„Az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt
Az Európai Bizottság január 29-én mutatta be a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), amelynek célja Európa innovációs képességeinek felélesztése és versenyképességének növelése. Mindezt három fő cselekvési területen kívánja megvalósítani; az innovációs lemaradás csökkentése, a dekarbonizáció és az európai biztonság növelése. A megvalósítást az egyszerűsítés, az egységes piac akadályainak csökkentése, a beruházás- és kockázatitőke-mozgósítás, a készségfejlesztés és munkahelyteremtés, valamint a versenyképességi alap koordinációs eszköztárral tervezi a Bizottság.
A dokumentum kezdésképp igyekszik lefesteni a helyzetképet, amely a megszokottakhoz képest kijózanítóan őszinte – úgy tűnik, hogy a Draghi- és a Letta-féle jelentések az EU önértékelését a realista irányba terelték: az EU lemaradt az Egyesült Államok mögött az előrehaladott technológiák terén, miközben Kína több ágazatban is vezető pozícióba került. Ez ráerősít Mario Draghi tavalyi figyelmeztetésére; „ha Európa elfogadja a kézben tartott, fokozatos gazdasági hanyatlást, akkor egy ‘lassú agóniára’ kárhoztatja önmagát.”
Előzmények
Tény, hogy az Európai Unió versenyképessége az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerül: nemcsak a nemzetközi piacokon való helytállás múlik rajta, hanem az is, hogy Európa a jövőben is vonzó befektetési és innovációs központ maradjon (vagy inkább azzá váljon). Ennek a gondolatnak a jegyében a 2024-es magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célja volt, hogy az Európai Tanács elfogadja a Budapesti nyilatkozatot, amely a szabályozási teher csökkentése, a belső piac további erősítése és az innováció ösztönzése mellett foglal állást. Erre a nyilatkozatra építve dolgozta ki az Európai Bizottság a Versenyképességi Iránytű keretrendszerét, amely fontos lépés az EU versenyképességi stratégiája irányába, meghatározva a gazdasági növekedés és fejlesztés főbb területeit. Kiemelten foglalkozik a digitális átállással, a zöld átmenettel, az ipari rezilienciával, valamint az egységes piac lehetőségeinek jobb kihasználásával. Mindehhez érkezni fog a finanszírozás is: az egyszerűsítési erőfeszítés központi eleme egy új Európai Versenyképességi Alapra vonatkozó javaslat lesz a 2028–2034-es uniós költségvetésben.
A jelenlegi Európa-politikai környezetben a vezérlő elv a biztonság és a versenyképesség. Míg 2025 első felében a lengyel elnökség a biztonságot helyezi fókuszba valamennyi prioritása mentén (a versenyképességet főként az agrárszektor fenntarthatósága és biztonsága tekintetében emeli ki), addig Ursula von der Leyen második Bizottsága a növekedés és befektetési Bizottságának fémjelzi önmagát, amelynek középpontjában a versenyképesség áll.
Kutatásfinanszírozás
Miközben korábbi dokumentumokban a kutatás és az innováció kapott központi szerepet, a Versenyképességi Iránytű inkább az innovációt helyezi előtérbe, és a kutatást elsősorban a versenyképesség szolgálatába állítja. A kutatás leginkább az első pillérben kap szerepet, ahol főként az alkalmazott kutatásra fókuszálnak, és kevésbé ismerik el a diszruptív technológiák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen alapkutatások, illetve az alulról szerveződő kutatói kezdeményezések jelentőségét. Ezt több bírálat is érte, hiszen az igazi innováció és kreatív megoldások eléréséhez a kutatás és innováció teljes spektrumában – a különböző szinteken és a különböző tudományterületek együttműködésével – szükséges dolgozni. Ha kizárólag az alkalmazott kutatásra és a technológiai versenyképességre összpontosítunk, az veszélyeztetheti Európa képességét, hogy átfogó módon újítson a rendszerszintű kihívások terén, s ezzel alááshatja az európai innováció minőségét és lehetőségeit.
