Skip to main content

Találat: nemzetközi szervezetek

A kutatásértékelés reformja a tudomány fejlődése érdekében

„A jelenlegi kutatásértékelési gyakorlatok meghatározó szerepet játszanak a tudományos prioritások, a finanszírozás és a karrierutak alakításában, mégis gyakran szűk mérőszámokra támaszkodnak, amelyek nem képesek megragadni az együttműködést, a nyitottságot és a társadalmi hatást. Ez torz ösztönzőket teremthet, és nyomás alá helyezheti a kutatási rendszereket. Egyre nagyobb szükség van kiegyensúlyozottabb, költséghatékonyabb és átláthatóbb megközelítésekre, amelyeket nyílt adatok, valamint az MI gondosan szabályozott használata támogat. A kutatásértékelés reformja összehangolt intézményi fellépést igényel annak érdekében, hogy az értékelési gyakorlatok jobban igazodjanak a tudomány változó természetéhez...

Read more

Iparpolitikai kiadások 20 országban – Mit finanszíroznak valójában a kormányok?

„Az iparpolitikai kiadások húsz országban növekedtek, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a vita sugallja. Ennél is fontosabb, hogy a támogatások jellemzően nem a versenyképességüket erősítő, hanem inkább a versenyképességüket vesztő ágazatokba áramlanak. Ez a blogbejegyzés azt vizsgálja, hogy miért van ez így, és mindez mit jelent a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából. Bár az iparpolitikáról szóló vita nagy része annak hatékonyságára, lehetséges piactorzító hatásaira, valamint arra összpontosít, hogy a kormányok túl sokat vagy éppen nem eleget költenek-e, egy húsz országra kiterjedő új...

Read more

„Ti nem algoritmusok vagytok” – XIV. Leó beszéde a római Sapienza Egyetemen

„XIV. Leó pápa május 14-én ellátogatott a római Sapienza Egyetemre, ahol az egyetemi közösséggel – hallgatókkal, oktatókkal és kutatókkal – találkozott. Beszédében a fiatalok reményéről és szorongásairól, a háború és a fegyverkezés veszélyeiről, a mesterséges intelligencia felelősségéről, valamint az oktatás és az emberi méltóság kapcsolatáról szólt. A Szentatya különösen erőteljesen beszélt arról, hogy a fiatal nem „algoritmus”, hanem Isten által teremtett személy, aki a jövő építője. ... A mesterséges intelligencia felelőssége A Szentatya külön figyelmeztetést fogalmazott meg a mesterséges intelligencia kapcsán: „Figyelemmel...

Read more

Új világrend vagy tartós világrendetlenség? A globális hatalmi rendszer átalakulásának forgatókönyvei

„A globális hatalmi rendszer átalakulásának forgatókönyvei Korunk legsúlyosabb kihívását a változó világrendből fakadó összetett problémák, valamint a mindebből következő bizonytalanság jelenti. A közelmúltbeli geopolitikai változások azt a hatást váltották ki, hogy a nemzetközi kapcsolatok, a stratégiai tanulmányok és a közpolitikai elemzések egyik legtöbbet vizsgált témakörévé vált a változó világrend. Számos tanulmány foglalkozik a nagyhatalmi versengéssel, ugyanakkor a téma intenzív jelenléte ellenére kevés igazán mélységi elméleti publikáció született, amely rendszerszinten vizsgálja a változó világrend logikáját és következményeit. Jelen írás sem erre vállalkozik, sokkal...

Read more

Hogyan tehető működőképessé az ügynöki MI a kormányzati munkában, felkészültségi keretrendszerre támaszkodva?

„Az ügynöki, azaz önállóan cselekvő MI alapvető képességbeli változást hoz: lehetővé teszi, hogy a rendszerek önállóan hajtsanak végre összetett, több lépésből álló munkafolyamatokat az elejétől a végéig. Ez a technológiai fejlődés jelentősen átalakíthatja azt, ahogyan a kormányzatok működnek és szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak. Ugyanakkor, ha a kormányzatok nem rendelkeznek stratégiai, bizonyítékokon alapuló képpel arról, hogy az ilyen MI hol teremtheti a legnagyobb közértéket - vagyis hol húzódik az a határ, ahol a potenciálisan elérhető nagy előnyök kibontakoztatását a megvalósítás összetettsége még nem...

Read more

A készségbeli hiányosságok áthidalása a jövőért: Új munkahelyek teremtése a mesterséges intelligencia korában

„Az új készségek iránti kereslet és kínálat — különösen az informatikai és MI-készségek esetében — átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a munkaerő-felvételre. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ez az arány körülbelül feleekkora. Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor elmélyítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalók, valamint — a szolgáltatások iránti magasabb fogyasztáson keresztül — az...

Read more

Új határok kitűzése a küldetésorientált innovációs politikákban

„A misszióorientált innovációs politikák (MOIP-ok) az összetett társadalmi kihívások kezelésének fontos szakpolitikai eszközévé váltak; a 2010-es évek vége óta világszerte több mint 260 misszió indult. Gyors terjedésük egyszerre erősítette a velük kapcsolatos várakozásokat és hívta fel a figyelmet a kapcsolódó kockázatokra, ezzel is hangsúlyozva a tervezési és végrehajtási megközelítések további megerősítésének szükségességét. Ez az OECD-jelentés a döntéshozók és kutatók között egy éven át folytatott párbeszéd tanulságaira építve azt vizsgálja, hogyan lehet a missziókat megfelelően meghatározni, a releváns szereplőket és erőforrásokat mozgósítani, elősegíteni...

Read more

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability...

Read more

Iparpolitika a fejlődés érdekében, 21. századi módon – Világbank

„A globális növekedés lassulása, a munkaerőpiac átalakulása és a protekcionizmus erősödése közepette a világ kormányai egyre inkább egy egykor vitatott politikához fordulnak. Az iparpolitika – azaz azok a politikai eszközök, amelyekkel a kormányok a piacra bízva helyett maguk alakítják a gazdaság termelését – teljes erővel visszatért. ... Ez a jelentés az első átfogó útmutatót nyújtja a 21. századi fejlesztési iparpolitikához, amely négy szempontból is kiemelkedő: 15 politikai eszközt tárgyal – messze túllépve a meglévő szakirodalom vámokra és támogatásokra összpontosító keretein; gyakorlati útmutatást...

Read more

A digitális kereskedelem jövője és a globális kereskedelmi rendszer reformja körüli vita megbénította a Kereskedelmi Világszervezet tanácskozását

„Lejárt a digitális importokra vonatkozó régóta érvényben lévő vámtilalom, ami azt jelenti, hogy az országok elvileg vámot vethetnek ki a streaming szolgáltatásokra, a szoftverekre és az elektronikus kereskedelmi tranzakciókra. A digitális kereskedelem jövője és a globális kereskedelmi rendszer reformja körüli vita komoly patthelyzethez vezetett a Kereskedelmi Világszervezet legutóbbi miniszteri találkozóján. A kameruni Yaoundé városában tartott négynapos tanácskozás eredetileg vasárnap zárult volna le, ám a tárgyalások jóval tovább folytatódtak, mert a résztvevők egyre sürgetőbben keresték a megoldást a szervezet reformjára és a digitális...

Read more
Page 1 of 3 1 2 3