„AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA
Az ellenőrzés célja volt a klímaváltozás következtében fokozódó mezőgazdasági vízhasználat, valamint az öntözésfejlesztés során a stratégiai, integrált szemlélet, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének értékelése. Célja volt továbbá annak eredményességi szempontok szerinti értékelése, hogy a vízgazdálkodás rendszerének, az öntözés, öntözésfejlesztés támogatáspolitikai rendszerének működése és a rendelkezésre álló források felhasználása során érvényesültek-e a fenntartható mezőgazdasági vízhasználat követelményei, a támogatások stratégiai célokkal való összhangja. Az ellenőrzés célja volt annak bemutatása is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás működtetése, fejlesztése során érvényesült-e az érintett szereplők együttműködése, tevékenységének összehangolása, az információátadás és a tudásmegosztás.
…
Az ellenőrzött időszakban az öntözéses gazdálkodás stratégiai fejlesztési céljainak elérését nem támogatta Országgyűlés vagy Kormány által elfogadott és közzétett ágazati stratégia hosszútávú
fejlesztési terv, ugyanakkor az ágazat koncepcionális célkitűzéseit, feladatait kormányhatározatok és további, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó stratégiai dokumentumok rögzítették.A kedvezményes, majd a 2022. évi aszályos időszakot követően az állam által átvállalt vízdíj nem tudta biztosítani a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségmegtérülését, ez folyamatos finanszírozási terhet jelent, ami kockázatot jelent a hosszú távú fenntarthatóságra. Az árpolitika nem alkalmazta a környezetvédelmi, fenntarthatósági célok elérése érdekében a vízkészletjárulékot. Évről-évre egyre nagyobb mértékben volt szükség a vízszolgáltatási költségek kormányzati kompenzációjára.
Az alkalmazott vízdíjak rendszere csak korlátozottan volt alkalmas a szolgáltatási költségek megjelenítésére, nem fejezte ki a tényleges működési- és fenntartási költségeket, a költségekben elismert infláció mértéke korlátozott volt, a díjak nem tartalmazták a vízszolgáltatás a vízkészletgazdálkodás társadalmi fenntarthatóságának költségeit.
Az alkalmazott árpolitika gazdasági, környezeti hatását, fenntarthatóságát a felelősök nem értékelték. A hatékony- és költségtakarékos közpénzfelhasználás érdekében szükséges a mezőgazdasági vízszolgáltatás, mint közfeladat pontos meghatározása, a finanszírozás során a közérdekű feladatok lehatárolása.Az ágazat működtetésére, fejlesztésére rendelkezésre álló költségvetési források mértéke és
összetétele nem volt előre tervezhető az ellenőrzött időszak alatt. A vízügyi igazgatóságok működésének
biztosításán felül az öntözésfejlesztésre 2030-ig tervezett kiemelt költségvetési keret csak két évig állt rendelkezésre, így a hosszabb távú feladatok megvalósítására irányuló ágazatfejlesztési célok
megvalósítása nem volt biztosított.Az ellenőrzött időszakban az állami infrastruktúra fejlesztéseit a vízkereslethez igazodva tervezték meg és nem a vízkeresletet ösztönözték a vízkészletgazdálkodási szempontból fenntartható területeken, ezért az nem biztosította a hosszú távú fenntarthatóság szempontjainak érvényesülését.
Az ellenőrzött időszakra vonatkozóan az engedély nélküli mezőgazdasági vízhasználatról nem állt
rendelkezésre becsült adat, azonban a korábbi felmérések szerint az elsődlegesen felszín alatti vízkészletet használó illegális mezőgazdasági kutak száma a százezret is elérheti. Az illegális vízkivételekre vonatkozó információgyűjtés az ellenőrzés a becslés hiánya a vízkészletgazdálkodás tervezhetőségét és
megvalósítását akadályozta.”
Forrás:
A Nemzeti Vízstratégia végrehajtása – Mezőgazdasági vízszükséglet, fenntartható vízhasználat; Állami Számvevőszék (ÁSZ); 2025. március 21.
