„Nagyszabású informatikai egységesítés előtt áll az állami egészségügy és annak intézményei, mondja Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője. A program egyik legfontosabb célja a működési hatékonyság javítása és a keletkező adatvagyon minél teljesebb körű hasznosítása.
Szolgáltatások minden szinten
– A szolgáltató intézményeket tekintve rendkívül szerteágazó az egészségügy, hiszen vannak nagy állami kórházak, szakrendelők, magánintézmények, háziorvosi és magánpraxisok. Ezek közül melyikre milyen ráhatása van az ESZFK-nak az informatikán keresztül?
– Állami tulajdonú gazdasági társaságként a jogszabályok alapján végezzük a tevékenységünket. Így például a kormány dönt arról is, hogy a meghatározott szakmapolitikai szempontok szerint milyen adatokat kell gyűjtenünk a szolgáltatóktól, legyenek azok állami vagy magánintézmények, illetve milyen szolgáltatást kell biztosítani az egyes intézményeknek, állampolgároknak. Egyetlen nagyobb kör maradt még ki ebből az adatszolgáltatási kötelezettségből, mégpedig a háziorvosok. Jelenleg mintegy hatezer háziorvosi praxis van Magyarországon, de nekik egyelőre nem kell az ellátásra vonatkozó dokumentációt küldeniük az EESZT-be.
– Ez még csak a központi, mondhatni igazgatási ága az egészségügyi digitalizációnak. Mi a helyzet az intézményi digitalizációval, a kórházak, szakrendelők informatikai rendszerekkel való ellátottságával?
– Az ESZFK informatikai fejlesztő, üzemeltető cégként és szolgáltatóként kórházi (e-MedSolution) és háziorvosi rendszerrel is rendelkezik az EESZT-n kívül. A Belügyminisztériummal egyeztetve cél, hogy az állami kórházak és a háziorvosok is az állam által térítésmentesen elérhető rendszereket használják.
– Jól értem, hogy akkor ezeknél az egészségügyi szolgáltatóknál a meglévő rendszereket kötelezően fel kell váltani az ESZFK által fejlesztett megoldással?
– Bizonyos értelemben igen. De nézzük az érem másik oldalát! Az állam az egyik oldalon tulajdonol és működtet kórházakat, szakrendelőket. A másik oldalon a Belügyminisztériumon keresztül birtokol egy olyan gazdasági társaságot, amely ezeknek az intézményeknek fejleszt és kínál informatikai rendszereket. Ilyen helyzetben az a logikus és ésszerű lépés, hogy a mintegy „házon belül” lévő informatikai megoldást részesíti előnyben az állam, figyelemmel a költséghatékonyságra (egy fejlesztést egy rendszerben szükséges finanszírozni), illetve az IT-biztonsági követelmények maradéktalan betartására, hiszen az egy alapvető elvárás, hogy a páciensek adatai a leginkább felügyelt, kontrollált környezetben legyenek tárolva és semmilyen körülmények között ne kerüljön illetéktelenek kezébe. Az állami intézmények egyharmadában egyébként már az e-MedSolution működik, és ezek között vannak orvosegyetemek, központi országos intézet, vármegyei intézet és kisebb szakrendelők is, vagyis a megoldásunk minden szinten megállja a helyét és kiállta az idők próbáját.
– Milyen előnyt várnak ettől az egységesítéstől?
– Az egyik, hogy sokkal egyszerűbb lesz országos szinten érvényesíteni az egységes egészségügyi szakmai követelményeket és szabályokat. Most a szakellátás szintjén nagyon heterogén az egészségügy működése, hiszen az intézménytől, adott esetben az orvostól is függ, hogy az ellátás során milyen adatokat gyűjtenek, milyen folyamatokat követnek. Egészen más szerepelhet egy beteg ambuláns lapján például, ha Békéscsabán, Zalaegerszegen vagy Budapesten vizsgálták meg.
Ha egységesítjük az informatikai rendszereket, ezek a folyamatok is egységessé válhatnak. Egy szakmai grémium eldönti, hogy az adott ellátás során, egy-egy diagnózis esetében milyen adatokra, információkra van szükség és milyenekre nincs. Ezt mi átvezetjük az informatikai rendszerekbe, ezek után az intézmények országosan azonos adatokat tudnak szolgáltatni a központi rendszerbe akár azonos folyamatok mentén. Így lehet informatikai eszközökkel is a szabályozottság felé terelni a szektort.
De mindez a költséghatékonyságot is növeli. Ha az állam dönt arról, hogy a jövőben bizonyos funkciókat le kell fejleszteni, akkor ennek a legjobb módja az, ha az állami szolgáltatók az állami medikai rendszert használják. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a jelenlegi helyzet: az állam, a szakmapolitika megfogalmazza az elvárásait, majd azokat implementálja a saját informatikai rendszerébe, és azt az egészségügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.
– De a verseny ettől még csorbul, nem? Eddig közel tucatnyi szállító kínált ilyen terméket, most pedig csak egy marad talpon, az ESZFK. Nem lenne elég csak a szolgáltatandó adatok körét és formátumát meghatározni, ahogy az MNB is teszi a hazai pénzintézetekkel?
