„Az Európai Bizottság a mai napon közzétette a 2024. évi éghajlat-politikai eredményjelentést, amelyből kiderül, hogy a nettó uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2023-ban 8,3 %-kal csökkent az előző évhez képest. Évtizedek óta ez a legnagyobb éves csökkenés, kivéve 2020-at, amikor a Covid19 9,8 %-os kibocsátáscsökkentéshez vezetett. A nettó ÜHG-kibocsátás jelenleg 37%-kal az 1990-es szint alatt van, míg a GDP 68%-kal nőtt ugyanebben az időszakban, ami a kibocsátások és a gazdasági növekedés folyamatos függetlenedését mutatja. Az EU továbbra is jó úton halad azon kötelezettségvállalásának teljesítése felé, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse kibocsátásait.
- Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban rekordmértékű, 16,5 %-os csökkenést mutatott. AzETS-ágazat kibocsátásai jelenleg mintegy 47,6%-kal elmaradnak a 2005-ös szinttől, és jó úton haladnak a 2030-ra kitűzött –62%-os cél elérése felé.
- Az EU ETS keretében a villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátások 2022-höz képest 24 %-kal csökkentek, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia növekedésének, valamint a szénről való átállásnak tudható be. A légi közlekedésből származó kibocsátások 9,5%-kal nőttek, folytatva a Covid19 utáni tendenciát.
- Az EU ETS 2023-ban 43,6 milliárd EUR bevételt generált éghajlat-politikai beruházásokra. 7,4 milliárd eurót különítettek el az Innovációs Alapra és a Modernizációs Alapra, a fennmaradó összeget pedig közvetlenül a tagállamok kapják.
- Az épületekből, a mezőgazdaságból, a belföldi közlekedésből, a kisiparból és a hulladékból származó (a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó) kibocsátások 2023-ban mintegy 2 %-kal csökkentek. A csökkentéseket az építőipari ágazat hajtotta, amely mintegy 5,5%-kal csökkent. A mezőgazdaságból származó kibocsátások 2%-kal, míg a közlekedésből származó kibocsátások kevesebb mint 1%-kal csökkentek.
- Az EU természetes szénelnyelője 2023-ban 8,5 %-kal nőtt, megfordítva a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenő tendenciát. További erőfeszítésekre van azonban szükség a 2030-as célok eléréséhez.
Bár ez a jelentés biztató híreket közöl az uniós kibocsátáscsökkentésről, az elmúlt évben több katasztrofális eseményre, halálesetre és megélhetési forrás elvesztésére is sor került a már most is változó éghajlatunk miatt, és a globális kibocsátások még nem érték el a csúcspontjukat. Folyamatos fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU teljesítse 2030-ra kitűzött céljait, és jó úton haladjon a 2040-re kitűzött jövőbeli cél, valamint a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátás elérése felé. Az EU-nak folytatnia kell nemzetközi szerepvállalását is, kezdve a COP29-cel a jövő hónapban, annak biztosítása érdekében, hogy nemzetközi partnereink is megtegyék a szükséges intézkedéseket.
Bár a tagállamok lassan javulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a rezilienciaépítés terén, a további intézkedések elengedhetetlenek. 2023-ban Európában a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtüzeket, az eddig feljegyzett egyik legcsapadékosabb évet, jelentős tengeri hőhullámokat, széles körű pusztító áradásokat és a hőmérséklet folyamatos emelkedését tapasztalták. Az éghajlati kockázatok kezeléséről szóló bizottsági közlemény és az európai éghajlati kockázatértékelés egyaránt hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai prioritások meghatározásakor valamennyi kormányzati szinten és valamennyi ágazati szakpolitikában figyelembe kell venni az éghajlatváltozásnak való kitettséget.
Az elmúlt évben az EU produktívan együttműködött nemzetközi partnereivel az éghajlat-politikai fellépés fokozása érdekében, különösen a dubaji COP28 konferencián. A COP28-on a Felek lezárták a Párizsi Megállapodás szerinti első globális értékelést, és határozatokat hoztak az intézkedések 2030-ig és azt követően történő felgyorsításáról, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, a megújulóenergia-kapacitás globális megháromszorozását és az energiahatékonyság javulásának globális átlagos éves ütemének megkétszerezését 2030-ig. Továbbra is az EU, annak tagállamai és pénzügyi intézményei – együttesen „Európa együtt” néven ismertek – járulnak hozzá a fejlesztési támogatáshoz, és ők járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, ami az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális közfinanszírozásának mintegy egyharmadát teszi ki.
Háttér
Az éghajlat-politikai fellépésről szóló eredményjelentés kiegészíti az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentést. Felvázolja az uniós kibocsátáscsökkentési célok felé tett előrehaladást, amint azt az irányítási rendelet előírja. A jelentés ismerteti továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén elért legfontosabb eredményeket és a legújabb fejleményeket. Kiterjed a tényleges (történelmi) kibocsátásokra és az egyes tagállamok várható jövőbeli kibocsátásaira, valamint az uniós szakpolitikákra és intézkedésekre, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó információkra.
További információ
2024. évi éghajlat-politikai eredményjelentés
Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés
Sajtóközlemény – Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés
Nemzeti energia- és klímatervek (NEKT)
Az európai zöld megállapodás megvalósítása
Idézet(ek)
„Az EU élen jár a tiszta gazdaságra való átállásban, és 2023-ban ismét erőteljesen csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU jelenleg a globális kibocsátás 6%-áért felelős. Ahogy közeledünk a COP29-hez, ismét demonstráljuk nemzetközi partnereinknek, hogy lehetséges egyszerre éghajlat-politikai intézkedéseket hozni és beruházni gazdaságunk növekedésébe. Sajnálatos módon a jelentés azt is mutatja, hogy folytatnunk kell a munkánkat itthon és külföldön egyaránt, mivel látjuk, hogy az éghajlatváltozás milyen károkat okoz polgárainknak.” – Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos”
Forrás:
Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2023-ban több mint 8 %-kal csökkent, ami a megújuló energia jelentős növekedésének tudható be; Európai Bizottság; 2024. október 31.
(„Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról”)
Lásd még:
Climate Action Progress Report for 2023 shows the largest annual drop in emissions for decades; European Commission, Directorate-General for Climate Action; 2024. október 31.
Jelen állás szerint összejöhet az EU 2030-ra tett vállalása; Infostart / MTI; 2024. november 1.
Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása több mint 8 százalékkal csökkent tavaly; Híradó.hu / MTI; 2024. október 31.
