„Magyarország jelentős egészségügyi adatkinccsel rendelkezik – több évtizedre visszamenőleg gyűjtött betegadatokkal, kórházi esetszintű nyilvántartásokkal, népegészségügyi információkkal. Ezeknek az adatoknak a felelős és okos hasznosítása új távlatokat nyithat az egészségügyi innovációban és a gazdasági növekedésben. A nemzetközi példák alapján világos, hogy az adatmegosztás terén nem az a kérdés, hogy megtegyük-e, hanem az, hogyan tegyük meg okosan: milyen garanciákkal, milyen üzleti modellekkel és milyen infrastruktúrával.
A tanulmányban áttekintettük az izraeli és brit tapasztalatokat, az adat értékének különböző aspektusait, valamint javaslatokat fogalmaztunk meg a köz- és magánszféra közti együttműködések kialakítására. A legfontosabb üzenet a döntéshozók számára az, hogy egy kiegyensúlyozott stratégia kidolgozása szükséges, amely egyszerre védi a polgárok személyes adatainak bizalmasságát, és biztosítja, hogy az adatokból származó érték visszaforogjon a nemzetgazdaságba és az egészségügy fejlesztésébe.
Ha sikerül megteremteni a megfelelő jogi kereteket, kialakítani a biztonságos adat-infrastruktúrát és vonzó feltételeket kínálni a kutatópartnereknek úgy, hogy közben a magyar egészségügy is nyer, akkor az egészségügyi adatvagyon valóban a 21. századi magyar gazdaság és egészségügy egyik húzóerejévé válhat. Ehhez pedig politikai akarat, interdiszciplináris együttműködés (egészségügy, informatika, jog, gazdaság területei között) és nem utolsó sorban a társadalom bizalmának elnyerése szükséges. A lehetőség adott, a nemzetközi útjelzők ismertek – most rajtunk múlik, hogyan élünk az adataink adta potenciállal a közös jó érdekében.”
Forrás:
Egészségügyi adatvagyon hasznosításának lehetőségei Magyarországon; Joó Tamás; IME Innováció Menedzsment Egészségügy; XXIV. évfolyam, Lapszám: 2025. / Digitális egészségügy különszám 1.; 4-10.o.; 2025 DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2025-KSZ-101
