„Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között „nem feltétlenül optimális”.
A kormány úgy döntött, bizonyos kulcsterületeken – mint a gazdaságpolitika, az energiapolitika, migrációs politika, családpolitika, kultúra – elvégzi az Európai Unió hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között „nem feltétlenül optimális”.
A miniszter kifejtette: bár az európai védelmi iparnak lehetne jelentős, akár meghatározó szerepe is a versenyképességi fordulatban, ma már az európai védelmiipari és védelmipolitikai törekvések nem részei a versenyképességi agendának, attól politikailag függetlenedtek, és inkább a katonai készültségi szempontok kerültek középpontba. Előtérbe került Ukrajna közvetlen katonai támogatása, miközben azzal, hogy az EU gyakorlatilag korlátlan kötelezettséget vállalt Ukrajna támogatására, költségvetési és gazdaságpolitikai értelemben kényszerpályára helyezte magát. Emellett az Európai Bizottság és a tagállamok többsége „durván és következetesen” alábecsüli Ukrajna finanszírozásának költségeit – közölte.
Bóka János szólt arról is, meglátása szerint politikai érelemben az Európai Unió két szempontból is „béna kacsa”. Mint mondta, egyrészt, az elmúlt néhány évtized sikeres gazdasági modelljének fontos pillére volt a belső piaci integráció, az erős amerikai biztonsági garancia, a hozzáférés az olcsó energiahordozóhoz és olcsó kínai fogyasztási cikkekhez, illetve egy viszonylag rugalmas hozzáférés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína belső piacaihoz. Az orosz-ukrán háború óta ennek az európai modellnek – a belső piac kivételével – minden eleme megdőlt, és mindaddig az EU nem is tudja ezeket pótolni, amíg a háború tart – tette hozzá.
A miniszter szerint a tavalyi európai parlamenti választás tanulsága, hogy meghatározóvá vált a föderalisták és szuverenisták közötti politikai megkülönböztetés, ami várakozásai szerint hosszú távon rendezőelve lesz az Európa-politikának a hagyományos jobb-bal, zöld, liberális különbségtétel helyett.
Kifejtette: a másik pártpolitikai fordulata a tavalyi választásnak az, hogy az EP-ben immár két alternatív többség lehetséges, a hagyományos centrum, és az új jobboldali többség, az úgynevezett Venezuela-koalíció. Mint mondta, ez az új jobboldali többség jelenleg az EP-ben „egészségügyi kordonon kívül van”, de csak idő kérdése a kordon leomlása.
Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésben a Venezuela-koalíció fogja a politikai irányvonalat meghatározni, de két valódi alternatíva fog egymással versenyezni: a centrumkoalíció mellett az új jobboldali többség is döntési pozícióba kerülhet bizonyos területeken – mondta. Hozzátette: a jelenlegi centrista koalíció nem alkalmas a versenyképességi fordulat lemenedzselésére, de minél hamarabb eltűnik a kordon a Venezuela-koalíció elől, annál nagyobb az esély a versenyképességi fordulatra.
Úgy vélte, ha a politikai döntéseket továbbra is a hagyományos politikai centrum hozza meg, akkor erősödik az európai intézményeket eddig jellemző ösztön, ami a kihívásokra az erősebb és mélyebb integráció válaszát adta, de ez további hatáskörelvonást jelent a tagállamoknak. Ha azonban a Venezuela-koalíció fogja a döntéseket meghozni, akkor erőteljesebb hatásköri konzervativizmus érvényesül és megindulhat a hatáskör-revízió, ugyanis itt a tagok meggyőződése, hogy nem biztos, minden versenyképességi kihívásra a több és mélyebb integráció a megoldás – tette hozzá.
Akármelyik koalíció irányába is billen a mérleg, az alapvető kérdéseket vet fel az EU hatásköreivel kapcsolatban: ez vagy a hatáskörbővítés lesz és az azzal kapcsolatos politikai ellenállás, vagy a hatáskör-áttekintés irányába mozdulunk el, ami a tagállami hatáskörök erősítését jelenti – foglalta össze a miniszter, aki jelezte, elvégzik a kulcsterületeken az EU hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását.”
Forrás:
Döntött a kormány az EU-jogkörök nagy átvilágításáról; Infostart / MTI; 2025. november 6.
