Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) — Európai Unió

Az uniós vállalkozások innovációs és növekedési potenciáljának megerősítésére fordított támogatás nehezen tudja áthidalni a kutatás és a kereskedelmi hasznosítás közötti szakadékot – Európai Számvevőszék

„ 2014 és 2020 között 17 milliárd euró összegű támogatást bocsátottak rendelkezésre az uniós vállalkozások innovációs és növekedési potenciáljának megerősítésére A piacközeli kutatás finanszírozása nem irányult szisztematikusan a legnagyobb kereskedelmi vagy innovációs potenciállal bíró projektekre Nem követték nyomon a projekt résztvevőinek gazdasági teljesítményét és innovációs kapacitását Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint a Horizont 2020 – az Európai Unió 2014–2020-as időszakra szóló kiemelt kutatási programja – „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritása keretében a piacközeli kutatás finanszírozása nem irányult kellő mértékben az innovatív ötletek és...

Read more

Az EU Tanácsának soros ír elnökségének költségvetési javaslata a kutatási, versenyképességi költségvetés csökkentését tartalmazza

„Meghatározó EP-képviselők figyelmeztetik a tagállamokat: a kutatási költségvetés csökkentése „szavazatokba kerül” a közelgő tárgyalásokon Az Európai Unió Tanácsának ír elnöksége által kidolgozott tárgyalási terv a következő Horizont Európa program költségvetésének 9,6 százalékos csökkentésével számol. Ez 16,8 milliárd eurós visszaesést jelentene az Európai Bizottság által 2025 júliusában javasolt 175 milliárd euróhoz képest. Az ír terv 11 százalékkal csökkentené az Európai Versenyképességi Alap (ECF) költségvetését. Ez az új program az ipari innovációt és a stratégiai autonómiát hivatott finanszírozni. Az EU felsőoktatási csereprogramja, az Erasmus+...

Read more

Európának fokoznia kell kutatási és innovációs tevékenységét, hogy versenyképes maradjon – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság ma közzétette az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés (Science, Research and Innovation Performance of the EU (SRIP)) 2026-os kiadását, amely átfogó értékelést ad az európai kutatás és innováció helyzetéről. A jelentés szerint Európa továbbra is a világ tudományos élvonalába tartozik. A tudományos publikációk számát tekintve az EU világszinten a második helyen áll, tudományos közleményeinek 57%-a pedig nemzetközi együttműködésben készül. A jelentés azt is megállapítja, hogy az uniós kutatás minősége továbbra is magas. Európa ugyanakkor kevésbé eredményesen...

Read more

Igen, az emberi kontroll alatt maradó mesterséges intelligenciára! – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde

„...Tisztelt Képviselők! Korunk második meghatározó fordulópontját a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, amely egyre inkább a gazdaságunk és biztonságunk alapzatává válik. Európa álláspontja egyértelmű. A lehető legjobban ki akarjuk használni a mesterséges intelligenciát társadalmunk, életminőségünk és termelékenységünk javítása érdekében. Optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség javát szolgálhatja – ha helyesen járunk el. Azonban, mint minden rendkívüli erejű új technológia, a mesterséges intelligencia is egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat. E kockázatok kezelése nélkül nem fogjuk tudni kiaknázni a mesterséges intelligenciában...

Read more

Európai Innovációs Rendelet (EU Innovation Act) – az Európai Bizottság javaslata

„A Bizottság a mai napon új európai innovációs intézkedéscsomagra tett javaslatot, hogy segítse Európa leginnovatívabb ötleteinek kidolgozását, finanszírozását és bővítését Európában. Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia és az uniós versenyképességi iránytű keretében indított kulcsfontosságú kezdeményezésként a javaslat erősíteni fogja az EU hosszú távú versenyképességét, jólétét és technológiai szuverenitását. Európa bővelkedik világszínvonalú kutatásban, tehetségben és kreativitásban. Az innovátorok azonban eltérő szabályokkal szembesülnek az uniós országokban, és gyakran nehezen jutnak finanszírozáshoz. Ennek eredményeként az Európában kidolgozott ötleteket mások és másutt...

Read more

Kérdések és válaszok az Európai Innovációs Rendeletről (EU Innovation Act)

„Miért fontos a R&D beszerzés? A kereskedelmi hasznosítást megelőző K+F közbeszerzés lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy szükségleteik kifejezésével ösztönözzék a kutatást és az innovációt. Irányítja az új megoldások kutatását, fejlesztését és tesztelését. Támogathatja továbbá a sikeresen kifejlesztett megoldások kis mennyiségben történő előállítását és szállítását, hogy azok jobban megfeleljenek a közszféra igényeinek. Ez nemcsak a társadalmi kihívások kezelését és a közszolgáltatások gyorsabb korszerűsítését teszi lehetővé a közszféra számára; emellett lehetőséget teremt az európai innovatív vállalkozások számára – amelyek részt vesznek a kutatási,...

Read more

A technológiai megoldások alkalmazásának felgyorsítása 2027 után: új tanulmány mutatja be az EU digitális lehetőségeit és kihívásait

„A technológiai megoldások alkalmazásának felgyorsítása 2027 után: új tanulmány mutatja be az EU digitális lehetőségeit és kihívásait Az Európai Bizottság új tanulmányt tett közzé „Az EU kritikus digitális képességei: alkalmazás 2027 után” címmel. A tanulmány a következő többéves pénzügyi keret előkészítése előtt bemutatja Európa digitális átalakulásának erősségeit és hiányosságait. A tanulmány megállapítja, hogy a következő uniós finanszírozási programnak kezelnie kell az elégtelen ráfordításokkal, a készséghiánnyal és a piac széttagoltságával kapcsolatos kihívásokat, miközben építenie kell a zöld digitális megoldások, a nyílt forráskódú technológiák,...

Read more

Az új eredménytábla az európai startup-politikák sikerét mutatja – Európai Bizottság

„Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások európai ökoszisztémája folyamatosan növekszik az Európai Bizottság által ma közzétett első európai induló és növekvő innovatív vállalkozások eredménytáblája (ESSS) szerint. Az eredménytábla egyértelmű tendenciát mutat: Az induló vállalkozásokat támogató politikák valódi eredményeket hoznak. 2020 – az eredménytábla alapéve – óta a 27 uniós tagállamból 20 javította teljesítményét, ami azt bizonyítja, hogy az alapítóknak nyújtott célzott támogatás ösztönzi az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Ahol a politika vezet, az alapítók követik Az eredménytábla kiemeli...

Read more

Elmaradó reform? – Patthelyzetben a jövő uniós költségvetése

„Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások jelenleg stratégiai patthelyzetben vannak. A Bizottság ambiciózus reformjavaslata jelentősen átalakítaná az uniós költségvetés szerkezetét, különösen a közvetlen uniós források arányának növelésével és a hagyományos kohéziós és agrárpolitikai eszközök visszaszorításával – ezzel jelentős stratégiai hátrányt okozva a közép-kelet-európai országok számára. A jelenlegi vita nem csupán a források elosztásáról szól, hanem arról is, hogy az EU milyen irányban kívánja alakítani gazdasági és innovációs politikáját – az elénk táruló kép pedig nem sok jóval...

Read more

A tét Európa technológiai autonómiája

„A kormányrúdnál Ciprus Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides...

Read more
Page 1 of 4 1 2 … 4