„1. Miért tesz közzé most a Bizottság új egységes piaci stratégiát?
Az egységes piac az európai belső piacunk. Több mint 30 évvel ezelőtti létrehozása óta növekedésünk, jólétünk és szolidaritásunk motorja. Az egységes piac előmozdítja az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgását. Lehetőségeket, valamint stabil és kiszámítható környezetet kínál az európai beruházásokhoz és üzleti tevékenységekhez; miközben megtestesítjük szociális piacgazdaságunk értékeit. Ma az egységes piac a világ második legnagyobb gazdasága, értéke 18 billió euró, ami legalább 3–4%-kal növeli az EU GDP-jét.
Az egységes piac támogatja Európa stabilitását és ellenálló képességét a növekvő globális kereskedelmi feszültségekkel és az egyre kiszámíthatatlanabb globális gazdasági környezettel szemben. Lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára, hogy határokon átnyúlóan többet kereskedjenek egymással, segítve a külső sokkhatások elnyelését és megvédve őket a globális bizonytalanságoktól.
Az előrelépés ellenére azonban az egységes piac továbbra is széttagolt, ami megakadályozza a vállalkozásokat és a polgárokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. Ezt felismerve a Bizottság a mai napon átfogó stratégiát terjeszt elő annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalkozások működését és beruházásait az egységes piacon. Az európai vállalkozások virágzásának elősegítése fokozni fogja Európa versenyképességét, és támogatni fogja stratégiai autonómiánkat és biztonságunkat ezekben a bizonytalan időkben.
2. Miben különbözik az új egységes piaci stratégia az egységes piaccal foglalkozó korábbi kezdeményezésektől?
Az egységes piaci stratégia új globális helyzetet és új megközelítést tükröz. Sürgősen javítani kell az egységes piacot, és lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. Ennek alapja az egységes piac kiteljesítésének új megközelítése, amely a vállalkozásokkal és a polgárokkal kötött új szerződésen alapul. Több szabad mozgást irányoz elő az egységes piacon belül, hogy lehetőségeket teremtsen a vállalkozások és a polgárok számára; valamint a munkavállalók és a fogyasztók fokozottabb védelme és szerepvállalása.
Az európai piac új módszere az akadályok csökkentésére összpontosít, kezdve a „szörnyű tízzel”, a kereskedelmet és a beruházásokat hátráltató legkárosabb akadályokkal; az európai szolgáltatási piac fellendítéséről; a kkv-kra való összpontosítás, valamint a digitalizáció és az egyszerűsítés előmozdítása. Sürgeti továbbá a politikai és nemzeti felelősségvállalás fokozását az elfogadott szakpolitikák végrehajtásának és érvényesítésének javítása érdekében, és kihasználja az uniós kiadások és a szabályozási reform közötti közvetlen kapcsolatot. Fontos, hogy az új megközelítés nagyobb védelmet is nyújt, és védelmet nyújt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
3. Melyek a stratégia által javasolt főbb intézkedések?
A stratégia javaslatokat terjeszt elő az egységes piacon meglévő akadályok kezelésére, különös tekintettel a 10 legkárosabb azonosított akadályra. Az azonosított akadályok az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultáció eredményeit tükrözik, amelyek kiegészítik az egységes piacról szóló egyéb elemzéseket, többek között a Bizottság saját éves egységes piaci és versenyképességi jelentését.
Emellett új dinamikát hoz a szolgáltatások egységes piacába azáltal, hogy kezeli az egyes szolgáltatási ágazatok előtt álló kihívásokat. Emellett konkrét intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára az egységes piacon való működést, miközben előmozdítják növekedésüket és ösztönzik növekedésüket.
A stratégia célja továbbá, hogy a digitalizáció és a digitális eszközök alapértelmezett használatának előmozdítása révén egyszerűsítse az üzleti környezetet. Az egyéb egyszerűsítési intézkedéseket az egyszerűsítési salátacsomag tartalmazza, amelyet a mai napon tesznek közzé a stratégiával párhuzamosan. Végezetül a stratégia az egységes piaci szabályok jobb érvényesítésére is összpontosít.
