„Az Európai Unióban egy ideje már zajlik a vita arról, hogyan lehetne a tudomány és az innováció szabad áramlását ténylegesen a belső piac részévé tenni.
A közösségi szabályozás jelenleg négy alapszabadságot ismer – az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgását –, de egyre több uniós vezető beszél arról, hogy a tudás szabad áramlása is ide sorolandó. Ezt nevezik az EU „ötödik szabadságának”, amely nem csupán eszmei célkitűzés, hanem egyre inkább intézményesült szakpolitikai törekvés. Az Európai Kutatási Térség megújításáról szóló ERA Act jogszabály-előkészítése, az új biztosi portfóliók – különösen Ekaterina Zaharieva kutatásért, startupokért és innovációért felelős biztos mandátuma – és a versenyképességi jelentésekben visszatérő utalások mind azt mutatják, hogy az EU a tudást, a kutatókat és az innovációs eredményeket is szabadon mozgó, kulcsfontosságú erőforrásként kezeli.
Ebben a szakpolitikai környezetben kapott új lendületet a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazásának kérdése is. A Bizottság 2025 áprilisában elindította az AI in Science stratégia kialakítását célzó nyilvános konzultációt, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia tudományos kutatásban való felelős és hatékony alkalmazását elősegítse, különösen olyan területeken, mint az egészségügy, a klímaváltozás, a biotechnológia vagy az anyagtudomány. A kezdeményezés egyik kulcseleme a RAISE – azaz a Resource for AI Science in Europe – létrehozása, amely egyfajta európai mesterséges intelligencia-kutatási tanácsként működne. A tanács a kutatók és alkalmazott MI-fejlesztők munkáját erőforrásokkal, adat- és infrastruktúrahálózatokkal, valamint közösségi tudással segítené. A formálódó stratégia célja, hogy az MI ne csupán a tudomány egyik eszköze legyen, hanem annak fejlődését és hatékonyságát is új szintre emelje.
A stratégia nemcsak a kutatók gyakorlati igényeire szeretne reflektálni, hanem beágyazódna a 2025 áprilisában bejelentett AI Continent Action Plan nevű szakpolitikai programba is, amely Európát a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának globális központjává szeretné tenni. Ez a terv öt fő pillérre épül: a számítási kapacitás növelésére, a magas minőségű adatbázisok elérhetővé tételére, az MI alkalmazásának ösztönzésére az iparban és a tudományban, a tehetséggondozásra, valamint az uniós jogi környezet egyszerűsítésére és életszerűvé tételére. Ennek részeként többek között szuperszámítógépekre épülő AI Factories és nagyteljesítményű AI Gigafactories jönnek létre, és zajlik a közös európai adatterek kiépítése is. Bár a Mesterséges Intelligencia Kontinens Cselekvési Terv hangzatos hívószónak tűnik, nem világos, hogy mennyiben jelent többletértéket a 2024 augusztus 1-óta hatályos Mesterséges Intelligencia Rendelethez képest (AI Act). Az Európai Bizottság ráadásul 2025 februárjában új iránymutatásokat tett közzé azokról a mesterséges intelligencia gyakorlatokról, amelyeket az AI Act értelmében kifejezetten tilos alkalmazni, mivel sérthetik az alapvető jogokat és európai értékeket. Az irányelvek példákat és jogi értelmezést adnak olyan gyakorlatokra, mint a káros manipuláció, vagy a valós idejű biometrikus megfigyelés. Bár nem kötelező érvényűek, ezek az ajánlások hivatottak segíteni az AI Act egységes és hatékony alkalmazását az Unió egész területén.
Mindemellett az MI tudományos alkalmazásának megerősítése mellett az AI Act is külön figyelmet fordít a kutatás világára. A jogszabály végrehajtása során egy független tudományos tanácsadó testület létrehozásáról hozott az EU döntést, amely az AI Office és a tagállami hatóságok munkáját támogatja. A testület célja, hogy technikai szakértelemmel segítse az MI-rendszerek kockázatelemzését és a szabályok betartását, különös tekintettel az általános célú MI-modellekre, amelyek hatása számos tudományterületen érzékelhető.
Az AI in Science stratégia fejlesztése kapcsán külön figyelmet kapott a tudományos közösség szabályozási támogatása. A Bizottság frissítette a generatív mesterséges intelligencia felelős tudományos használatára vonatkozó irányelveit. Az új verzió gyakorlati példákkal és ajánlásokkal egészíti ki a korábban publikált dokumentumot, segítve a kutatókat abban, hogyan integrálják ezt az új eszközt tudományos munkájukba anélkül, hogy az veszélyeztetné az adatintegritást vagy a tudományos megbízhatóságot. A frissített irányelvek hangsúlyozzák a transzparenciát, a reprodukálhatóságot és az adatforrások etikus kezelését.
A formálódó AI in Science stratégia, annak RAISE kezdeményezése, a most megjelent AI Continent Action Plan és a már hatályos AI Act tudományos vonatkozásai együtt rajzolják ki azt az új európai irányt, amelyben a mesterséges intelligencia már nem csupán egy technológiai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű tudománytámogató infrastruktúra. Ez a változás különösen fontos abban a folyamatban, amely az ötödik szabadság megvalósítását tűzte ki célul. Mert a tudás szabad áramlása csak akkor lehet valóság, ha nemcsak az emberek és adatok mozoghatnak szabadon, hanem a kutatás, a felfedezés és az innováció eszközei is mindenki számára elérhetők és használhatók.”
Forrás:
Hogyan épít mesterséges intelligenciára az EU tudománypolitikája?; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. április 14.
