„Az MI és az új automatizációs technológiák előretörése az elmúlt időszakban elsősorban abból a szempontból került a figyelem középpontjába, hogy az miként alakítja át a munkaerőpiacot, valóban veszélyezteti-e a munkahelyeket? Ez különösen Kelet-Közép Európában – ahol magas a feldolgozóipar aránya – élesen felmerülő kérdés.
Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) elemzése azt vizsgálta, hogy az automatizáció, a robotizáció és az MI alkalmazásának munkaerőpiaci hatásairól szóló prognózisok mennyiben tekinthetőek megbízhatónak, és ennek folytán érdemes-e a közpolitikai eszközrendszer kialakítása során ezekre figyelemmel lenni. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy milyen módszertani korlátai vannak az ismert előrejelzéseknek, az alkalmazott módszerek és felhasznált adatok a
tudományosság egyes alapvető feltételeit kielégítik-e.
…
A hazai stratégiai dokumentumok megalapozása erősíthetőA 2025-ben felülvizsgált MI stratégia a PwC 2019-es és az OECD 2023-as tanulmányában feltételezett munkaerőpiaci hatásokat idézi, önálló kutatás a stratégiai dokumentumhoz, hazai empírián nem készült. A stratégia által felhasznált előrejelzésekkel kapcsolatos kritikai megállapítások itt is érvényesek, vagyis a technológia elterjedését azok jó eséllyel felülbecsülik. A kormányzati tervezés jobb megalapozása érdekében érdemes lenne megfontolni az MI és az automatizáció hatásainak tudományos kutatását hazai adatok alapján, figyelembe véve a technológiát körülvevő társadalmi gazdasági ökoszisztéma egészét.”
Forrás:
Az automatizációval járó munkaerőpiaci folyamatok előrejelzésének szempontjai; Pulay Gyula, Vargha Bálint Tamás, Luksander Alexandra, Mihálszky Kálmán, Nagy Szilárd; Állami Számvevőszék; T/626; 2026. január 16.