4. Mi a 10 legszörnyűbb akadály?
A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációk alapján meghatározta a „rettenetes tíz” egységes piaci akadályt:
- Bonyolult üzleti tevékenység és működés
- Túlzottan összetett uniós szabályok
- Az egységes piac tagállami felelősségvállalásának hiánya
- A szakmai képesítések elismerése
- Az innovációt és a versenyképességet hátráltató hosszú késedelmek a szabványalkotásban
- A csomagolásra, a címkézésre és a hulladékra vonatkozó széttagolt szabályok
- Elavult harmonizált termékszabályok és a termékmegfelelőség hiánya
- Korlátozó és eltérő nemzeti szolgáltatási szabályozás
- A munkavállalók ideiglenes kiküldetésére vonatkozó megterhelő eljárások
- Területi ellátási korlátok
A Bizottság prioritásként fogja kezelni a fenti akadályokat. Ezek az akadályok gyakran jogos politikai aggályok nem szándékolt következményei. Az akadályok felszámolása ezért nem kérdőjelezi meg az egységes piacnak a polgárok és a munkavállalók védelmét szolgáló magas szintű szociális és környezetvédelmi normák iránti elkötelezettségét.
5. Melyek az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok kezelésére javasolt fő intézkedések?
A Bizottság javaslatot tesz az áruk és szolgáltatások szabad mozgását gátló legkárosabb „szörnyűbb 10” akadály felszámolására. Az árukkal kapcsolatban azonosított akadályok a következők:
- A csomagolásra, a címkézésre és a hulladékra vonatkozó széttagolt uniós szabályok: A Bizottság egyértelműbbé és hozzáférhetőbbé teszi a termékcímkéket. A jövőben a QR-kódokat használó digitális címkék lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy könnyen hozzáférjenek a termékekre vonatkozó információkhoz, ugyanakkor egyszerűbbé teszik a vállalkozások számára a címkézési szabályok betartását. A digitális termékútlevél a termékekkel kapcsolatos információk – többek között címkék – tárolására szolgál, és fokozatosan kerül bevezetésre azzal a céllal, hogy végül a termékekre vonatkozó valamennyi uniós jogszabályban felhasználják. Ezen túlmenően a Bizottság javaslatot fog tenni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos követelmények harmonizálására és egyszerűsítésére, amelyek kiterjednek termékeik életciklus végi kezelésére, többek között azáltal, hogy digitális egyablakos ügyintézést javasol az alaki követelmények teljesítése, valamint még korábban/haladéktalanul a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek indokolatlan, meghatalmazott képviselőkre vonatkozó követelményeinek megszüntetése és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése érdekében.
- Elavult termékszabályok és elégtelen piacfelügyeleti kapacitások a tagállamokban: a Bizottság azt javasolja, hogy uniós szinten jobban hangolják össze a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok tevékenységeit. A Bizottság azt is tervezi, hogy korszerűsíti a termékekre vonatkozó uniós jogi keretet, az úgynevezett új jogszabályi keretet, és hozzáigazítja azt az új realitásokhoz.
- Hosszú késedelmek a szabványok megállapításában, ami bonyolulttá és költségessé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyítsák az uniós szabályoknak való megfelelésüket: a Bizottság felül kívánja vizsgálni a szabványosítási rendeletet a szabványosítási folyamat gyorsaságának és rugalmasságának fokozása, az érdekelt felek – különösen az induló innovatív vállalkozások, a kkv-k, a civil társadalom és a tudományos élet – kiegyensúlyozottabb részvételének biztosítása, a szabványokhoz való hozzáférés javítása és az EU globális szabványalkotóként betöltött szerepének megerősítése érdekében. Időközben az e stratégiával együtt ma elfogadott salátarendelet-csomag lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy olyan közös előírásokat állapítson meg, amelyeket a vállalkozások felhasználhatnak annak bizonyítására, hogy megfelelnek a jogi követelményeknek azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre szabványok.
- Területi ellátási korlátok: a Bizottság eszközöket fog kidolgozni a kiskereskedelmi ágazat bizonyos területi ellátási korlátai elleni fellépéshez. Káros és indokolatlan esetekben a TSC korlátozhatja a fogyasztók választási lehetőségeit, és hozzájárulhat a termékek közötti jelentős árkülönbségekhez az EU-ban, különösen a napi fogyasztási cikkek esetében, a versenyjog hatálya alá nem tartozó helyzetekre is kiterjedően.
