„A magyar társadalom hamis biztonságérzete a kiberbűnözéssel kapcsolatban aggasztó mértékben jelen van: míg az áldozatok száma évről évre tízezres nagyságrendű, a kártékony tevékenységek következményei már milliárdos nagyságrendűek. A 18-29 évesek, akik sokak szerint a legfelkészültebbek a digitális biztonság terén, még mindig csak alig érik el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – derül ki a Mastercard legfrissebb kutatásából.
A kutatás eredményeit a vállalat először a KiberPajzs program résztvevőivel és az érintett iparági szereplőkkel osztja meg. A kiberbűnözés gyors ütemű növekedése csak közös összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással fékezhető meg, és ezt segíti elő a KiberPajzs, amely az elemzés eredményeit is felhasználja.
Magyarországon 30 milliárd forint körüli kárt okozott a kiberbűnözés tavaly. Az online kereskedelem kiemelt célpont, ugyanis az online piacterek felhasználóinak 43%-a már találkozott valamilyen csalási próbálkozással, és 20% pénzt vagy adatot is elvesztett emiatt. Az összes magyar felhasználó közel fele (48%) már érintett volt valamilyen kiberbűnözési esetben, viszont csak körülbelül egyötödük (22%) érzi úgy, hogy fel van készülve a visszaélések elhárítására. A közszolgáltatások a legkedveltebb célpontok, míg az egészségügy fenyegetettsége csökkent, a technológiai szektoré pedig növekedett a világjárvány óta.
A Mastercard kutatásának eredményei alapján a válaszadók 70%-a tisztában van azzal, hogy a bank soha nem kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót telefonon vagy e-mailben. Ennek ellenére tavaly számos esetben csaltak ki több mint 10 millió forintot az emberektől ilyen módon. Az ilyen esetek azt erősítik meg, hogy a leggyengébb láncszem mindig a felkészületlen vagy nyomás alatt lévő felhasználó. A legjobb védekezés a naprakész tudás, és ezért hozták létre a KiberPajzs programot, amely a közös tudásmegosztás révén segít visszaszorítani a digitális bűnözést és védelmet biztosítani az áldozatoknak.
A kutatás, amely a Mastercard által készített „A kiberbűnözés kora 2025” című tanulmány része, nemzetközi szinten is bemutatja a kiberbűnözés kockázatait és annak hatását. A globális kár 2024 végére elérheti a 9500 milliárd dollárt. A kutatásból kiderült, hogy az elméleti biztonsági ismeretek és a gyakorlati digitális magatartás között jelentős eltérések vannak. A 18-29 évesek például túlértékelik tudásukat, mivel 90,5%-uk szerint nehezen átverhető, de egy teszt alapján a digitális biztonság terén az átlagos tudásszintjük mindössze 1,5 a maximálisan adható 4-ből.
A bűnözők egyre inkább az új technológiákat és eszközöket használják a bűncselekményeik hatékonyságának növelésére. Az automatizálás, mesterséges intelligencia, szolgáltatások kiszervezése és az információmegosztás mind hozzájárulnak a bűnözők sikeréhez. A hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen a biztonságos gyakorlatok készségszintű elsajátítása és a naprakész információk gyors és egyszerű megosztása a lakosság és az üzleti szereplők között.
A KiberPajzs program a tudásmegosztás és az összefogás koordinálására összpontosít, és az érintettek közötti együttműködés révén a lakosság biztonsági attitűdjének javítását célozza. A program célja Magyarország kiberbiztonsági ökoszisztémájának megerősítése, és olyan Cyber Islands kollaborációs központok létrehozása, ahol kibervédelmi szakértők, vállalatok és diákok dolgoznak közösen a jövő kiberbiztonsági kihívásainak megoldásán.
A tanulmány módszertanáról:
A kiberbűnözés kora 2025 tanulmány négy forrásra – a Mastercard országos reprezentatív kutatására, a rendőrségi bejelentések feldolgozott adataira, a Mastercard iparági elemzésére és IT-biztonsági vezetőkkel, valamint szakértőkel készült interjúkra – támaszkodva ad széleskörű és hiánypótló képet a kiberbűnözés aktuális trendjeiről, természetéről.”
Forrás:
Digitális biztonság: Magyarország kibervédelmi kihívásai; Prím Online; 2025. február 22.
Lásd még:
A kiberbűnözés kora 2025; Mastercard prezentáció
