„A politikai döntéshozók egyre inkább figyelembe veszik a hálózati hatásokat az iparpolitikák kialakításakor, de az adatok elérhetősége miatt a bizonyítékok korlátozottak. Az észt hozzáadottértékadó-adatokkal összevetett adminisztratív nyilvántartások egyedülálló kombinációjának köszönhetően, amelyek az ország vevő-eladó tranzakcióinak kvázi-univerzumát írják le, ez a tanulmány az észt vállalati szintű termelési hálózat szerkezetét vizsgálja. Az iparpolitika tervezése szempontjából három kulcsfontosságú felismerésre jutottak a szerzők.
Először is, néhány „szupersztár” cég nagyon központi helyet foglal el, ugyanakkor ezek nagyobb, régebbiek, termelékenyebbek, nagyobb valószínűséggel exportálnak és importálnak, mint a többi cég, ami megalapozza a hálózatnak az összesített termelékenység magyarázatában játszott kritikus szerepét.
Másodszor, a cégek központisága az életkorukkal együtt nő, még akkor is, ha a méretet kontrolláljuk, ami arra utal, hogy az iparpolitika a hálózati dimenziót célozhatja a cégek növekedésének támogatása érdekében.
Harmadszor, ez a tanulmány újszerű, adatvezérelt megközelítést javasol az iparpolitika számára, ahol az ágazatok helyett az egymással kereskedő cégek közösségei jelentenék a beavatkozás releváns egységét.”
Forrás:
Estonia’s firm-level production network : Lessons for industrial policy ; Chiara Criscuolo és munkatársai; OECD Science, Technology and Industry Working Papers, OECD; No. 2024/13; DOI: 10.1787/e0f18b9c-en; 2024. december 20.