6. Mit javasol a Bizottság a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem legkárosabb akadályainak kezelésére?
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem akadályainak felszámolásával a Bizottság segítséget nyújt a más uniós országokban szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak. A releváns akadályok a következők:
- Korlátozó és eltérő nemzeti szolgáltatási szabályozások: e kulcsfontosságú akadály leküzdése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy könnyítsék meg a vállalkozások számára a határokon átnyúló átmeneti szolgáltatásnyújtást, lehetőség szerint a szolgáltatásengedélyezési és -tanúsítási rendszerek harmonizálása révén, amennyiben azok az uniós jogon alapulnak.
- A szakmai képesítések elismerése: a más tagállamokban dolgozni kívánó polgárok segítése érdekében a stratégia javasolja a digitális eszközök használatának előmozdítását és az automatikus elismerési rendszerek kiterjesztését, például a közös képzési keret alapján, az elismerések gyorsabbá és könnyebbé tétele érdekében.
- A vállalkozások számára a munkavállalók határokon átnyúló ideiglenes kiküldésére vonatkozó megterhelő eljárások: a munkavállalók kiküldetésének egyszerűbb bejelentésére szolgáló uniós portál bevezetésére irányuló, folyamatban lévő munka mellett a stratégia olyan intézkedéseket is mérlegelni fog, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtást. Mérlegelni fogja továbbá az európai társadalombiztosítási kártya (ESSPASS) bevezetését az egységes piacon, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megerősítését.
Ezeket az intézkedéseket a szolgáltatásokra vonatkozó új megközelítés részeként ágazatspecifikus intézkedések egészítik ki.
7. Miért javasol a Bizottság új megközelítést a szolgáltatási ágazatra vonatkozóan, és mit tervez?
Mivel az európai szolgáltatási piac nem működik teljes mértékben, és a szolgáltatások kereskedelmét gátló akadályok többsége 20 éve nem változott, a stratégia új megközelítést mutat be annak érdekében, hogy új lendületet adjon az uniós szolgáltatási piacnak. Új ágazati szakpolitikai megközelítéssel a stratégia azt javasolja, hogy az egyes ágazatokra jellemző kérdésekkel foglalkozzanak, azokra összpontosítva, amelyek nagy gazdasági értéket képviselnek, és relevánsak a zöld és digitális átállás szempontjából. Ez a megközelítés kiegészíti a meglévő horizontális szakpolitikai megközelítést.
A stratégia cselekvési terveket határoz meg az építőiparban azáltal, hogy 2026-ban javaslatot tesz az építési szolgáltatásokról szóló törvényre. A Bizottság új kézbesítési jogszabályra is javaslatot fog tenni a postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keret korszerűsítése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság kezdeményezéseket fog előterjeszteni az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának megkönnyítésére, segítve a vállalatokat abban, hogy telepítési, karbantartási vagy javítási szolgáltatásokat kínáljanak a más uniós országokba értékesített termékekhez. A stratégia azt is előirányozza, hogy iránymutatást adjon ki annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a szabályozott üzleti szolgáltatások (többek között például a jogi, számviteli, adózási és tanácsadási szolgáltatások) szükségtelen szabályozástól való mentesítésében. Javasolja továbbá az arányosság biztosítását a kiskereskedelmi szabályozás tekintetében. Ezek a kezdeményezések kiegészítik azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az energia, a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának jobb integrációja érdekében tesz.
8. Milyen egyéb akadályokkal foglalkozik a Bizottság ezzel a stratégiával?
A stratégia elismeri a vállalkozások alapításával és működésével kapcsolatos, az összetett nemzeti követelmények által okozott akadályokat. Ezek kezelése érdekében a Bizottság létre fogja hozni az európai társasági jog úgynevezett 28. rendszerét, hogy megkönnyítse a vállalkozások számára a digitális alapítást és a közös szabályok szerinti működést az egész EU-ban (pl. az adó-, munka- és fizetésképtelenségi jog releváns szempontjai tekintetében). A Bizottság elő fogja segíteni a vállalkozások határokon átnyúló átruházását is.
