Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) — Európai Unió

Az új eredménytábla az európai startup-politikák sikerét mutatja – Európai Bizottság

„Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások európai ökoszisztémája folyamatosan növekszik az Európai Bizottság által ma közzétett első európai induló és növekvő innovatív vállalkozások eredménytáblája (ESSS) szerint. Az eredménytábla egyértelmű tendenciát mutat: Az induló vállalkozásokat támogató politikák valódi eredményeket hoznak. 2020 – az eredménytábla alapéve – óta a 27 uniós tagállamból 20 javította teljesítményét, ami azt bizonyítja, hogy az alapítóknak nyújtott célzott támogatás ösztönzi az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Ahol a politika vezet, az alapítók követik Az eredménytábla kiemeli...

Read more

Elmaradó reform? – Patthelyzetben a jövő uniós költségvetése

„Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások jelenleg stratégiai patthelyzetben vannak. A Bizottság ambiciózus reformjavaslata jelentősen átalakítaná az uniós költségvetés szerkezetét, különösen a közvetlen uniós források arányának növelésével és a hagyományos kohéziós és agrárpolitikai eszközök visszaszorításával – ezzel jelentős stratégiai hátrányt okozva a közép-kelet-európai országok számára. A jelenlegi vita nem csupán a források elosztásáról szól, hanem arról is, hogy az EU milyen irányban kívánja alakítani gazdasági és innovációs politikáját – az elénk táruló kép pedig nem sok jóval...

Read more

A tét Európa technológiai autonómiája

„A kormányrúdnál Ciprus Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides...

Read more

A 2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról

„Az Európai Számvevőszék a mai napon két véleményt adott ki az Európai Bizottság arra irányuló jogalkotási javaslatairól, hogy az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa program révén fellendítse a versenyképességet, a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ez a kettő az első azon vélemények sorában, amelyeket a Számvevőszék a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatokról fog kiadni. A számvevők független szakértői tanácsadást nyújtanak a költségvetés kialakításával, irányításával, teljesítménymérési keretével és pénzügyi kontrollintézkedéseivel kapcsolatban. Tanácsaikkal nemcsak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kívánják...

Read more

Az Európai Bizottság elindította a Virtuális Világok Európai Partnerségét

„Európa egy virtuális világok partnerség keretében egyesíti az ipart és a kutatást, hogy felgyorsítsa az innovációt, fejlessze a készségeket és előmozdítsa az immerzív alkalmazásokat az ágazatok között. Tegnap az Európai Bizottság elindította a virtuális világok európai partnerségét, amely összefogja az ipart, a tudományos köröket, a kutatási szervezeteket és a végfelhasználókat az e területen folytatott kutatás és innováció támogatása érdekében. A virtuális világok állandó, magával ragadó környezetek, amelyek 3D és kiterjesztett valóság (XR) technológiákon alapulnak, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy új...

Read more

Három út az MI-hez: verseny, kontroll, koordináció

„A mesterséges intelligencia (MI) 2025-re a globális gazdasági és technológiai verseny egyik legfontosabb terepévé vált. Mára egyértelmű, hogy a világ három nagy pólusa – az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió – teljesen eltérő stratégiát követ. Az USA a gyors piacvezérelt innovációra, Kína az állami-vezérelt ökoszisztémára, Európa pedig a szabályozott és biztonságos modellre építi az MI-fejlődést. E három út nem csupán háromféle szabályozási filozófiát jelent: három különböző gazdasági és társadalmi logikát is. Különösen érdekes ezt most megvizsgálni, hiszen 2025. december 1-jétől...

Read more

AI in Science Summit 2025 – az Európai Unió tudománypolitikája és a mesterséges intelligencia

„Munkatársunk, Pató Viktória Lilla november 3–4-én Koppenhágában vett részt az „AI in Science Summit 2025” című konferencián, amelyet a dán EU-elnökség és az Európai Bizottság szervezett. A kétnapos rendezvény középpontjában az a kérdés állt, hogyan tudja Európa a mesterséges intelligencia erejét a tudományos kutatás szolgálatába állítani, és ezzel új korszakot nyitni a kontinens innovációs és versenyképességi politikájában. Az MFOI részvétele elsősorban azt szolgálta, hogy a magyar szereplők időben és első kézből kapjanak információt a 2026-ban nyíló, mesterséges intelligenciához kapcsolódó közvetlen uniós finanszírozási...

Read more

Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita

„Az Európai Unió kutatási és innovációs politikájában ismét előtérbe került egy régi, de annál élesebb kérdés: hogyan lehet egyszerre megőrizni Európa globális versenyképességét, miközben nem mélyítjük tovább a tagállamok közötti innovációs szakadékot. Az úgynevezett widening országok – vagyis azok a tagállamok, amelyek kutatás-innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól – ismét a viták középpontjába kerültek az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a következő kutatási keretprogram (FP10) előkészítése során. Az október 23-án megjelent Science|Business cikk szerint a tagállamok megosztottak abban, hogy az újonnan...

Read more

Nem a méret számít, hanem a kapcsolat – Így formálják át a régiók a digitális innovációs hálózati térképet Európában.

„Az európai innovációs térkép az elmúlt években látványosan átalakult: miközben néhány nagyváros – például Párizs, München vagy Stockholm – továbbra is meghatározó szereplő, a digitális gazdaság előretörésével egyre több régió kapcsolódik be a tudásáramlás hálózatába. Az Európai Unió tíz legstratégiaibb régiója (hét különböző tagállamban található, közülük három Németországban és kettő Spanyolországban helyezkedik el. Mindez azonban új kérdéseket is felvet: hol születnek ma Európában a legfontosabb innovációk, és mely térségek töltik be a tudásközvetítés kulcsszerepét? Vajon a siker kizárólag a források és kutatóintézetek...

Read more

Kutatás-fejlesztés: Beváltja-e a regionális szakosodás az Unióban a hangzatos ígéreteket?

„* A 2014–2027-es időszakra több mint 70 milliárd eurót különítettek el a K+F fellendítésére az uniós régiókban * A regionális szinten meghatározott innovációs stratégiák nem feltétlenül felelnek meg az uniós prioritásoknak * Még nem született egyértelmű értékelés az intelligens szakosodás mint megközelítés sikerességéről Tizenöt évvel bevezetésük után továbbra is nehéz megállapítani, hogy teljesülnek-e az uniós régiókban a kutatásra és innovációra irányuló intelligens szakosodási stratégiák céljai: ez az Európai Számvevőszék elemzésének fő megfigyelése. A számvevők ezt a három fő megoldandó gondot emelik ki: az érdemi prioritások meghatározása és...

Read more
Page 1 of 3 1 2 3