„Emlékeznek még az ESBA-ra, az Európai Stratégiai Beruházási Alapra? Az ESBA-t az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport 2015-ben indította el. Az alap az Európai Bizottság akkori elnöke után „Juncker-tervnek” is nevezett európai beruházási terv részét képezte. A fő cél a 2007–2008-as pénzügyi válságot követő beruházási hiány kezelése volt, miután az Unióban mintegy 15%-kal csökkent a teljes beruházási kiadás. Az ESBA 26 milliárd euró összegű uniós költségvetési garanciát nyújtott, emellett az Európai Beruházási Bank (EBB) 7,5 milliárd euró forrást biztosított az infrastruktúra és az innováció támogatására, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésére. A cél az volt, hogy ezzel a közfinanszírozással 500 milliárd euró összegű további beruházást mozgósítsanak. Az uniós számvevők hamarosan megjelenő ellenőrzési jelentésükben feltárják, hogy teljesültek-e az ESBA-val kapcsolatos ígéreteik, és milyen tanulságok vonhatók le ebből.
Az ESBA kiemelt uniós program célja az volt, hogy megkönnyítse a stratégiai beruházások finanszírozását számos uniós szakpolitikai területen, és segítse a kisvállalkozások (kkv) forráshoz jutását. Átfogó célja az volt, hogy az eredeti uniós beruházás 15-szörösének megfelelő, összesen 500 milliárd eurónyi beruházást mozgósítson. Arra számítottak, hogy a 33,5 milliárd eurós összeg 100 milliárd euró összegű finanszírozást fog generálni az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA) részéről. A teljes mozgósított beruházásra vonatkozó célt ezután a további magán- és állami finanszírozást leképező multiplikátor alkalmazásával vélték elérni 2022 végéig.
A program egyik fontos jellemzője az addicionalitás elve volt. Eszerint uniós garanciát olyan projektekhez kell nyújtani, amelyek piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányulnak, és amelyeket ESBA-támogatás nélkül, az EBB, az EBA vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök révén nem vagy nem ugyanolyan mértékben lehetett volna végrehajtani.
Az ESBA működését nem most vizsgáljuk először. 2019-ben már tettünk fel kérdéseket az ESBA teljesítményével kapcsolatban egyik ellenőrzési jelentésünkben, amely részletes értékelést adott arról, hogy az EBB hogyan hajtotta végre az infrastruktúrát és az innovációt támogató beruházásokat. Ennek a jelentésnek az volt a fő tanulsága, hogy jobban alá kell támasztani az ESBA eredményességét.
A márciusban esedékes új ellenőrzési jelentésben számvevőink három dolgot vizsgáltak meg: először, hogy megalapozott megközelítést alakítottak-e ki és alkalmaztak-e a mozgósított beruházások becslésére; másodszor, kellően igazolták-e az ESBA addicionalitását; harmadszor pedig azt, hogy megfelelően nyomon követték-e az ESBA teljesítményét és beszámoltak-e arról. Ezúttal nagyobb hangsúlyt fektettünk annak vizsgálatára, hogy az ESBA kellő addicionalitást biztosít-e a kkv-kat támogató beruházások számára.
Számvevői munkánk során a pénzmozgásokat vizsgáljuk, más szóval azután végezzük ellenőrzéseinket, miután a forrásokat már kifizették vagy felhasználták. Ahhoz tehát, hogy érdemi végső következtetéseket vonhassunk le, el kell telnie egy bizonyos időnek. Az ESBA-ra irányuló új ellenőrzésünk célja, hogy a program 2022 végéig történő végrehajtásának tanulságait levonva javítsa az uniós költségvetési garanciákkal való gondos pénzgazdálkodást – 2022 vége lévén a finanszírozásról való megállapodások határideje és az az időpont, ameddig el kellett érni az 500 milliárd euró mozgósítandó kiegészítő finanszírozással kapcsolatos célt. Ami a jövőt illeti, ajánlásaink hozzájárulhatnak az egyéb, uniós költségvetési garanciát alkalmazó uniós programok – többek között az InvestEU – irányításának javításához is. A jelentést márciusban tesszük közzé honlapunkon, kísérjen minket figyelemmel!”
Forrás:
Stratégiai beruházások: a számvevők levonják a Juncker-terv tanulságait; Európai Számvevőszék (ECA); 2025. január 31.