Problémás az uniós tanácsadó szervek részvétele a szakpolitikai döntéshozatalban

„* A véleményeket néha túl későn adják ki ahhoz, hogy befolyásolni tudják az uniós döntéshozatalt
* Nem készül szisztematikus értékelés arról, hogy a vélemények mennyiben épülnek be a jogszabályokba
* A vélemények megfogalmazását segítő szakértők kiválasztása nem átlátható

Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága gyakran túl későn adja ki véleményeit ahhoz, hogy azok befolyásolni tudják az uniós szintű döntéshozatalt. Mindkét testületet azzal a céllal hozták létre, hogy hidat képezzenek a szakpolitikai döntéshozók, illetve a társadalom tagjai és más érdekelt felek között. A számvevők szerint azonban nem értékelik szisztematikusan, hogy a vélemények hogyan tükröződnek a végleges uniós jogszabályokban, és a vélemények kidolgozásában részt vevő szakértőket nem átlátható kritériumok alapján választják ki.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) és a Régiók Európai Bizottságát (RB) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) hozta létre uniós tanácsadó szervekként. Az EGSZB a munkáltatók, a munkavállalók és a civil társadalom képviselőiből áll. Az RB a helyi és regionális önkormányzatok választott képviselőinek részvételét biztosítja az uniós döntéshozatalban. Az EGSZB és az RB saját kezdeményezésre is adhat tanácsot, de kötelezően konzultálni kell velük, amikor az Európai Bizottság bizonyos területeken jogalkotási javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé (ezek az úgynevezett kötelező felkérések). Véleményeik ugyanakkor nem kötelező erejűek.

„Tanácsadói szerepük révén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága növeli a szakpolitikai döntéshozatal legitimitását és elősegíti az abban való demokratikus részvételt” – fejtette ki Katarína Kaszasová, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. –„ Hozzájárulásuknak azonban időszerűbbnek kellene lennie, és szisztematikusan értékelniük kellene munkájuk hatását.”

A számvevők a stratégiai tervezéstől a hatás méréséig a vélemények kidolgozásának teljes folyamatát megvizsgálták, ellenőrzésük a 2019 és 2024 közötti időszakra irányult. Megállapították, hogy mindkét bizottság egyértelmű szabályokkal és iránymutatásokkal rendelkezik, amelyek egységes minőséget és szabványosítást biztosítanak. A vélemények kidolgozásában elsősorban a bizottságok tagjai vesznek részt, de azt szakértők is támogathatják. A szakértők nem részesülnek díjazásban munkájukért, de jogosultak útiköltség-térítésre, valamint az utazás és az ülések idejére járó átalányösszegű ellátmányra. Mindkét bizottság széles körben alkalmaz szakértőket, de azokat egyik sem átlátható kritériumok alapján választja ki. A számvevők szerint ez felveti az elfogultság kockázatát, rontja az átláthatóságot, és reputációs kockázatot jelent. A szakértők kiválasztása kapcsán előre meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető kritériumokat kellene alkalmazni. Létre kellene hozni továbbá egy központi szakértői nyilvántartást is (ilyennel jelenleg csak az EGSZB rendelkezik), amely rögzíti a bizottságoknál végzett korábbi munkájukat és a szakterületeiket.

Az időzítés döntő fontosságú, amikor arról van szó, hogy egy vélemény milyen hatást gyakorolhat a szakpolitikai döntéshozatalra. A vélemények azonban nem mindig jutnak el időben az uniós jogalkotókhoz ahhoz, hogy befolyásolni tudják az uniós döntéshozatalt. A 2019–2024-es időszakban az EGSZB a kötelező felkérések 84%-a esetében nyilvánított véleményt a parlamenti bizottsági szavazás előtt, míg az RB az esetek mindössze 74%-ában tartotta be ezeket a határidőket. Egyik bizottság sem rendelkezik olyan automatizált eszközzel, amely következetesen és szisztematikusan nyomon követné a határidők betartását, tájékoztatást nyújtana a közeledő intézményi és politikai határidőkről, illetve automatikus figyelmeztetést adna ki a késésben lévő véleményekről. Végezetül, bár a bizottságok nyomon követik véleményeik utóéletét, főként a láthatóságra és a volumenre összpontosítanak, nem pedig a hatásra. A számvevők minőségi és végeredmény-alapú mutatók bevezetését javasolják, például annak mérését, hogy a vélemények milyen mértékben jelennek meg a végleges jogszabályokban.
…
Kapcsolódó hivatkozások
* Különjelentés 12/2026: Az Unió tanácsadó szervei – A vélemények kidolgozását célzó eljárások adottak, de továbbra is nehéz az időszerűség biztosítása és a hatás mérése
* Fő tények és megállapítások”

Forrás:
Nem mérik szisztematikusan, hogy mekkora hatást gyakorolnak az uniós tanácsadó szervek a szakpolitikai döntéshozatalra; Európai Számvevőszék; 2026. március 26.