„
- A csapatok és a fegyverek uniós országok közötti mozgatása továbbra is problémát jelent
- A katonai mobilitás teljes uniós költségvetését 1,7 milliárd eurót, már elkülönítették
- A számvevők célirányosabb uniós fellépést és kiszámíthatóbb finanszírozást szorgalmaznak
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az uniós tagállamok fegyveres erői egyelőre nem mobilizálhatók elég gyorsan az Unió területén. Az Unió katonai mobilitásra vonatkozó legutóbbi cselekvési terve a tervezési hiányosságok miatt vegyes eredményeket ért el, és a végrehajtás útjában továbbra is akadályok állnak. Egyelőre nem sikerült elérni azt a célt, hogy biztosítsák a katonai állomány, a felszerelések és az eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását, rövid reakcióidővel és nagy léptékben az Unió határain belül és azokon túl is.
A védelmi célkitűzések megváltoztak, mivel az európai kontinensen ismét megjelent a nagy intenzitású hadviselés, és az Unió arra törekszik, hogy hatékonyan felkészüljön az esetleges jövőbeli támadásokra. Az uniós katonai mobilitásra vonatkozó politika a 2018. évi első cselekvési terv óta tovább fejlődött. Az Unió 2021–2027-es időszakra szóló költségvetése első alkalommal irányzott elő külön összeget kettős felhasználású (katonai és polgári) közlekedési infrastrukturális projektekre. A gyökeres változást azonban Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja idézte elő, amely nyomán még sürgetőbbé vált az Unió katonai mobilitásával kapcsolatos stratégiai szükséglet. Az Unió 2022 novemberében e sürgető körülmények között tette közzé második cselekvési tervét.
„A katonai mobilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió védelmi képességei megbízhatóak legyenek, és egyértelmű, hogy fel kell gyorsítanunk a felkészülést. Ezt azonban több akadály miatt eddig nem sikerült elérni” – jelentette ki Marek Opioła, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
A csapatok mozgásának megszervezése különböző okokból, például az adminisztratív terhek miatt jelentős késedelmet szenvedhet. A harckocsik például nem mehetnek át az egyik uniós tagállamból a másikba, ha súlyuk meghaladja a közúti közlekedési szabályok által megengedett mértéket. Az uniós országoknak rendes körülmények között jelenleg 45 nappal korábban kell értesítést küldeniük a határokon átnyúló mozgások engedélyezéséhez.
A számvevők megállapították, hogy az Európai Bizottság a második cselekvési terv kidolgozása előtt nem mérte fel alaposan a szükségleteket, ezért nem tudott megbízható becslést adni a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges finanszírozásról. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó összesen 1,7 milliárd eurós uniós katonai mobilitási költségvetés viszonylag szerény, de a tagállamok kedvezően fogadták azt, és úgy vélték, hogy ezzel sikerült egy lépést tenni a helyes irányba. E források gyors rendelkezésre bocsátása határozott politikai jelzés volt az Unió részéről. A kereslet azonban messze meghaladta a kínálatot, így ezt a keretet 2023 végére teljes mértékben felhasználták. Ezután tehát több mint négy évnek kell eltelni ahhoz, hogy újabb uniós források álljanak rendelkezésre a katonai mobilitásra, ami veszélyezteti a finanszírozás stabilitását és kiszámíthatóságát.
Bár a forrásoknak megfelelően célzottaknak kell lenniük ahhoz, hogy hatást fejtsenek ki, a finanszírozandó kettős felhasználású infrastrukturális projektek kiválasztása során mégsem vették kellőképpen figyelembe a geopolitikai és katonai tényezőket. Ezenkívül a projekteket egyesével választották ki, stratégiailag nem mindig a legjobb helyszíneken, a szélesebb perspektíva figyelembevétele nélkül. Az uniós finanszírozású projektek többsége az Unió keleti részén zajlott, az Ukrajna felé vezető déli útvonalon azonban az Unió szinte alig támogatott projekteket. Emellett az Unió által finanszírozandó projektek kiválasztására még az előtt sor került, hogy meghatározták volna a legsürgetőbb prioritásokat.
Az Unión belüli katonai mobilitás irányítási rendszerének összetettsége és széttagoltsága, valamint az egyedüli kapcsolattartó pont hiánya miatt nehéz megállapítani, hogy kinek mi a feladata. Annak érdekében, hogy az Unió előreléphessen, a számvevők javaslata szerint javítani kell az uniós fellépés irányítását és fókuszát, egyúttal kiszámíthatóbbá kell tenni a finanszírozást. Az Unió a katonai mobilitás szűk keresztmetszeteinek enyhítése érdekében jobban kiaknázhatná a polgári közlekedésre szánt jelenlegi uniós forrásokban rejlő lehetőségeket is.
Háttér-információ
Az Európai Unió területi védelméért a tagállamok felelősek, de e téren a NATO is fontos szerepet játszik. 2024 decemberében az Európai Védelmi Ügynökség koordinált éves védelmi szemlét tett közzé, amely szerint az uniós tagállamok 2023-ban közel 280 milliárd eurót költöttek védelemre (ez az összeg 2024-ben valószínűleg 326 milliárd euróra emelkedik), ami jóval meghaladja a katonai mobilitásra fordított uniós kiadásokat. Az uniós finanszírozás mértéke kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az Unió milyen befolyást gyakorolhat a katonai mobilitással kapcsolatos szakpolitikai döntésekre.
Az ellenőrzés középpontjában a 2022–2026-os időszakra vonatkozó uniós második cselekvési terv van: négy fő pillérből áll, melyek a következők: multimodális folyosók és logisztikai csomópontok, szabályozási intézkedések, reziliencia és felkészültség, valamint partnerségek. Az Unió 95 projektet finanszírozott 21 tagállamban. Az Európai Parlament részleges felügyeletet gyakorol az Unión belüli katonai mobilitás felett.
„Az Európai Unió katonai mobilitása: A tervezési hiányosságok és a felmerülő akadályok miatt nem megfelelően haladnak a programok” című, 04/2025. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék honlapján. A Számvevőszék korábban ellenőrzési jelentést tett közzé az uniós védelmi kutatásról, és véleményt adott ki az európai védelmi ipari programról.
Kapcsolódó hivatkozások
”
Forrás:
A katonai mobilitás terén az Európai Unió nem halad elég gyorsan; Európai Számvevőszék (ECA); 2025. február 5.
