljön ki.
Gazdaságélénkítő akcióterv indulhat még az ősszel
Szabados Richárd közölte: rövid távú céljuk egy gazdaságélénkítő akcióterv kidolgozása, amely már az ősszel elindulhat, és aminek részeként három forrásból indítana különböző ösztönző programokat az államtitkárság. Egyrészt a kormány a jövő évi költségvetésben már kalkulál gazdasági akciókkal, másrészt számolnak a már idén is elérhető európai uniós, illetve hazai költségvetési forrásokkal, a harmadik pillért pedig a nemzetközi pályázati lehetőségek jelenthetik az érintett cégek számára.
Az államtitkár szerint első körben a beruházásösztönzés, a beszállító-fejlesztés, valamint a kiemelt iparágak támogatása lesz a legfőbb feladat a kkv-knál.
Az állam többek közt eszközberuházásban, a digitális átállásban, exportélénkítésben, a kifektetési politikában támogatná és segítené a vállalkozásokat, továbbá Szabados Richárd tájékoztatása szerint tőkeemeléshez kapcsolódó programot is indítanának, amiben a befektetési alapok játszhatnak majd fontos szerepet.
Az államtitkár elmondta: a tavaszi versenyképességi stratégiában azt azonosították, hogy a járműipar, az agrárium, az egészségipar, a kreatív ipar és az IT az az öt iparág, amelyeknél vagy beszállítóként, vagy szolgáltatóként vannak jelen olyan kkv-k, amelyek a GDP-hez hozzáadott értéket tekintve jelentős arányt képviselnek, aminek köszönhetően könnyebben versenyképessé, exportképessé tehetők akár rövid időn belül is.”
Forrás:
Fontos részleteket árult el a kkv-k fejlesztéséért felelős új államtitkár – gazdaságélénkítő akcióterv indul; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2024. szeptember 11.
—
„…Nagy Márton kiemelte, az új gazdaságpolitika fókuszában az áll, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A nemzetgazdasági miniszter arra kérte a gazdasági kamarákat, hogy vegyenek részt a hazai kkv-k megerősítésében és a kkv-kat célzó akcióterv kidolgozásában, amely dinamizálja és magasabb növekedési pályára állítja a nemzetgazdaságot. Az akcióterv keretében az alábbi programok valósulhatnak meg:
– A Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
– a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram,
– a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram,
– a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
– a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
– a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
– vállalkozásfejlesztési uniós program,
– vállalati elektromosautó-támogatási program.A nemzetgazdasági miniszter mindezek mellett kiemelte, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni egy olyan célzott beruházás-támogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD)…”
Forrás:
A családok és a kkv-k kerülnek a gazdaságpolitika fókuszába – megtartotta idei első őszi ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 10.
