Találat: adatvezérelt egészségügy

Adatforradalom előtt áll az egészségügy

„Hatékonyabb megelőzés, eredményesebb terápia, jobb ellátásszervezés – sok más mellett ezek lehetnének az előnyei az egészségügyben keletkező tengernyi adat elemzésének és hasznosításának. Az elmúlt esztendőkben sokan és sokféle kontextusban hivatkoztak az adatra a XXI. század aranyaként, amit az orosz–ukrán háború kitöréséig nehezen lehetett vitatni. Aztán a fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy a „fekete arany”, azaz a kőolaj – és általában véve az energiahordozók – értéke nem igazán csökken. Mindenesetre hosszú távon az adat jelentősége megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha napjainkban leginkább az...

Részletek

Egészségügyi adatok: a debreceni UDBD-Health adattárház fejlesztésének tervei

„Az adattárház a klinikákon keletkezett, 20 évet lefedő szöveges adatokból, képi és genetikai diagnosztikai információkból áll össze. A Debreceni Egyetem TKP2021-NKTA-34 azonosító számú „BigData-technológiával támogatott UDBD-Health adattárház fejlesztése és üzemeltetése” elnevezésű projektje az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósul meg 1 400 000 000 Ft összegben - tudatta az intézmény sajtóközleményben. A támogatás intenzitása 100 %. A Kutatás megvalósítása 2021. december 01. napjától 2025. november 30. napjáig tart. A Debreceni...

Részletek

Adatintenzívebb lesz az egészségügyi ellátás

„A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások nagy része egészségügyi adatokat tartalmaz, az EESZT-ben is rengeteg betegadat gyűlt össze, fontos ezek strukturálása. Az adattal életet lehet menteni, ezért egyre tisztább, strukturáltabb, hozzáférhetőbb adatokra van szükség, ezért is jött létre az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labor, melynek átfogó célja az egészségügyi és egészségipari paradigmaváltás támogatása kutatási és innovációs oldalról - mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatója az IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs konferencián. Hozzátette: hamarosan egy adatintenzívebb egészségügyi eszköztár lesz az orvosok és...

Részletek

Az egészségügyi adatok a védelemtől a biztonságos használatig – konferencia, 2020. március 26.

„Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyont az akár életeket mentő kutatások, az egészség érdekében? Adatvédelem, adathasználat, GDPR, e-privacy, EESZT, mesterséges intelligencia – csupán néhány címszó a Medical Tribune március 26-ai konferenciájának témái közül. Rendezvényünkre a gyógyszeripar mellett várjuk a kutatóhelyek, a startupok, az egészségügyi intézmények képviselőit is. Program 8.00–9.00 Regisztráció...

Részletek

Pontosabb információkat adhat az egészségügyi állapotokról az új Pulzus adattár

„A korábbi, inkább intuitív döntéshozatal bizonyíték alapúvá való átalakítását teszi lehetővé a hamarosan elérhető Pulzus egészségügyi adattár. Az új egészségügyi adatbázis a különböző intézmények által vezetett adatokat egységes rendszerbe szervezi, így a rendelkezésre álló információk a kapacitások jobb kihasználását, hosszú távon pedig az egészségügyi rendszer javulását eredményezhetik. A részletekről Magyar Gábort és Surján Györgyöt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársait kérdeztük a Rádió Orienten. Elkészült és várhatóan a jövő év első negyedévében áll majd rendelkezésre az adattár. Mint azt Magyar Gábor szakmai...

Részletek

A Pulzus Projekt előrehaladása

„Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ az egészségügyi informatikai fejlesztési projektjei előrehaladásának ismertetése során az Európai Uniós támogatással készülő TÁMOP-6.2.3-12/1-2012-0001 Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis-és alkalmazás fejlesztés projektje ismertette a júniusi projekt indító sajtótájékoztatót követő eseményeket és beszámolt az elért előrehaladásról. A fejlesztés eredményeképpen létrejön az egészségügyi adatok jelentős részét érintő egységes adattárház szerkezet és nagyszámú lekérdezés és egészségügyi mutató válik az egészségügy vezetése és a kutatók, egészségügyi elemzők, szakközgazdászok számára elérhetővé. A projekt megvalósulása jelentős lépés a tudományosan megalapozott, adatokra és mérési...

Részletek

A hosszú várólisták matematikája

„Kétszáznegyvenhárom nap. Ennyit kell várni egy nyitott szívműtétre ma a fővárosban. A riasztó hosszúságú várólistákat egyesek talán már természetesnek, az egészségügyi ellátás szükségszerű velejárójának gondolják, és ebben erősítheti meg őket az a gyakran hallott magyarázat is, miszerint a várólistákra azért van szükség, mert a költséges műtéteket és vizsgálatokat nem lenne képes egyszerre finanszírozni az egészségbiztosító. Ennek ellenére az egészségügyi kormányzat valószínűleg tisztában van a probléma súlyával, hiszen nemrég újabb várólista-csökkentési programot hirdettek, amelynek intézkedéseit kormányrendeletben rögzítették, és a programra ötmilliárd forintot szántak....

Részletek

Hangsúlyeltolódások a központi e-Health fejlesztésekben

„Mintha kevesebb figyelem irányulna a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) kiépítésére, mióta nem az infotechnológiát (IT) kiemelten kezelő Szócska Miklós vezeti az ágazatot. Mészáros János helyettes államtitkár azonban az IME egészségügyi szaklap XIII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáján mindenkit megnyugtatott: a fejlesztések rendben folynak, csupán a prioritásokban történt némi eltolódás. A háttérintézményi rendszer márciusi átalakulása után az informatika felügyelete és kezelése jellemzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) került. A TIOP-os beruházások lezárultak, az ebből eredő forrástömeg jellemzően a hardverfejlesztéseket szolgálta, így segítve, hogy...

Részletek