„Lejárt a digitális importokra vonatkozó régóta érvényben lévő vámtilalom, ami azt jelenti, hogy az országok elvileg vámot vethetnek ki a streaming szolgáltatásokra, a szoftverekre és az elektronikus kereskedelmi tranzakciókra.
A digitális kereskedelem jövője és a globális kereskedelmi rendszer reformja körüli vita komoly patthelyzethez vezetett a Kereskedelmi Világszervezet legutóbbi miniszteri találkozóján. A kameruni Yaoundé városában tartott négynapos tanácskozás eredetileg vasárnap zárult volna le, ám a tárgyalások jóval tovább folytatódtak, mert a résztvevők egyre sürgetőbben keresték a megoldást a szervezet reformjára és a digitális vámok kérdésére. A vita középpontjában az úgynevezett e-kereskedelmi moratórium állt. Ez egy hosszú ideje fennálló megállapodás, amely megtiltja az országoknak, hogy vámot vessenek ki digitális termékekre és szolgáltatásokra. A szabályozás olyan területeket érint, mint a streaming szolgáltatások, a szoftverek vagy az online kereskedelmi tranzakciók.
A delegációk egy része már a hazautazásra készült, sokan azonban kivártak, mert remélték, hogy megszületik a kompromisszum. Több tisztviselő szerint a tárgyalások egy olyan megoldás felé haladtak, amely négy évvel hosszabbította volna meg a moratóriumot, és tartalmazott volna egy körülbelül egyéves úgynevezett kifutási időszakot is, amely lehetőséget adna a vállalatoknak az alkalmazkodásra. Az Egyesült Államok azonban ennél jóval hosszabb időszakot szeretett volna. Az amerikai tárgyalók tízéves kötelezettségvállalást próbáltak elérni a digitális vámok tilalmára. Washington szerint a digitális gazdaság stabil működéséhez kiszámítható szabályokra van szükség, és a rövid időre szóló megállapodások bizonytalanságot teremtenek a vállalatok számára.
A tárgyalások végül akkor akadtak el, amikor Brazília az utolsó pillanatban megvétózta a moratórium meghosszabbítását. A brazil lépés gyakorlatilag blokkolta az egész folyamatot, mivel a WTO szabályai szerint az ilyen döntésekhez minden tagállam egyetértése szükséges. Bár az ország a digitális vámtilalom miatt kieső bevételek lehetőségére hivatkozott, más országok diplomatái szerint Brazília tárgyalói úgy érezték, hogy mezőgazdasági aggályaikat nem hallgatták meg, és elégedetlenek voltak azzal, ahogyan ezek kezelésére törekedtek. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az Egyesült Államok a digitális vámokról szóló megállapodást összekapcsolta a szervezet átfogó reformprogramjával. Washington jelezte, hogy ha nem születik megfelelő megállapodás a moratóriumról, akkor akár a WTO reformjára vonatkozó munkaterv támogatását is visszatarthatja. Ez a lépés jelentős nyomást helyezett a tárgyalókra, ugyanakkor sok ország szerint tovább nehezítette a kompromisszum megtalálását.
A tárgyalások végül hétfő hajnalban értek véget anélkül, hogy megállapodás született volna. Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO főigazgatója közleményben jelentette be a kudarcot. Mint fogalmazott: „Elfogyott az időnk. Néhányan már elérték a repülőjárataikat, néhányan átütemezték azokat, és néhányuknak hamarosan indulniuk kell.” A főigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nem voltak teljesen eredménytelenek. „Röviden szólva nagyon közel vagyunk egy yaoundéi megállapodáscsomaghoz, amely fontos lenne a tagok és a szervezet jövője számára. Nagyon keményen dolgoztunk itt, és nagyon közel jutottunk, de még nem értünk teljesen a végére” – mondta. Okonjo-Iweala azt javasolta, hogy a miniszteri találkozón kidolgozott tervezetek szolgáljanak alapul a további egyeztetésekhez, amelyeket a WTO genfi központjában folytathatnak. Ezek között szerepel a szervezet reformját célzó munkaterv és a digitális vámok moratóriumának meghosszabbítása is.