– Egyrészt, az egységesítés csak az állami intézményekre terjed ki, a szállítók továbbra is kínálhatják termékeiket a magánegészségügyi szolgáltatóknak. Másrészt, sántít az MNB-s hasonlat. A Magyar Nemzeti Bank felügyeli a bankokat és pénzintézeteket, de nem tulajdonosa azoknak. A versenypiacon is a legalapvetőbb dolgok közé tartozik, hogy az egy vállalatcsoportba tartozó cégek azonos funkciókra ugyanazokat a szoftvermegoldásokat használják. Egyféle licencet kell venni, könnyebb az oktatás, és még a tagvállalatok közötti információcsere is egyszerűbb lesz.
Ugyanez a logika érvényesül az állami kórházak esetében is. Országos szinten gyorsabb lesz az új funkciók bevezetése, és van egy másik szempont is, ez pedig az információbiztonság. Az egészségügyi szolgáltatóknál rengeteg adat, ráadásul fokozottan védendő egészségügyi adat keletkezik és tárolódik. Az adatbiztonságról folyamatosan gondoskodni kell, az előírásoknak való megfelelőséget auditálni szükséges. Nyilvánvaló, hogy ez sokkal egyszerűbb, gyorsabb egyetlen rendszer esetében, mintha 8-10 különböző rendszert kellene ellenőrizni.
– Ügyviteli rendszereket lecserélni sehol nem egyszerű. Hogyan tervezik megoldani, hogy a lehető legkevesebb zökkenővel járjon az e-MedSolution bevezetése, milyen szempontok lesznek az elsődlegesek?
– Számunkra a betegbiztonság az első. Nagyon óvatosak vagyunk az olyan medikai folyamatokkal kapcsolatban, amikor például műtét közben kell visszakapni egy laboreredményt – ilyenkor percek is számíthatnak. Az ügyviteli-adminisztratív folyamatok esetében igyekszünk figyelembe venni az igényeket, de az biztos, hogy mindenkinek kompromisszumokat kell kötnie – a betegbiztonság kivételével, ott nincs kompromisszum. Attól nem félek, hogy a dolgozók nem tudják majd gyorsan elsajátítani az új rendszer használatát. Az átállást úgy bonyolítjuk le, hogy az számukra is minél könnyebb legyen: oktatásokat szervezünk, és kezdetben megerősített támogatással készülünk.
– Ha már az adatok szóba kerültek, az egészségügyi adatok a nemzeti adatvagyon egyik legfontosabb részét alkothatnák. Hogyan tervezik ezt hasznosítani?
– A szakmapolitika fontos célja, hogy az EESZT-be felkerülő adatok minősége és feldolgozhatósága folyamatosan javuljon. Ha ez megvalósul, és tiszta, strukturált, naprakész adatokból tudunk elemzéseket készíteni, annak haszna ma még szinte beláthatatlan. Optimalizálhatjuk a folyamatokat, javíthatjuk a betegellátást, megalapozottabb döntések születhetnek a gyógyítási folyamatok során. Mindezeken túl óriási lökést kaphat a kutatás, jobban vizsgálhatóvá válnak a különféle betegségcsoportok, régiók vagy akár demográfiai jellemzők is. Ez a munka már megkezdődött, folyik például a betegségregiszterek létrehozása, de ennek felgyorsítása a következő időszak egyik nagy feladata lesz.
– Mi a helyzet az egészségügyi digitalizációnak egy további ágával, a magánszemélyek kiszolgálásával? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az EgészségAblak mobilapp?
– Az állampolgároktól kapott visszajelzések és a szakmai elismerések alapján nagyon népszerű termékünk az EgészségAblak. 3,4 millió letöltése van, könnyen kezelhető, ügyfélbarát, és ahogyan az eddigi fejlesztések során, úgy a jövőben is arra törekszünk, hogy olyan funkciókkal bővítsük, amelyek valóban megkönnyítik az állampolgárok, a páciensek életét, és támogatják őket az egészségügyi ellátások során.
Ha megnézzük, rövid idő alatt nagyon hosszú utat járt be az applikáció fejlődése a digitális Covid-igazolványoktól a legutóbbi betegelégedettségi visszajelzésekig. Arra törekszünk, hogy digitálisan lefedjük és ezáltal átláthatóbbá tegyük a teljes betegéletutat attól a pillanattól, hogy időpontot foglalunk egy szakrendelésre egészen addig, hogy értékelhetjük az ott kapott egészségügyi ellátást, ezzel is támogatva a lakosság egészségtudatosságát.
A legnépszerűbb funkciók között szerepel az egészségügyi dokumentumok letöltése, az eReceptek kiváltása QR-kóddal, de egyre többen használják az alkalmazásban elérhető időpontfoglalást is, amelynek révén bármikor (akár éjszaka is) foglalhatunk időpontot a járóbeteg szakrendelésekre.
– Hogyan tervezik továbbfejleszteni, és hogyan fog kapcsolódni az alkalmazás a DÁP-apphoz?
– Az applikáció továbbfejlesztése a szakpolitika iránymutatása alapján, valamint a tapasztalatok figyelembevételével történik. Az idei év végétől a DÁP-pal történő összehangolás kerül fókuszba, ami a bejelentkezés és a felhasználói felületek egységes megjelenését jelenti majd. A DÁP-összehangolást követően a jövő évben pedig arra fordítunk kiemelt figyelmet, hogy a digitális egészségügy eddigi fejlesztései – mint például a már említett strukturált egészségügyi dokumentumok – a páciensek számára is hozzáadott értékkel jelenjenek meg az EgészségAblak alkalmazás új funkciói között.”
Forrás:
Egységes rendszerek, egységes adatok; Schopp Attila; IT Business; 2024. november 25.