A kutatásfinanszírozás terén az egyik legfontosabb vállalás az Európai Kutatási Térségről szóló jogszabály (European Research Area Act) bevezetése, amelynek célja, hogy a kutatás-fejlesztési (R&D) beruházásokat a GDP 3%-ára növelje. Az innovációs folyamat felgyorsítására az Európai Innovációs Tanács kezdeményezései folytatódnak, különös tekintettel a kockázatvállalás fokozására – inspirációként az amerikai DARPA-modell szolgál, ahogy arra Draghi is utalt a jelentésében. A Bizottság egyértelműen látja, hogy a globális versenyben Európának nemcsak ötletekre, hanem az ezekből létrejövő piacvezető technológiákra is szüksége van. A kockázati tőke hozzáférhetőségének javítása, az egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése, valamint az új technológiai infrastruktúra kiépítése mind ebbe az irányba mutatnak.
Digitalizáció
A digitalizáció az EU egyik meghatározó prioritása, hiszen a következő évtizedben a globális gazdasági növekedés 70%-át digitális technológiák hajtják majd, nem csoda, hogy a 2021-ban közzétett Digitális Iránytű után a versenyképességi iránytűnek is központi eleme. A digitális fejlődést az innovációs ökoszisztéma ösztönzése részeként tárgyalja az Iránytű.
Az Európai Bizottság új kezdeményezéseket indít az innovációs ökoszisztéma támogatására, különös tekintettel a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Ennek részeként létrehozzák az AI Factories hálózatát, amely kifejezetten startupok és kutatók számára biztosít fejlett infrastruktúrát és számítási kapacitást az AI-alapú megoldások kidolgozásához. Ezzel párhuzamosan az EU egy új szintre emeli az AI fejlesztését az AI Gigafactory-k kiépítésével, amelyek célja a nagyméretű mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésének és tréningezésének elősegítése. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy Európa versenyképes maradjon a globális AI-versenyben, miközben támogatják az innovációt és a technológiai önállóságot.
Az Apply AI Stratégia megalkotását is célozza, hogy a mesterséges intelligenciát a stratégiai iparágakban, például az autóiparban, az energiatermelésben, a robotikában és a pénzügyi szektorban még inkább elterjessze. Az EU kifejezetten az AI-alapú ipari alkalmazások elterjedésének gyorsítását tűzte ki célul, miközben az infrastruktúra fejlesztésére is hangsúlyt fektet. A nagysebességű optikai hálózatok, a felhőszolgáltatások, a 6G fejlesztések és az EuroHPC szuperszámítógépek hálózatának kiépítése mind ezt a célt szolgálják. Az EU új törvényjavaslattal is készül a dokumetnum szerint: a Felhő- és AI Fejlesztés Jogszabály (Cloud and AI Development Act) célja, hogy az AI fejlesztéseket nagyléptékben támogassa, és Európát globális szinten is versenyképessé tegye a mesterséges intelligencia területén.
A digitális infrastruktúra megerősítésével párhuzamosan az EU célja az is, hogy az egységes digitális piac akadályait lebontsa. Ez magában foglalja az interoperabilitás javítását olyan területeken, mint az e-számlázás, az e-aláírás vagy a digitális termékútlevél bevezetése. Az Unió felismerte, hogy a digitalizáció nem csupán a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is előnyt jelenthet, ezért egyszerűsíteni kívánja az adminisztrációs terheket, hogy minél többen élhessenek a digitális lehetőségekkel.
Kritikus nyersanyagok: csökkentett függőség, növekvő ellenállóképesség
A modern ipar egyik legnagyobb kihívása a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása. Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytűje szerint ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem az ipar versenyképességének és az ellátási láncok ellenállóképességének kulcsa. A dokumentum egyértelművé teszi: ha Európa nem csökkenti függőségét az egyetlen vagy erősen koncentrált szállítóktól, akkor kiszolgáltatott marad olyan területeken, mint a fejlett tiszta technológiák, a digitális infrastruktúra és a félvezetők. A probléma kezelésére a Bizottság több pillérre épülő stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy Európa függetlenebb, fenntarthatóbb és biztonságosabb nyersanyagellátási rendszert alakítson ki, összhangban a Kritikus Nyersanyagokról szóló jogszabállyal. Az új intézkedések célja, hogy az EU ne csak passzív résztvevője legyen a globális nyersanyagpiacnak, hanem aktív formálója is, hiszen a következő évtizedekben a kritikus nyersanyagokért folytatott verseny kulcsszerepet játszik majd az iparpolitikai döntésekben.
