„A Kínai Államtanács közzétette irányelveit a „Mesterséges Intelligencia Plusz” program végrehajtásának elmélyítéséről (国务院关于深入实施“人工智能+”行动的意见, Opinions on Deeply Implementing the „Artificial Intelligence Plus” Action).
A kínai kormány 2015-ben előterjesztette az „Internet Plusz” stratégiát. Azt az évet széles körben az „Internet Plusz” korszak kezdetének tekintik Kínában. Már a 2015-ös szakpolitikai dokumentumban is szerepelt a mesterséges intelligencia, de mindössze a 11. alpontként.
Az „Internet Plusz” lényege az volt, hogy az offline tevékenységeket az online világba emelje, és az internetes technológia segítségével lebontsa az információs korlátokat, valamint példátlan hatékonysággal kapcsolja össze az embereket a szolgáltatásokkal és javakkal. Az egész „Internet Plusz” korszakban az Internet lényegében egyfajta szuperközvetítőként és koordinációs platformként működött. Magukat a termékeket azonban nem változtatta meg alapjaiban: ha ételt rendelt az ember, az ugyanaz az étel maradt; ha fuvart hívott, ugyanaz az autó jött érte.
Tíz évvel később, a generatív mesterséges intelligencia felemelkedésével Kína az „Internet Plusz”-ról az „MI Plusz”-ra vált. Egyes szakértők szerint az „Internet Plusz” lényege a „kapcsolódás” (连接) volt: az információk összekapcsolása a folyamatok újratervezése és a hatékonyság javítása érdekében. Az „MI Plusz” erre épít, amikor kognitív képességeket ad hozzá, így a „kapcsolódás és információterjedés” szintjéről a „tudásalkalmazás és -teremtés” szintjére lép. Lényegét a „megerősítés” (赋能) fogalma fejezi ki, amely igérete szerint képes újraszervezni a termelési tényezőket, megújítani az értékteremtési modelleket, átalakítani a szervezeti struktúrákat és újraformálni a kormányzást.
Az irányelvek háromlépéses ütemtervet vázolnak a „AI Plusz” rendszeres előmozdítására:
1. lépés: 2027-ig. Érjék el a mesterséges intelligencia széleskörű és mély integrációját hat kulcsfontosságú területen. Az újgenerációs intelligens végberendezéseknek és MI-ügynököknek több mint 70%-os elterjedtséggel kell rendelkezniük, és az intelligens gazdaság alapvető iparágainak gyorsan kell növekedniük.
Kommentár:
— Egyszerűen fogalmazva: mindössze három év alatt azok a dolgok, amelyek ma még újdonságnak számítanak – MI-segítők, MI-„alkalmazottak”, iparágspecifikus MI-ügynökök, MI-hardver – olyan hétköznapi eszközökké válnak, mint a mai okostelefonok és mobilfizetések. A kínai lakosság több mint 70%-a számára a technológiai játékokból napi szükségletekké alakulnak. Amilyen gyorsan elterjedt a WeChat Pay és az Alipay 2015–2018 között Kína minden szegletében, úgy fog ez történni az MI esetében is 2027-ig.2. lépés: 2030-ig.
Az intelligens végberendezések és az MI-ügynökök elterjedtsége meghaladja majd a 90%-ot, és az intelligens gazdaság Kína gazdaságának egyik fő növekedési hajtóerejévé válik.Kommentár:
— A 90%-os elterjedtségnél az MI lényegében infrastruktúrává válik, hasonlóan az elektromossághoz vagy az Internethez. Ekkorra, ha valaki nem jártas az MI használatában a munkában vagy a mindennapi életben, úgy érezheti magát, mint ma azok, akik továbbra is ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez — nem lehetetlen, de egyértelműen elmaradottnak számít. Ami a legfontosabb: a dokumentum kifejezetten kijelenti, hogy az intelligens gazdaság lesz a növekedés egyik alapvető motorja. Ez jelentős változás: évtizedekig Kína növekedési hajtóereje az ingatlanpiac és az Internet volt; a következő évtizedben az intelligens gazdaság fogja betölteni ezt a szerepet. A legnagyobb lehetőségek, a legjövedelmezőbb vállalatok és a legjobban fizető munkakörök innen származnak majd.3. lépés: 2035-ig.
