„Miért javasolja a Bizottság a gáztárolásról szóló rendelet meghosszabbítását?
Az elmúlt években a gáztárolásról szóló rendelet jelentősen hozzájárult az EU energiaellátásának biztonságához és a gázpiac stabilitásához. A gáztárolás hozzájárul az ellátás biztonságához azáltal, hogy erős kereslet vagy ellátási zavar esetén további ellátást biztosít. Az EU-ban télen felhasznált gáz 25–30%-a tárolásból származik. Ezenkívül a fűtési szezonban a tárolás csökkenti a további gázimport szükségességét, és segít a kínálati sokkok elnyelésében.
Tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre és a globális gázpiacok szűkös helyzetére, a Bizottság kétéves hosszabbítást javasol annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is megfelelő eszközökkel rendelkezzen a potenciális ellátási kockázatokkal szemben, különösen télen. Az ellátásbiztonság szempontjából a tárolófeltöltési célérték és a feltöltési pálya megléte elősegíti a kiszámíthatóságot, és fontos jelzéseket küld a piaci szereplőknek.
A ma előterjesztett javaslat célja tehát a jelenlegi jogszabályok 2027 végéig történő meghosszabbítása, mivel a Bizottság 2026-ban tervezi felülvizsgálni a tágabb uniós energiabiztonsági keretet. E felülvizsgálat részeként értékelni fogja, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre.
Hogyan biztosítják, hogy a gáztárolási kötelezettségek ne okozzanak rendszerterhelést vagy piaci torzulásokat?
A piaci torzulások megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy a tagállamok kellő rugalmasságot kapjanak a tárolólétesítmények újratöltéséhez, különösen a nyári időszakban, különösen akkor, ha nem áll fenn kockázat az EU gázellátásának biztonságára nézve. A Bizottság ezért a rendelet meghosszabbítására irányuló javaslatot egy ajánlással kíséri, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy már a 2025-ös feltöltési idényre vonatkozóan vizsgálják meg a rugalmassági lehetőségeket.
Az év végéig hatályban lévő jelenlegi rendelet már biztosít némi rugalmasságot és biztosítékokat. Nevezetesen 5 százalékos eltérést tesz lehetővé a köztes feltöltési célértékektől. Ezen túlmenően a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy december 1-jén teljesítsék a 90%-os célkitűzést, ha azt november 1-jén nem tudják teljesíteni, különösen technikai problémák, például a csővezetékek korlátai vagy a besajtoló létesítmények problémái, illetve sajátos piaci feltételek esetén. A rendelet emellett alacsonyabb feltöltési kötelezettségeket ír elő azon tagállamok számára, amelyek jelentős föld alatti tárolókapacitással rendelkeznek, és lehetővé teszi a jelentős LNG-tároló infrastruktúrával rendelkező tagállamok számára, hogy az ilyen tárolókat beszámítsák a november 1-jei célértékbe.
A Bizottság javasolja továbbá, hogy a tagállamok a tárolási kötelezettségek teljesítését elősegítő nemzeti intézkedések kidolgozása és végrehajtása során biztosítsák, hogy ezek az intézkedések ne torzítsák a belső energiapiacot, és ne befolyásolják negatívan más tagállamok vagy általában az EU energiabiztonságát, és e célból konzultáljanak a gázkoordinációs csoporttal (amely a Bizottságot és a tagállamokat tömöríti). Az összehangolt fellépés elengedhetetlen a közös piac integritásának fenntartásához és a méltányos energiabiztonság biztosításához az egész Unióban.
A Bizottság továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a feltöltési pályák és a november 1-jei feltöltési célérték támogatása érdekében bevezetett ideiglenes intézkedések végrehajtását, és vizsgálják felül különösen azoknak a belső energiapiac működésére gyakorolt hatásait. Figyelembe kell venniük a sajátos piaci feltételeket is, amikor az év során a tárolók feltöltési szintjére vonatkozó intézkedésekről döntenek.
A feltöltési ütemtervtől való eltérések kezelése és a lehetséges végrehajtási lépésekről való döntés során a Bizottság nagyobb rugalmasságot fog biztosítani azáltal, hogy figyelembe veszi a gázpiac sajátos fejleményeit és azok lehetséges hatásait a feltöltési célértékek teljesítésére. Ha egy tagállam nem tudja teljesíteni célkitűzését, vagy konkrét intézkedést kell alkalmaznia annak teljesítése érdekében, összehívják a gázkoordinációs csoportot annak megvitatására, hogy a helyzet aggodalomra ad-e okot az ellátás biztonsága szempontjából. Intézkedések meghozatala esetén a Bizottság azt megelőzően is konzultál a gázkoordinációs csoporttal, hogy ajánlást adna ki az érintett tagállamoknak.
Mi történik, ha a tagállamok nem haladnak jó úton, vagy nem érik el céljaikat?
Ha egy tagállam nem teljesít egy célt, a Bizottságnak értékelnie kell annak az EU gázellátásának biztonságára gyakorolt hatását. A feltöltési ütemtervtől való olyan jelentős és tartós eltérés esetén, amely veszélyezteti a feltöltési célérték teljesítését, a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően ajánlást ad ki az adott tagállamnak vagy a többi érintett tagállamnak a helyzet kezelése érdekében azonnal meghozandó intézkedésekről.
Melyek a szabályok hatálybalépésének következő lépései?
A rendelet javasolt meghosszabbítása a rendes jogalkotási eljárást követi. Az Európai Parlament és a Tanács elemzi a Bizottság javaslatát, és háromoldalú intézményközi tárgyalásokra tekintettel elfogadja tárgyalási álláspontját, amelyet a hatálybalépés lehetővé tétele érdekében a Parlamentben és a Tanácsban zárószavazás követ.”
Forrás:
Kérdések és válaszok a gáztárolásról szóló rendelet meghosszabbításáról és a tagállamoknak szóló ajánlásról; Európai Bizottság; 2025. március 5.
.[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról].
