„A lehetőségek megragadása, a kihívások leküzdése, a kockázatok csökkentése és az adatok
2025. március 27-én több mint 200 szakértő gyűlt össze egy bizottsági munkaértekezletre, amelynek középpontjában a hatásos, mesterséges intelligencián alapuló mezőgazdasági megoldások álltak. Kulcsfontosságú célkitűzés volt mind a meglévő, mind a kialakulóban lévő MI-technológiák azonosítása, amelyek az ágazatspecifikus igényeket, valamint a jelenlegi piac hiányosságait kezelik.
A résztvevők – köztük az iparági vezetők, az ágazati képviselők, az induló innovatív vállalkozások, a tudósok és a politikai döntéshozók – a mesterséges intelligencia mezőgazdasági ágazaton belüli hatékony integrálásához elengedhetetlen kulcsfontosságú kihívásokat és támogató tényezőket is megvizsgálták. A munkaértekezlet eredményei közvetlenül hozzá fognak járulni a Bizottság folyamatban lévő kezdeményezéseihez, különösen a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban.
A vállalatvezetők ismertették a mesterséges intelligencia változó felhasználási eseteit, kiemelve az olyan kritikus szempontokat, mint az adatkövetelmények, a modell méretezhetősége, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások. A szakértők – többek között a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a szövetkezetek és az európai digitális innovációs központok képviselői – megosztották egymással a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásával kapcsolatos meglátásaikat és gyakorlati tapasztalataikat.
A mesterséges intelligencia már most is javítja az ágazat versenyképességét és környezeti teljesítményét, miközben csökkenti az adminisztratív terheket is. Különösen a precíziós gazdálkodásban és a döntéstámogató rendszerekben alkalmazott mesterségesintelligencia-alkalmazások alakítják át aktívan a mezőgazdasági termelést. Például a drónalapú precíziós gazdálkodási technikák célzott megoldásokat nyújthatnak konkrét mezőgazdasági problémákra. A távérzékelésből, a topográfiából és a talajadatokból származó többéves és többrétegű terepi potenciális térképek átfogó stratégiát kínálnak. Mindkét megközelítés mintegy 30%-kal csökkentheti a mezőgazdasági inputanyagokat, például a gyomirtó szereket. Úgy tűnik azonban, hogy más régiók mezőgazdasági értékláncának érdekelt felei fejlettebbek. Emellett a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat jellemzően az ellátási láncon belüli nagyobb gazdaságok vagy nagyobb vállalkozások alkalmazzák.
Jelentős kiaknázatlan potenciált azonosítottak a kockázatkezelés, a digitális ikermodellek fejlesztése és a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) használata terén az adminisztratív terhek csökkentése, a mezőgazdasági termelők oktatásának javítása és a tanácsadási szolgáltatások javítása érdekében.
Az ágazatban a mesterséges intelligencia tekintetében azonosított kihívások közé tartozik a jogszabályok uniós és nemzeti szintű kezelése, a végfelhasználók korlátozott kapacitása a mesterséges intelligencián alapuló megoldások hatékony alkalmazására, valamint az elegendő adathoz való hozzáférés biztosítása – mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében. Bebizonyosodott például, hogy a következetes adatformátumok hiánya az uniós tagállamokban növeli az adatvezérelt megoldásokat nyújtó szolgáltatók költségeit. Megvitatták továbbá, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló mezőgazdasági domainmodell bevezetése jelentősen csökkenthetné az interfészfejlesztési erőfeszítéseket 1687 személyévről mindössze 46 személyhónapra.
A bizalom kulcsfontosságú tényezővé vált a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia terén, amely magában foglalja mind a mesterségesintelligencia-rendszerekbe vetett bizalmat, mind pedig a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez elengedhetetlen adatok megosztására való készséget. Ezzel összefüggésben kiemelték azt is, hogy a szabályozás lehetőséget kínál olyan feltételek megteremtésére, amelyek elősegítik a biztonságos mesterségesintelligencia-alkalmazások megbízható piacát.
A mesterséges intelligencián alapuló megoldások fejlesztésének és elfogadásának felgyorsítása érdekében konkrét intézkedéseket javasoltak, például a térinformatikai adatkészletek közötti interoperabilitás javítását a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások előállítási költségeinek csökkentése érdekében, a mezőgazdasági üzemek digitális azonosítójának létrehozását és a közös európai mezőgazdasági adattér megvalósítását.
Következő lépések
Hamarosan közzétesszük a műhelytalálkozóról szóló jelentést. A rendezvény eredményeit figyelembe fogják venni a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia 2025-re várható kidolgozása során.
További információk az alábbi dokumentumokban olvashatók.
Letöltések
Forrás:
Szakértői munkaértekezlet: MI a mezőgazdaságban; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. április 7. (gépi fordítás)
Expert Workshop: AI in Agriculture; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 07 Apr 2025 (hivatalos, angol nyelvű szöveg)