Kína teljes mértékben belép az intelligens gazdaság és az intelligens társadalom új szakaszába.Kommentár:
— A kulcskifejezés itt az „intelligens társadalom”. Ez már nem csupán a gazdaságról szól, hanem magának a társadalomnak az átalakításáról. Az MI mélyen beépül majd a jogba, az etikába, a kultúrába és az emberi kapcsolatokba. Az, ahogyan a kínai emberek dolgoznak, tanulnak, társasági életet élnek, sőt, gondolkodnak, mindez át fog alakulni. A mai Kína számára 2035 olyan távolinak tűnhet, mint ma visszatekinteni az 1990-es évekre, az internet előtti időkre – ismerős, de idegen. Ez az a pont, ahol a tudományos fantasztikum kezd valósággá válni.Az Irányelvek szektorspecifikus útmutatást is adnak a mesterséges intelligencia hat fő alkalmazási területére.
A tudomány és technológia területén arra hívják fel a figyelmet, hogy vizsgálják az MI-vezérelt kutatási paradigmákat, erősítsék az MI interdiszciplináris szerepét, és támogassák az intelligens K+F eszközök alkalmazását. Az MI a tudományban nem csupán a természettudományokra vonatkozik – a terv még azt is említi, hogy az MI-t alkalmazzák módszertani innovációra a filozófia és a társadalomtudományok területén, törekedve az ember–gép együttműködéses kutatásra, valamint vizsgálva az MI hatását a kognícióra, az etikára és a döntéshozatalra.
Az ipari területén az irányelvek azt javasolják, hogy MI-alapú vállalatokat fejlesszenek ki, amelyek MI-alapú architektúrákra és üzleti modellekre épülnek. Kiemelik az MI szerepét a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatások területén. Jelenleg Kínában az MI elsősorban a másodlagos és harmadlagos iparágakban koncentrálódik, míg a mezőgazdaságban viszonylag kevesebb az alkalmazás. Ez a dokumentum a mesterséges intelligencia minden ágazatba történő szisztematikus bevezetését célozza.
A fogyasztói alkalmazások területén az irányelvek az MI-vezérelt szolgáltatások, például intelligens asszisztensek bővítését, valamint az MI-alapú alkalmazások, amelyek javítják a hatékonyságot vagy társasági funkciót nyújtanak, erősítését javasolják. Külön kiemelik a következő generációs termékeket, mint a kapcsolódó autók, MI-vezérelt okostelefonok és számítógépek, intelligens robotok, okos otthonok és viselhető eszközök.
A közszolgáltatások terén a terv az MI szerepét hangsúlyozza a munkamódszerek átalakításában, az okos oktatás és a személyre szabott tanulás lehetővé tételében, valamint az egészségügy, a kulturális termelés és más területek támogatásában. Ugyanakkor elismeri az MI munkahelyeket helyettesítő hatásával kapcsolatos aggályokat, és nagyarányú MI-készségfejlesztést, átképzési programokat, valamint az innováció munkateremtő lehetőségek felé irányítását szorgalmazza.
A kormányzás terén az irányelvek hangsúlyozzák az MI biztonságos és szabályozott bevezetését a közigazgatásban, beleértve a biztonsági szabályozást, katasztrófavédelmet, jogalkalmazást és környezetmonitoringot.
Nemzetközi szinten az irányelvek az együttműködést szorgalmazzák a nyílt foz open-source MI, az adatok és számítási kapacitások megosztása, valamint az ENSZ keretében történő közös kormányzás terén, a globális kihívások közös kezelésére.””
Forrás:
China Releases “AI Plus” Policy: A Brief Analysis; Geopolitechs; 2025. augusztus 27.
国务院关于深入实施“人工智能+”行动的意见 (Az Államtanács véleménye a „Mesterséges Intelligencia Plusz” kezdeményezés végrehajtásának elmélyítéséről); 2025/11.; 中国政府网_中央人民政府门户网站 (Kínai Kormányzati Hálózat, Központi Népi Kormányzati Portál); 2025. augusztus 21.
