„Ez a jelentés átfogó elemzést nyújt a digitális technológiák hatásáról az európai munkára és foglalkozásokra, kritikusan újraértékelve a tömeges munkanélküliség és a munkahelyi polarizáció domináns narratíváit. A jelentés szintetizálja a Közös Kutatóközpont Foglalkoztatási csapata által az elmúlt években végzett munkát. A jelentés számos empirikus kutatásra támaszkodva egy elemzési keretet mutat be, amely a változás három fő vektorát különbözteti meg: az automatizálást, a munkaerő gépekkel való helyettesítését; a digitalizációt, a digitális eszközök növekvő használatát a munkafolyamatokban; és a platformizációt, a digitális platformok használatát a munka koordinálására. A széles körben elterjedt félelmekkel ellentétben kutatásunk megállapítja, hogy az automatizálás, például az ipari robotok hatása a nettó foglalkoztatási szintre az elmúlt évtizedekben szerény és gyakran pozitív volt. Bár bizonyos feladatok automatizáltak, ez elsősorban a termelékenységet növelte, és a munkaerő átcsoportosításához vezetett, nem pedig a munkahelyek nettó megszűnéséhez. A legmélyrehatóbb átalakulás a digitalizációból fakad. Ez a folyamat, miközben fokozta a hatékonyságot, alapvetően megváltoztatta a munkaszervezést azáltal, hogy példátlan szintű szabványosítást, monitoringot és vezetői ellenőrzést tett lehetővé. Ez egy központi paradoxont teremt: miközben a foglalkoztatás eltávolodik a rutinszerű foglalkozásoktól, számos nem rutinszerű szakmai szerepkörben a munkafolyamatok egyre inkább rutinszerűvé válnak és digitális kontroll alá kerülnek, ami hatással van a munkavállalók autonómiájára és a munkahelyek minőségére. Végül a jelentés a platformizáció térnyerését nemcsak a gig gazdaságban, hanem az algoritmikus irányítás és felügyelet logikájaként is azonosítja, amely a hagyományos munkahelyekre is kiterjed. Ez a tendencia átalakítja a munkahelyi kontroll jellegét az egész gazdaságban. A foglalkozási struktúrák elemzése azt mutatja, hogy a munkahelyek polarizációja helyett a munkahelyek felminősítése volt a leggyakoribb változási minta az EU-ban, amelyet nagyrészt a magasan képzett szolgáltatási szektorbeli munkahelyek növekedése vezérelt. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a digitális korszak munkára gyakorolt elsődleges hatása egy minőségi átalakulás, amely a koordinációra, az ellenőrzésre és a munkahelyek minőségére összpontosít. A technológia hatásai nem determinisztikusak; erősen közvetítik őket az intézményi keretek, a szabályozás és a kollektív tárgyalások pedig kulcsszerepet játszanak a munkavállalók digitális korban elért eredményeinek alakításában.”
Forrás:
Work in the digital era – How technology is transforming work and occupations; Enrique Fernández-Macías, Ignacio González Vázquez, Sergio Torrejón Pérez,Laura Nurski; Publications Office of the European Union; 2025. szeptember 2. DOI: 10.2760/0956105
