„…Egyértelmű, hogy a geotermikus energia szélesebb körű alkalmazása erősítheti a hazai energiabiztonságot és hozzájárulhat a légkör védelméhez. Ugyanakkor az iparág számos speciális kihívást is magában rejt. A geotermia a hazai földtani adottságok mellett is technológiaintenzív, a költségek nagy része pedig a fúrással összefüggésben keletkezik, amelynek eredménye sokszor bizonytalan. A stratégiai és szabályozási környezetnek többek között a fenti kihívásokra is reagálnia kell. Az ÁSZ elemzése ezért arra kereste a választ, hogy ez mennyiben valósult meg. Az elemzés áttekintette a geotermikus kutatás, kitermelés és energiahasznosítás hazai szabályozási és finanszírozási környezetét. Mivel a geotermia hasznosítása komplex energiapiaci, energiapolitikai feltételrendszerbe ágyazódik, ezért normatív értékelés helyett az elemzés inkább olyan problématérképet nyújt, amelynek mentén a szak- és közpolitikai gondolkodás új lendületet vehet.
…
Indokolt volt a stratégiai környezet megújítása
A geotermikus energia hasznosítása egy vertikumon keresztül valósul meg, ezért ennek minden elemét – egy stratégia mentén – egységes szemléletben indokolt szabályozni. A Nemzeti Energia-stratégiában a geotermikus energia részarányának növelésére vonatkozó, 2020-ra megfogalmazott célkitűzés nem teljesült. A cél elérését hátráltathatta, hogy a kapcsolódó stratégiai dokumentumok tartalmi és szemléleti értelemben sem voltak összehangoltak. Fontos előrelépés, hogy a Kormány 2024. októberében elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A Bányatörvény 2022. évi módosítása a később a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció által is beazonosított kihívások figyelembevételével született, ugyanakkor célszerűbb lett volna, ha a bányatörvény módosítását megelőzi a nyilvános stratégia elfogadása.
…
A termálvíz visszasajtolása fejlesztendő
A geotermikus energia felhasználása abban az esetben tekinthető megújuló energiaforrásnak, ha a felszínre hozott termálvizet a vízadó rétegekbe visszajuttatják. Az, hogy ez valós ökológiai szükséglet, mutatja a vízszint depresszió mértéke is: Négy és fél évtized alatt a monitoring kutak 89%-a vízszintsüllyedést mutat. Az utoljára mért vízszint átlagosan 8,6%-kal volt alacsonyabb az első alkalommal mért vízszintnél. Ugyanakkor a visszasajtolás feltételei Magyarországon nem optimálisak, jelenleg a kutak körülbelül 8%-ra jut visszasajtoló kút.A 2023-ban hatályba lépett törvényi szabály a földtani lehetőségek figyelembevétele mellett általános érvénnyel előírja az energetikai célú kitermelők számára a visszasajtolás kötelezettségét. A mezőgazdasági célú kutakra ez a kötelezettség azonban nem terjed ki. Az Európai Uniós szabályok alapján ugyanakkor 2027-től már teljeskörűen biztosítani kellene a termálvizek visszasajtolását. A kutak kifúrása és üzemeltetése jelentős költséget jelentene, amely egyes szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban lehetetlenítené el a geotermia alkalmazását. Jelenleg nem ismert a magyar állam stratégiája ezen kihívás kezelésére: Magyarország támogatást nyújt a visszasajtoló kutak kifúrása és működtetése érdekében, vagy el kívánja érni azt, hogy ez a kötelezettség ne érintsen bizonyos termálvízhasználókat?…”
Forrás:
A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon – Stratégiai, jogi és pénzügyi feltételrendszer; Nagy Judit, Reinelt Simon Ákos; T/619; Állami Számvevőszék; 2025. január 10. (PDF)