A stratégia célja továbbá, hogy kezelje az uniós szabályok nemzeti szintű következetlen alkalmazását, amely szükségtelen akadályokat gördíthet a vállalkozások elé. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy saját szabályai hogyan járulhatnak hozzá ezekhez az akadályokhoz, és lépéseket tesz azok egyszerűsítésére. Ennek elérése érdekében a Bizottság egy sor egyszerűsítési intézkedéscsomagot fogad el az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság egyszerűsíteni fogja az uniós közbeszerzési szabályokat, beleértve a védelemmel kapcsolatos szabályokat is, hogy hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tegye azokat.
9. Milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy támogassák a kkv-kat az egységes piac előnyeinek kihasználásában?
A kkv-kat gyakran súlyosan érintik az Európai Unióban eltérő, összetett szabályok és szabályozások. Ennek kezelése érdekében az Európai Bizottság lépéseket tesz annak érdekében, hogy támogassa a kkv-kat az egységes piacon való navigálásban és a benne rejlő lehetőségek maximális kiaknázásában.
A Bizottság online kkv-azonosító eszközt vezet be, amely lehetővé teszi a kkv-k számára jogállásuk egyszerű igazolását. Ez az eszköz, amely az EU valamennyi nyelvén elérhető, segíteni fogja a kkv-kat az uniós szabályoknak való megfelelésben és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésben. A Bizottság azonban hangsúlyozza, hogy a kkv-kat csak kivételes és indokolt esetekben szabad felkérni jogállásuk megerősítésére. A kkv-követek hálózata platformot biztosít a kkv-kat a határokon átnyúló kereskedelemben támogató intézkedések előmozdításához. Emellett a Bizottság önkéntes megközelítést fog kidolgozni annak érdekében, hogy segítse a kkv-kat fenntarthatósági erőfeszítéseik demonstrálásában és a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférésük javításában.
A Bizottság a mai napon bevezeti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új fogalommeghatározását is, amely a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató és legfeljebb 150 millió EUR árbevétellel vagy legfeljebb 129 millió EUR teljes eszközállománnyal rendelkező vállalatokra vonatkozik. A dél-mediterrán országokra bizonyos uniós jogszabályok értelmében egyszerűsített követelmények vonatkoznak majd, ami megkönnyíti számukra vállalkozásuk bővítését. Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság szakpolitikái támogassák a kkv-kat, a stratégia kkv-barát rendelkezések kidolgozását jelenti be, amelyeket szisztematikusan figyelembe fognak venni a jogszabályok kidolgozása és megtárgyalása során. A Bizottság emellett valamennyi releváns kezdeményezés esetében elvégzi a kkv-k ellenőrzését. A Bizottság ma teszi közzé az európai kkv-król szóló legutóbbi éves jelentését, amely a kkv-k értékének és foglalkoztatásának idei növekedését vetíti előre.
10. Hogyan járul hozzá a stratégia az egységes piac digitalizációjának javításához?
Számos vállalkozás és vállalkozó még mindig nehézségekkel szembesül az információkhoz való hozzáférés és az adminisztratív feladatok online elvégzése során. Még ha rendelkezésre is állnak digitális eljárások, az összetett jogszabályok, az elavult adatformátumok és a nem hatékony informatikai rendszerek megnehezítik a polgárok és a vállalkozások számára az uniós szabályoknak való digitális megfelelést.
Ezért a dokumentumalapú egységes piacról át kell térni az adatalapú egységes piacra. Ennek támogatása érdekében a Bizottság a mai napon javaslatot tesz az egységes digitális kapu mint az információkhoz és a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyablakos rendszer továbbfejlesztésére, valamint az adminisztratív eljárások „egyszeri adatszolgáltatás” technikai rendszere rendelkezésre állásának előmozdítására. A Bizottság meg fogja vizsgálni a belső piaci információs rendszerben (IMI) a hatóságok közötti koordináció tekintetében rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását is. Emellett a Bizottság intézkedéseket fog kidolgozni a közbeszerzési eljárások további digitalizálására, szabványosítására és egyszerűsítésére az egész EU-ban.
