Skip to main content

Találat: megújuló energia

290 ezer okosmérőt telepítenek Magyarországon

„Több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.On Hungária, a beruházás az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) programjának keretében, a magyar kormány előfinanszírozása mellett folyik. A kormány azért döntött az előfinanszírozás mellett, mert különösen fontosnak tartja, hogy ezek a beruházások minél előbb megvalósuljanak. A program során 20 milliárd forintos keretösszegből telepítenek 290 ezer okosmérőt, ennek több mint felét az E.ON Hungária. Már több mint 6000 megawattnyi napelemes kapacitás termel a magyar hálózatra, a paksi atomerőmű 2000 megawattos...

Részletek

Kimagasló eredményeket ért el Magyarország a megújuló energiaforrások felhasználásában

„A tavalyi évben mérséklődött hazánk energiaimport-függősége és nagy mértékben nőtt a megújuló energiahordozók termelése. A megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége több mint negyedével nőtt, az így előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 14,3%-ra emelkedett - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021. évi előzetes adatok alapján készített energiastatisztikai riportjából. Magyarország továbbra is viszonylag magas import kitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az előzetes adatok alapján a tavalyi évben a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött külső forrásoktól. Az...

Részletek

Megújult energiákkal – tovább bonyolódik Európa energiaellátásának kérdése

„Tovább bonyolódik Európa energiaellátásának kérdése, egyelőre úgy tűnik, hogy az EU a megoldást a megújuló energiák kiaknázásában látja. Az orosz–ukrán háború miatt bevezetett uniós intézkedésekből lassan egy, az Európai Unió és Oroszország között energiaháború növi ki magát. Az EU által bevezetett vagy tervezés alatt álló szankciókra és egyes tagállami döntésekre Oroszország a maga stílusában válaszolt: leállította az energiaexportot több uniós tagállamba is, így Bulgáriába, Lengyelországba és legújabban Finnországba is. Az energiafüggőség csökkentése érdekében a tagállamok rövid távon olyan lépéseket voltak kénytelen tenni, amelyeket korábban...

Részletek

A Microsoft adatközpontjai fűthetik a finn háztartásokat

„Finnország egyik legnagyobb távhőszolgáltatója, a Helsinkit és környékét ellátó Fortum bejelentette, hogy a jövőben részben a Microsoft új finnországi adatközpontjainak maradványhőjét használják majd a hálózathoz csatlakoztatott ingatlanok fűtésére. Két új adatközpontot létesít a következő években a Microsoft Finnországban, melyek száz százalékban megújuló energiával működnek majd - eddig ez egy teljesen hétköznapi CSR-bejelentésnek tűnhet, ám ez esetben az adatközpontok által felhasznált energia még kevesebb része mehet majd kárba, mivel a szerverek által termelt hőmennyiséget jelentős részben visszaforgatják az egyik helyi távhőszolgáltató, a Fortum...

Részletek

A megújuló energiaforrások alapjaiban változtatják meg a villamosenergia-piacot, mondja a MAVIR elnök-vezérigazgatója

„Át kell állnunk arra a működésre, hogy a nagy termelőegységeket megtartva nagyon sok kis termelőt is a hálózatba kapcsoljunk – mondta Biczók András. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az áram-autópályákról, arról, hogy miért jelent feladatot az ország energiaellátásában akár egy téves időjárás-előrejelzés is, és hogy miként is szakadt ketté átmenetileg, néhány órára Európa energiaellátása egyetlen apró hiba miatt januárban Mi a MAVIR feladata? A MAVIR a villamosenergia-értékláncban központi szerepet képvisel. Három engedélyesi területünk...

Részletek

Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság

„A karbonsemleges gazdaságra történő átállást önálló operatív program segítheti Magyarországon a 2021–2027-es uniós ciklusban. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól nagymértékben függő megyéket – Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént – külön is segítenék. A 2021–2027-es uniós ciklusban 51 milliárd euró, a 350-es tervezési árfolyammal számolva 17 850 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ebből 35 milliárd euró, azaz 12 250 milliárd forint az előző fejlesztési időszakokból ismert kohéziós és strukturális források formájában. A következő hét év fejlesztési kereteit meghatározó, társadalmi egyeztetésre bocsátott partnerségi...

Részletek

Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról. I. Az operatív program indokoltsága A globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatóak elszigetelt szakmai válaszok. A Zöld Infrastruktúra...

Részletek

Közösségi energia 2.0 – Energiainnováció Ausztriából

„Európában sok helyen civil közösségek lépnek fel a klímaválság káros hatásai ellen – nemcsak követelik a tiszta, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenetet, hanem maguk is részt vesznek benne. Közösségek, városok és hétköznapi emberek dolgoznak a közösségi tulajdonban lévő megújuló energiáért, zöld munkahelyeket hoznak létre és küzdenek az energiaszegénység ellen. Az ötletektől az online platformig Az egész három baráttal kezdődött - Ulferttel, Norberttel és Peterrel - , akiket mindig is lenyűgözött a megújuló energia és annak jövőbeli potenciálja. 2018 februárjában Ursula csatlakozott...

Részletek

Az Unió helyzete: Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban

„Melyek a Bizottság javaslatának legfontosabb elemei és mik a következő lépések? A Bizottság ma bemutatta 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervét, amely a következőkből áll: közlemény a 2030-ra vonatkozó európai éghajlatvédelmi törekvés fokozásáról; kísérő hatásvizsgálat; a nemzeti energia- és klímatervek egész EU-ra kiterjedő értékelése; és az európai klímarendelet tervezetének módosított javaslata az új 2030-as kibocsátáscsökkentési célok felvételére. A mai közlemény az egész EU-ra kiterjedően javasolja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 2030-ig történő, 1990-hez képest legalább 55%-os nettó csökkentési célját. E cél segítségével az EU...

Részletek

Az Unió helyzete: a Bizottság fokozza az éghajlatvédelmi törekvéseket és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig

„Az Európai Bizottság ma terjesztette elő arra irányuló tervét, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ez a következő évtizedre vonatkozó éghajlatvédelmi törekvés kiegyensúlyozott pályát teremt az EU számára ahhoz, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új célérték a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások átfogó hatásvizsgálatán alapul, mely alátámasztja, hogy a kitőzött cél reális és megvalósítható. Az éghajlatvédelmi törekvések fokozása az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciáját (COP26) megelőzően egyúttal azt is megerősíti, hogy az EU ezen a területen...

Részletek
Page 1 of 5 1 2 5