Skip to main content

Találat: Európa-politika

Erasmus+ program – az Európai Unió Tanácsának álláspontja

„A Tanács megállapodott a 2028–2034-es időszakra szóló Erasmus+ programról szóló rendeletre vonatkozó álláspontjáról. E megállapodás egyrészt biztosítja, hogy a rendelet építsen a jelenlegi Erasmus+ program erősségeire, másrészt kulcsfontosságú első lépést jelent az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra való felkészülésben. Az Erasmus+ az Uniónak az oktatást, a képzést, a fiatalokat és a sportot támogató vezérprogramja, amely az elmúlt négy évtizedben több mint 16 millió ember életét változtatta meg. „A most létrejött megállapodás fontos mérföldkő az Erasmus+ jövője szempontjából. A tanácsi megbízás megerősíti a tagállamok...

Read more

RRF-pénzek az utolsó kanyarban – Hazahozható-e még Magyarország helyreállítási forrása?

„Magyarország előtt rendkívül szűk időablak áll az uniós helyreállítási források megszerzésére. Magyar Péter új miniszterelnök politikai ígérete szerint még idén haza kell hozni a befagyasztott EU-s pénzeket, az RRF esetében azonban nem elég a brüsszeli politikai nyitás: teljesített mérföldkövekre, lezárt beruházásokra, hiteles bizonyítékokra és gyors tervmódosításra van szükség. A kérdés ezért ma már nem pusztán az, hogy Brüsszel akar-e megállapodni Magyarországgal, hanem az is, hogy a 2026-os határidők között technikailag maradt-e még elég idő a pénzek lehívására. Magyar Péter 2026. május 9-én...

Read more

Fegyelem vagy ambíció? Az uniós költségvetés körüli politikai törésvonalak a következő ciklusban

„Az uniós költségvetés körüli politikai törésvonalak a következő ciklusban A Bizottság és a Parlament álláspontja közötti különbségek az európai integráció irányáról is árulkodnak. Az Európai Parlament április 15-én tette közzé az Európai Unió 2028–2034-es időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslatát, amelyről április 27-én fognak szavazni. A dokumentum még nem tekinthető véglegesnek, de feltárja az Európai Parlament által lényegesnek tartott prioritásokat. Ha a Bizottság és az Európai Parlament javaslatait összehasonlítjuk, látható, hogy két intézmény nemcsak a számokban nem ért egyet, hanem mélyebb, az...

Read more

Átrendeződő uniós források – Ki nyer és ki veszít a 2028 utáni költségvetési korszakban?

„Ki nyer és ki veszít a 2028 utáni költségvetési korszakban? A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) az Európai Unió költségvetési rendszerének átfogó átalakítását jelzi: a mintegy 1,8–2 billió eurós keretben a kohéziós logika helyét egyre inkább a versenyképességi fókusz veszi át, különösen az olyan közvetlen források és új eszközök, mint az Európai Versenyképességi Alap révén. A forráselosztás egyre inkább teljesítmény- és kiválóságalapúvá válik, ami a jelenlegi adatok szerint – ahol a közvetlen uniós támogatások 65–70%-a a fejlettebb nyugat-európai régiókban koncentrálódik – tovább...

Read more

Világosak Brüsszel feltételei, hogy a Tisza-kormány hozzájuthasson a befagyasztott forrásokhoz

„Az Európai Bizottság 27 feltétel teljesítését várja el Magyar Pétertől, ezekhez köti 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását – írja a Financial Times híradása nyomán az Economx. A gazdasági lap szerint Magyar Péter alkotmánymódosítási jogkörrel rendelkező, kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel minden várakozását. Ugyanakkor ez magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy a Bizottság mit vár el a konzervatív politikustól. Egy magas rangú EU-s tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy az első naptól kezdve együtt kívánnak működni az új kormánnyal....

Read more

Az uniós forrás nem könyöradomány – Magyar Péter

„Az utóbbi két napban magas szintű tárgyalásokat folytattunk az Európai Bizottság hazánkba látogató vezetőivel. Az egyeztetésen világossá tettem, hogy a TISZA-kormány soha nem látott felhatalmazással és egyben felelősséggel kezdi meg a munkáját. Elmondtam, hogy a magyarok döntése egy óriási lehetőség mind Magyarország, mind Európa számára. A tárgyaláson rögzítettem, hogy Magyarországnak és a magyar embereknek járnak az uniós ezermilliárdok. Az uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Az uniós forrás nem könyöradomány, hanem egy ellentételezés a magyarok által az Uniónak befizetett...

Read more

Az Európai Bizottság nyilatkozata a leendő magyar kormánnyal tartott szakmai megbeszélésekről

„Április 17-én és 18-án az Európai Bizottság magas szintű delegációja technikai megbeszéléseket folytatott Budapesten a leendő magyar kormány magas rangú képviselőivel. A találkozót von der Leyen elnök és Magyar Péter miniszterelnök-jelölt közötti kapcsolatfelvétel, valamint mindkét fél elkötelezettsége a különböző sürgős témákkal kapcsolatos munkálatok megkezdése iránt előzte meg. A találkozók korai lehetőséget nyújtottak arra, hogy gyakorlati megbeszéléseket folytassanak arról, hogyan lehet előrelépni és valódi eredményeket elérni a Magyarországnak szánt, de korrupciós és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítása érdekében. Ez a szükséges...

Read more

Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?

„Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a...

Read more

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs

„Az 1966. január 29-én aláírt luxemburgi kompromisszum kezelte az európai integráció első nagyobb válságát és egyben utat is mutatott a későbbi időszakra, hogy hogyan lehet kezelni a nemzeti érdekütközéseket, illetve hogyan lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatalban. Siker volt tehát, hiszen fél év bénultság után ismét működni kezdtek a közösségi intézmények. Fontos tény ugyanakkor, hogy a válság megoldásában a közösségi érdek előmozdítására hivatott Bizottság csupán marginális szerepet töltött be, így a siker is elsősorban a tagállamok érdeme. Mindez új fejezetet...

Read more

A Visegrádi Csoport magyar elnökségének keretében 2026. március 25-én Budapesten került sor a V4 országok európai igazgatóinak találkozójára

„Molnár Balázs helyettes államtitkár, magyar európai igazgató meghívására Budapesten egyeztettek a visegrádi országok képviselői. Az európai igazgatók áttekintették az EU 2028-2034-es többéves pénzügyi kerete (MFF) előkészítésének állását. A résztvevők egyetértettek abban, hogy régiónknak számos területen azonosíthatók sajátos érdekei, ezért ezek egyeztetett képviselete jelentős hozzáadott értéket jelenthet a tárgyalások során. Különös súllyal vonatkozik ez a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára, amelyeket a Bizottság tavaly bemutatott javaslatai hátrányosan érintenek. Szintén egyetértés volt abban is, hogy a Tanács szerepét meg kell erősíteni az MFF...

Read more
Page 1 of 10 1 2 10