Hazai termelés és újrahasznosítás: a belső források kiaknázása
Az EU egyik legfőbb célja, hogy növelje a bányászat, a feldolgozás és az újrahasznosítás kapacitásait saját határain belül. Jelenleg az unió jelentős mértékben importál olyan alapvető nyersanyagokat, mint a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a zöld és digitális átálláshoz. Az ellátási láncok kockázatainak csökkentése érdekében az EU célzott pénzügyi támogatásokat és kutatás-fejlesztési beruházásokat tervez, hogy új technológiák segítségével fenntarthatóbb és hatékonyabb bányászati és újrahasznosítási folyamatokat vezessen be.
Stratégiai készletek: felkészülés az ellátási sokkokra
A globális ellátási láncok egyre instabilabbak, ezt pedig az elmúlt évek válságai is egyértelművé tették. Az EU ennek kezelésére stratégiai készletek létrehozását tervezi, amelyek az ipari és energiaágazatok számára biztosítanak stabil ellátást kritikus nyersanyagokból. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a gazdaság kevésbé legyen kiszolgáltatva a geopolitikai feszültségeknek és a piaci ingadozásoknak.
Ellátási lánc diverzifikációja és nemzetközi együttműködés
Az EU nem csupán belső forrásaira támaszkodik, hanem aktívan dolgozik a beszállítói kapcsolatok szélesítésén is. A Critical Raw Materials Act célja, hogy Európa csökkentse egyoldalú függőségét a világ egyes régióitól, és megbízhatóbb, fenntarthatóbb nyersanyagbeszerzési rendszert építsen ki. Ennek részeként az EU egy közös beszerzési platformot kíván létrehozni, lehetővé téve, hogy az iparág közösen, összehangolt módon szerezze be a kritikus nyersanyagokat, így növelve az ellátás stabilitását és csökkentve a költségeket.
Védelem a tisztességtelen verseny ellen
Az EU nemcsak a saját ellátási rendszerének megerősítésére összpontosít, hanem a piacvédelemre is. A Bizottság szigorúan érvényesíteni kívánja a kereskedelmi védintézkedéseket, hogy megakadályozza az állami támogatásokkal mesterségesen alacsony áron piacra dobott nyersanyagok dömpingjét.
Az Iránytű időben érkezett arra, hogy megalapozza a 2025. február 11-én bemutatandó 2025-ös munkaprogramját az Európai Bizottságnak, valamint az „Út a következő többéves pénzügyi kerethez” című tervét.
A Bizottság zászlójára tűzte, hogy csökkenteni szeretné a bürokráciát. Mindez megjelenik a versenyképességi iránytűben is, azonban olyan aggály is napvilágot látott, hogy a kis- és középvállalatokra vonatkozóan javasolt jelentéstételi követelmények csökkentése alááshatja az ellátási lánc átláthatóságát.
Az Iránytűben túlsúlyban van a gazdasági növekedés és a vállalati érdekek előtérbe helyezése, ami háttérbe szoríthatja a szociális vagy környezeti elvárásokat. Így a legtöbb aggály a környezetvédelmi célok csorbulása körül jelent meg a versenyképesség növelése érdekében. A környezeti fenntarthatóság fontos szempont, sőt úgy tekintünk rá, mint a jövő záloga. Azonban látszik, hogy az Európai Bizottság a versenyképességi iránytűvel is amellett foglal állást, hogy ha az eddigi zöld szemléletet a versenyképességgel összevetjük, utóbbi felé húz a mérleg nyelve.”
Forrás:
Ideje cselekedni: kutatás a versenyképesség szolgálatában?; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 4.
