„A Bizottság előterjesztette az európai szemeszter őszi csomagját. Ez az első ilyen dokumentumcsomag azóta, hogy 2024 áprilisában hatályba lépett az EU új gazdasági kormányzási keretének ambiciózus és átfogó reformja. Ez kulcsfontosságú lépés a reform célkitűzéseinek megvalósításában, amelyek célja a keret egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele, valamint a nemzeti felelősségvállalás megerősítése.
Az új keret támogatja a tagállamokat a makrogazdasági stabilitás, a növekedés és a költségvetési fenntarthatóság megvalósításában, ami kritikus fontosságú az EU gazdasági ereje szempontjából napjaink kihívásokkal teli globális környezetében. Ösztönzi továbbá azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek megteremtik a hosszú távú gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés alapjait. Végső soron hozzájárul a reziliensebb, méltányosabb, versenyképesebb és biztonságosabb uniós gazdaság kiépítéséhez, ami a polgárok javát szolgálja.
Az európai szemeszter őszi csomagjának megjelenése egybeesik azzal, hogy az EU gazdasága a tartós stagnálás után visszatér a szerény növekedéshez. Ami a jövőbeli kilátásokat illeti, miközben a tagállamok szükség szerint költségvetési kiigazítást hajtanak végre, a közberuházások 2025-ben várhatóan szinte valamennyi tagállamban növekedni fognak, amihez számos tagállamban jelentősen hozzájárul a Next Generation EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből, illetve az egyéb uniós forrásokból származó finanszírozás.
Az egyszerűbb szabályok figyelembe veszik a különböző költségvetési kihívásokat
Az új gazdasági kormányzási keret egyszerűbb és átláthatóbb költségvetési szabályokat vezet be. Egyetlen operatív mutatót alkalmaz, nevezetesen a tagállam többéves nettó kiadási pályáját, ami megkönnyíti a megfelelés nyomon követését. A keret az egyes tagállamok egyedi költségvetési helyzetéhez igazított kockázatalapú felügyeletet is bevezet, és lehetővé teszi a fokozatosabb költségvetési kiigazítást, amennyiben azt konkrét reformok és beruházások támasztják alá.
Az új keret lehetővé teszi a Covid19-világjárvány és az azt követő energiaválság nyomán jelentősen megemelkedett államadósság szintjének fokozatos és realisztikus csökkentését. A rendezett államháztartás a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható gazdasági növekedés előfeltétele.
A növekedést ösztönző reformok és beruházások előmozdítása
Az új keret értelmében minden tagállam belefoglal középtávú tervébe olyan reformokat és beruházásokat, amelyek kezelik a közös uniós prioritásokat és az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat. A kezelendő területek közé tartozik a zöld és digitális átállás, a társadalmi és gazdasági reziliencia, az energiabiztonság és a védelmi képességek kiépítése.
A középtávú tervek értékelése
A középtávú tervek képezik az új gazdasági kormányzási keret alappillérét. A költségvetési, reform- és beruházási célkitűzések egyetlen középtávú tervbe történő integrálása koherens és egyszerűsített folyamatot eredményez.
A Bizottság az eddig benyújtott 22 terv közül 21 terv értékelését már lezárta.
A Bizottság értékelése szerint e 21 terv közül 20 megfelel az új keret követelményeinek, és hiteles költségvetési pályát határoz meg annak biztosítása érdekében, hogy az érintett tagállam adósságszintje fenntartható csökkenő pályára kerüljön vagy prudens szinten maradjon. Ez a következő tagállamokra igaz: Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. E tagállamok esetében a Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács hagyja jóvá az érintett tervekben foglalt nettó kiadási pályát. Hollandia esetében a Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács a Bizottság által júniusban továbbított technikai információval összhangban álló nettó kiadási pályára tegyen ajánlást.
Magyarország középtávú tervének bizottsági értékelése még folyamatban van.
A Bizottság által kedvezően értékelt 20 középtávú terv közül öt esetében a nettó kiadási pálya a kiigazítási időszak négyről hét évre történő meghosszabbításán alapul. A meghosszabbítást a tervekben szereplő reform- és beruházási kötelezettségvállalások támasztják alá. A Bizottság mind az öt esetben úgy értékelte, hogy a tervekben szereplő intézkedések megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek indokolják a meghosszabbítást. Finnország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Románia középtávú terve tartozik ide.