Ezen túlmenően a Bizottság javaslatot fog tenni a digitális termékútlevél végrehajtására is, amelyet első alkalommal a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet vezetett be a vonatkozó meglévő és új uniós jogszabályokban. A digitális termékútlevél digitális tárolóként szolgál majd a digitális címkék, a megfelelőségi dokumentáció, az utasítások, a kézikönyvek és az uniós jogszabályok által előírt egyéb műszaki dokumentációk számára. A Bizottság erre a termékekre vonatkozó uniós jogszabályi keret (az úgynevezett új jogszabályi keret) felülvizsgálatának részeként tesz javaslatot, kiigazítva a termékekre vonatkozó meglévő harmonizált uniós szabályokat. Emellett az európai üzleti tárca digitális személyazonosságot hoz létre a gazdasági szereplők számára. Lehetővé teszi az ellenőrzött adatok és hitelesítő adatok megosztását, valamint egy jogilag érvényes értesítési csatornát, lehetővé téve a közigazgatási szervekkel való zökkenőmentes kapcsolattartást és csökkentve a szabályozásnak való megfelelés költségeit.
11. Hogyan tervezi a stratégia az egységes piaci szabályok érvényesítésének javítását és a nemzeti felelősségvállalás megerősítését?
Ahhoz, hogy az egységes piac hatékonyan működjön, proaktív és hatékony módon kell érvényesítenünk szabályait. Ehhez szoros együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és az uniós országok között, nemzeti és helyi szinten egyaránt. Ennek elérése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az egységes piaci szabályok alkalmazásának előmozdítása és a nemzeti akadályok felszámolásának elősegítése érdekében minden uniós ország nevezzen ki egy magas szintű képviselőt, az úgynevezett „egységes piaci serpát”. A Bizottság rendszeresen összehozza ezeket a képviselőket az együttműködés megkönnyítése és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében. A Bizottság arra is ösztönzi az uniós országokat, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzanak az új szabályozási akadályok kialakulásának megelőzése érdekében. Ez a meglévő értesítési rendszerek teljes körű kihasználásával és az új nemzeti szabályok lehetséges hatásának gondos értékelésével valósítható meg. Szükség esetén a Bizottság új jogszabályra, például az egységes piac akadályainak megelőzéséről szóló jogszabályra fog javaslatot tenni a felmerülő kérdések kezelése érdekében. A tagállamokat arra is ösztönzik, hogy erősítsék meg SOLVIT-központjaikat, amelyek segítenek megoldani azokat az egyéni akadályokat, amelyekkel a vállalkozások és a polgárok a határokon átnyúló működés során szembesülnek. A Bizottság nyomon fogja követni a SOLVIT által azonosított rendszerszintű problémákat, és stratégiaibb megközelítést fog alkalmazni a jogérvényesítés terén, az egységes piac éves jogérvényesítési programjában felvázolt kulcsfontosságú területekre összpontosítva. Együttműködve és proaktív megközelítést alkalmazva biztosíthatjuk, hogy az egységes piac teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, és Unió-szerte kézzelfogható előnyökkel járjon a vállalkozások és a polgárok számára.
12. Hogyan járulhat hozzá egy jobban működő egységes piac az EU globális megerősödéséhez?
Az erős egységes piac révén Európa globális szinten is erőteljesen hallathatja hangját, lehetővé téve, hogy az EU továbbra is erős és megbízható partner maradjon a hasonlóan gondolkodó országok számára globálisan és a régión belül egyaránt. Az EGT-EFTA országok egységes piachoz való hozzáférésének kiegészítése érdekében a Bizottság új strukturált keretet javasol a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova integrációjának az egységes piaci „sztrádákon” keresztül történő fellendítésére. Ezek ösztönözni fogják a szabályozás összehangolását, és megkönnyítik iparágaik integrációját az európai értékláncokba a teljes körű csatlakozást megelőzően.
Emellett, miközben az EU a világ egyik legnyitottabb gazdasága, és az is marad, a világkereskedelmet drasztikusan megváltoztatták egyes harmadik országok tisztességtelen gyakorlatai, indokolatlan vámtarifái és torzító támogatásai. Az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében, és mivel az egységes piac nem lehet az államilag előidézett kapacitásfelesleg és a kereskedelem eltérítésének exportcélpontja, az EU szükség esetén teljes mértékben ki fogja használni a piacvédelmi eszközöket (beleértve a biztosítékokat is) és az indokolt vámokat.
További információ
Az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére irányuló stratégia
Forrás:
Kérdések és válaszok az egységes piaci stratégiáról; Európai Bizottság; 2025. május 21. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat:
Questions and answers on the Single Market Strategy; European Commission; May 21, 2025