A vita hátterében egy régóta fennálló strukturális probléma áll. A WTO működésének egyik alapelve a teljes konszenzus, vagyis minden tagállam egyetértése szükséges az új szabályok elfogadásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen ország is megakadályozhat egy megállapodást, még akkor is, ha a többség támogatja azt. A digitális kereskedelem egyre nagyobb szerepet játszik a világgazdaságban, ezért a moratórium jövője különösen fontos kérdés. Ha az országok vámokat kezdenének kivetni digitális termékekre és szolgáltatásokra, az jelentős hatással lehetne a globális technológiai iparra, az online kereskedelemre és a digitális szolgáltatások árára. A tárgyalások kudarca ezért nemcsak egy konkrét megállapodás elmaradását jelenti, hanem azt is mutatja, hogy a globális kereskedelmi rendszer reformja továbbra is nehéz és lassú folyamat. A következő hetekben a WTO tagállamai Genfben folytatják az egyeztetéseket, abban a reményben, hogy sikerül áthidalni a fennmaradó nézetkülönbségeket és új lendületet adni a szervezet működésének.
Az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer már a miniszteri konferencia elején megadta az alaphangot, amikor megvédte Donald Trump elnök vámrendszerét, amelyet a hibás rendszer szükséges korrekciójának nevezett. „A WTO által megtestesített globális kereskedelmi rend súlyos és tartós egyensúlytalanságokat felügyelt és erősített, ami ipartalanításhoz, függőséghez és kilátástalansághoz vezetett” – mondta. Greer – aki a Szilícium-völgy és a Wall Street nyomása alatt állt – egy azonnali prioritásra összpontosított: a digitális vámok végleges tilalmának rögzítésére. Az úgynevezett e-kereskedelmi moratórium meghosszabbítása, amelynek lejárata éppen a miniszteri konferencia utánra esett, elérhető célnak tűnt. India most először nem ellenezte a kétéves hosszabbítást. Az Egyesült Államok és szövetségesei azonban tovább akartak menni, Washington tízéves kötelezettségvállalást követelt.
Greer ezt a kérdést a WTO reformjának próbakövének nevezte, és azt mondta, hogy ez a „legalacsonyabban csüngő gyümölcs”, figyelmeztetve arra, hogy a kudarc a szervezet cselekvésképtelenségét leplezi le. „A kereskedelmi tárgyalások jövője valószínűleg plurilaterális lesz” – figyelmeztetett az amerikai kereskedelmi vezető. „Ha az intézményes beépítés útja el van zárva, az országok akkor is tárgyalni fognak kereskedelmi partnereikkel – de nem a WTO keretében.” A tárgyalások során egyfajta pingpong taktikát alkalmaztak: Washington ismételten a digitális vámokról szóló előrelépést kötötte össze a szélesebb körű reformtörekvésekkel, így a moratórium gyakorlatilag az intézmény jövőjéről szóló csatává vált. „Ez az a módszer, amely megöli az ügyeket – minden kérdést önmagában kellene megítélni” – mondta egy nyugati tisztviselő a konferencia folyosóján.
Mivel ismét elbukott a meggyengült Világkereskedelmi Szervezet reformja, egyre több koalíció alakul, hogy megkerülje az intézmény konszenzuson alapuló szabályrendszerét. Az évek óta tartó patthelyzet és a nagyhatalmak szabályszegései után egyes országok összefogtak egy vészforgatókönyv kidolgozására. Ha a 166 tagállam nem tud megegyezni, kisebb csoportok saját, úgynevezett plurilaterális megállapodásokat köthetnek a WTO keretrendszerén kívül, gyakorlatilag megkerülve a szervezet konszenzuson alapuló szabálykönyvét. „Már most is léteznek plurilaterális megállapodások a WTO-ban” – mondta a fent idézett diplomata. „Lesz még több is, és ez része annak a reformprogramnak, amelyet remélhetőleg a tagok hamarosan Genfben jóváhagynak.”
A négy napos találkozó során tárgyalások zajlottak a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjei között is – az Európai Unió és a tizenkét országot tömörítő indo-csendes-óceáni CPTPP között, amelynek tagja Kanada, Ausztrália, Mexikó és az Egyesült Királyság is – annak feltérképezésére, hogy létrehozható-e egy digitális kereskedelmi szövetség teljesen a WTO keretein kívül. A fejlemények jelentős változást jeleznek. Az országok már nem várnak arra, hogy a rendszer megoldást nyújtson – inkább megpróbálnak megkerülő utakat találni.”
Forrás:
A digitális vámok körüli vita megbénította a WTO tárgyalásait; SG.hu; 2026. március 31.