A 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatok értékelése
A Bizottság értékelte továbbá 17 euróövezeti tagállam 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát, és megvizsgálta, hogy egy-egy költségvetési terv megfelelő első lépést jelent-e az adott középtávú terv végrehajtásához.
A költségvetésiterv-javaslatok Bizottság általi értékelése a 2024–2025-ös nettó kiadásnövekedésre összpontosít, értékelve, hogy a nettó kiadások meghaladják-e a tagállamok középtávú terveiben meghatározott felső határokat, feltéve, hogy rendelkezésre áll ilyen terv, és az megfelel az új keretnek.
Nyolc euróövezeti tagállam megfelel a költségvetési ajánlásoknak, míg hét nem felel meg teljes mértékben, egy nem felel meg, egy esetében pedig fennáll a meg nem felelés kockázata:
- Görögország, Ciprus, Lettország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Horvátország és Franciaország az értékelés szerint megfelel az ajánlásoknak, mivel nettó kiadásaik az előrejelzések szerint a felső határokon belül lesznek.
- Észtország, Németország, Finnország és Írország az értékelés szerint nem felel meg teljes mértékben az ajánlásoknak, mivel éves (Finnország, Írország) és/vagy kumulált (Észtország, Németország, Írország) nettó kiadásaik az előrejelzések szerint meghaladják a vonatkozó felső határokat.
- Luxemburg, Málta és Portugália az értékelés szerint nem felel meg teljes mértékben az ajánlásnak: bár nettó kiadásaik az előrejelzések szerint a felső határokon belül maradnak, a Tanács ajánlásával ellentétben 2024–2025 telére nem szüntetik meg fokozatosan a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
- Hollandia az értékelés szerint nem felel meg az ajánlásnak, mivel nettó kiadásai az előrejelzések szerint meghaladják a felső határokat.
- Litvánia esetében az értékelés szerint fennáll a kockázat, hogy nem felel meg az ajánlásnak, mivel a nettó kiadások az előrejelzések szerint meghaladják azt a mértéket, amelyet a Bizottság megfelelő első lépésnek tekintene az új gazdasági kormányzási keret végrehajtása felé.
A túlzotthiány-eljárás következő lépései
A túlzotthiány-eljárás a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett „korrekciós ága”.
Az őszi csomag ismerteti a Bizottság által a túlzotthiány-eljárás hatálya alá tartozó nyolc tagállam (Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia) számára megfogalmazott ajánlásokat a túlzott hiány megszüntetését célzó többéves nettó kiadási pályára vonatkozóan.
E tagállamok többsége esetében a korrekciós pálya az adott tagállam által a középtávú tervében meghatározott nettó kiadási pályán alapul. Ez összhangban van azzal, hogy az új gazdasági kormányzási keret nagy hangsúlyt fektet a költségvetési kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti felelősségvállalásra.
Amennyiben nem áll rendelkezésre valamelyik terv vagy nem készült még el a középtávú tervre vonatkozó ajánlás, mint Belgium és Magyarország esetében, a túlzotthiány-eljárás keretében elfogadott ajánlásban szereplő korrekciós pálya a Bizottság által kiadott, a legfrissebb adatok alapján aktualizált négyéves referenciapályán alapul.
A csomag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést is tartalmaz Ausztriára és Finnországra vonatkozóan, amely értékeli, hogy e tagállamok megfelelnek-e a hiánykritériumnak.
Ausztria 2024-re vonatkozóan a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó tervezett hiányról számolt be, és a Bizottság előrejelzése szerint – változatlan politikát feltételezve – 2025-ben és 2026-ban sem várható, hogy a hiány a referenciaérték alá csökkenne. A Bizottság ezért mérlegeli, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak annak megállapítására, hogy Ausztriában túlzott hiány áll fenn. Az osztrák hatóságok jelezték, hogy meg kívánják hozni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hiány 2025-ben 3% alá csökkenjen. A Bizottság készen áll az új intézkedések értékelésére azt követően, hogy a kormány hivatalosan megállapodott ezekről, és amennyiben ezeket kellően részletezi.
Finnország esetében, amely 2024-re vonatkozóan szintén a GDP 3%-át meghaladó tervezett hiányról számolt be, a Bizottság nem szándékozik javasolni a túlzotthiány-eljárás megindítását, mivel az előrejelzések szerint a hiány 2025-től további szakpolitikai intézkedések nélkül is a referenciaérték alá csökken.
A kiigazítási programot követő felügyeleti jelentések
A Bizottság a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentésekben értékeli a pénzügyi támogatási programokban részesült tagállamok (Ciprus, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetét, elsősorban a törlesztési képességre összpontosítva. A jelentések következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes visszafizetni adósságát.
Következő lépések
A Tanács és az eurócsoport most megvitatja az európai szemeszter őszi költségvetési csomagjában bemutatott elemeket.
Miután a Tanács jóváhagyja a középtávú terveket, a Bizottság nyomon fogja követni, hogy a tagállamok a terv által lefedett teljes időszakban tiszteletben tartják-e a tervekben foglalt kötelezettségvállalásokat. A tagállamok éves eredményjelentések benyújtásával fogják elősegíteni a hatékonyabb nyomon követést és végrehajtást.
A Bizottság az elkövetkező hetekben előterjeszti az európai szemeszter őszi csomagjának második részét, amely az éves fenntartható növekedési stratégiát, az euróövezetre vonatkozó ajánlást, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, valamint az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslatot foglalja magában.
További információk
Kérdések és válaszok az európai szemeszter 2024. őszi költségvetési csomagjával kapcsolatban
Az európai szemeszter 2024. őszi csomagja – dokumentumok
2024. őszi gazdasági előrejelzés
Kérdések és válaszok az új gazdasági kormányzási keretről
Idézet(ek)
„Új gazdasági kormányzásunk eredményes. A Bizottság értékelte 22 tagállam középtávú tervét, amelyek már az új keretnek megfelelően készültek. E tervek hozzá fognak járulni az államháztartás fenntarthatóságához, és elő fogják mozdítani a fenntartható és inkluzív növekedést. Az uniós gazdaság talpra állásával párhuzamosan biztosítanunk kell, hogy az a jövőben is versenyképes maradjon, és képes legyen megbirkózni a globális kihívásokkal. A középtávú tervekkel minden tagállam felelősséget vállal azért, hogy a következő években olyan koherens szakpolitikákat érvényesítsen, amelyek a fokozatos költségvetési kiigazításon, a kiemelt közberuházásokon és a növekedésösztönző reformokon alapulnak. A tervek tehát érvényre juttatják a gazdasági és társadalmi reziliencia megerősítésére, a zöld és digitális átállás előmozdítására, valamint Európa biztonsági kapacitásának megerősítésére irányuló közös uniós prioritásokat. Az elfogadott tervek alapján támogatni fogjuk a tagállamokat azok végrehajtásában, és az európai szemeszter keretében folyamatosan nyomon fogjuk követni az előrehaladást.” – Valdis Dombrovskis, Executive Vice-President for an Economy that Works for People
„Az idei őszi csomag fontos lépést jelent az új gazdasági kormányzási keret végrehajtásában. A tagállamok középtávú tervei a költségvetési fenntarthatósághoz és a növekedéshez vezető hiteles ütemterveknek tekinthetők. A túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok esetében a költségvetési kiigazítási pályák képezik a túlzotthiány-eljárás keretében megfogalmazott ajánlások alapját is, megerősítve költségvetési szabályaink koherenciáját és az azokkal kapcsolatos felelősségvállalást. A 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatok azt mutatják, hogy – összhangban az új szabályokkal – a konszolidáció nem a beruházások kárára történik. Ugyanakkor továbbra is agilisnak kell maradnunk, és készen kell állnunk a váratlan sokkhatásokra való reagálásra. Az új gazdasági kormányzási szabályok keretében az európai gazdaságnak meg kell erősítenie versenyképességét és biztonságát a geopolitikai bizonytalanság kezelése érdekében.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos”
Forrás:
Európai szemeszter: az új gazdasági kormányzási keret szerinti első őszi csomag felvázolja a rendezett államháztartáshoz és a fenntartható és inkluzív növekedéshez vezető utat; Európai Bizottság; 2024. november 26.
© 2024 eGov Hírlevél.